 |
| Hálózatok hálózata (https://medium.com/ |
Még a hatvanas években történt, hogy egy csendes amerikai poligráfot kapcsolt növényeire, kiderítendő, beszélgetnek-e azok egymással.
Szurkálta, perzselte a leveleket, majd tényként közölte: a növényeknek érzelmi reakciói vannak, másképp reagálnak, ha egy velük jól, és másként, ha egy velük rosszul bánó ember közelít feléjük. Ausztrál kutatók aztán néhány évvel ezelőtt tudományosan is bizonyították, hogy az egymástól elzárt növények valamilyen úton biztosan kommunikálnak egymással.
A kísérletben a bazsalikom és a csili volt a két főszereplő, s kiderült: a csili magok határozottan jobban fejlődnek a bazsalikom mellett akkor is, ha a magokat és a fűszernövényeket egymástól kémiai és fizikai értelemben is elválasztják. A kutatók szerint a növények sejtszintű, nanomechanikai oszcilláció, vagyis egyfajta hangjelzés vagy szignál segítségével tartják a kapcsolatot.
Az már egyébként korábban bebizonyosodott, hogy veszély – például levéltetű invázió esetén – kémiai jeleket küldenek a szomszédságnak, illetve olyan vegyületeket bocsátanak ki, amelyek odavonzzák a tetvek természetes ellenségeit.
Angol kutatók úgy találták, a növények a föld alatti gombahálózatot amolyan internetként működtetik, s ezen keresztül küldenek pozitív vagy negatív jelzéseket egymásnak. Eddig egyébként a növények által kibocsátott illatok vagy illékony anyagok közül több mint ezerhétszázat azonosítottak, és úgy vélik, létezik húsz, a kommunikációban szerepet játszó molekulacsoport.
Akárhogy is van, emberi fogalmainkat használva, ha más módon, de a növények képesek a látásra, a hallásra és a szaglásra is. És ki tudja, talán jobban szót is értenek egymással, mint mi, emberek.
