Moszkitófű: varázslat vízszintesen

Moszkitófű (Bouteloua gracilis)
(www.anniesannuals.com)

A moszkitófű érdekessége, hogy május végén, június elején megjelenő virágzata csaknem vízszintes. Rendkívül mutatós díszfű, bátran telepíthető prérikertekbe, mediterrán kertekbe, de helye lehet a sziklakertben éppúgy, mint a kavicskertben vagy az évelőágyásban is. Negyven-ötven centiméternél nem nő magasabbra, virágait viszont magas, gyakran hatvan-hetven centiméterre kiemelkedő szárakon hozza.

A szélben vitorlázó kalászok látványa megunhatatlan
(www.ilijalukicphotography.blogspot.com)

Nem kedveli a vizes, nehéz talajokat, sokkal inkább kedvére való a jó vízelvezetésű, szárazabb kertrész. Telepítésénél érdemes megfontolni egy nagyobb kertszakasz egyöntetű beültetését, a legkisebb szélben is táncot járó kalászok pazar látványa igazán nagyobb foltban érvényesül jól. Virágai az ősz felé közeledve mélybordós, lilás színre váltanak. Némi árnyékot elvisel ugyan, de a teljes napsütést kedveli, és jól tűri az extrém meleget és a szárazságot is. Latin neve egy spanyol botanikus testvérpár – Claudio és Esteban Bouteloua – emlékét őrzi.

Mélybíbor kalászok
(http://www.fws.gov/)

Visszavágására tél végén, az új hajtások megjelenése előtt kerülhet sor, általában március eleje táján. Általában gondozásmentes, némi figyelmet inkább télen igényel, ugyanis kissé nehezen tűri a gyökérzet körül megmaradó lucskos havat – és ugyanígy van a vegetációs időszakban a pangó vízzel is –, erre az olvadáskor érdemes figyelni. Remekül mutat a prérikert növényeivel, jól társítható pipaccsal, cickafarkkal, prérimályvával, szarkalábbal vagy levendulával.