kertmanufaktúra

2022. november 18., péntek

A tölgyfát is szankcionálni kell

Kizárt, hogy induljon
(https://eprimefeed.com/)

Ha orosz.

Kérdés persze, van-e nemzetisége egy tölgyfának.

És politikai szempontból nézvést miféle álláspontot képviselhet egy tölgyfa, konfliktusos helyzetekben semleges marad, vagy a néki tetsző felet támogatja? És képes-e egy tölgy politikai állásfoglalásra 2022-ben, ha egy viharban már tavaly elpusztult?

Mármost nagyon úgy néz ki, a nemlétező fa veszélyes egy szerkezet, legalábbis az Év európai fája verseny szervezői szerint. A testület döntése az első kérdésre is megadta választ: a fa orosz. A legenda szerint 1824-ben a gyermek Ivan Turgenyev ültette el, s hosszú évtizedeken keresztül a Szpasszkoje-Lutovinovo birtok szeretettel ápolt fája volt.

Az orosz író amúgy ezer szállal kötődött a nyugathoz, negyvenöt éves korában búcsút is intett Oroszországnak, és végleg nyugatra költözött. De mert orosz író volt, s fát merészelt ültetni, a 2021-ben elpusztult tölgyet ki kellett zárni a versenyből.

Semmi kétség, ezzel a szimbolikus döntéssel jelentős csapást mértek a teljes orosz politikai elitre, magára az orosz társadalomra, mely döntéstől az Uralon túl átgondolják majd a hogyan tovább kérdéskörét. S ha ehhez hozzávesszük, hogy a nemzetközi macskaszövetség is a sarkára állt, és minden nemzetközi versenyről eltanácsolta az orosz macskákat, hát nem szívesen lennénk az oroszok helyében.

Ha így megy tovább, jön majd Csajkovszkij, Gorkij, Gogol, Szolzsenyicin, Tolsztoj, Muszorgszkij, Rahmanyinov, aztán a festők, a balettművészek, a karmesterek, a táncosok, a sportolókkal szerencsére már nem kell bíbelődni, őket már az első kanyarban jól megfenyítették. A jogvédő szervezetek pedig mélyen hallgatnak, pedig éppen itt lenne az ideje, hogy szigorú dekrétumokban követeljék az orosz krémtorta, a Pavlova, az orosz pezsgő és az orosz kaviár ellehetetlenítését, nem is beszélve a matrojska figurák pimasz vigyorgásáról a polcokon.

Mégiscsak botrányos, hogy a diszkrimináció már a szankciók világába is betette a lábát.

S ha mindez megvan, csak-csak ki kellene találni, mi legyen az új neve néhány magyarországi településnek is, mert Oroszlány, Oroszi, Oroszló és Orosztony puszta létükben is több mint gyanúsak.


2022. november 15., kedd

A tervezés nélküli kert mítosza

Pedig jó ötletnek tűnt
(www.facebook.com/ExistingActuality)

(Részlet Az ügyfélnek mindig igaza van című fejezetből)

A tervezés nélküli kert mítosza hosszú-hosszú hónapokra eltűnni látszik, hogy aztán újult erővel bukkanjon elő, meghökkentő mondatokat csalva a reménybeli kerttulajdonosok ajkára, őrületbe kergetve ezzel a kertépítéssel, kerttervezéssel foglalkozó, amúgy galambszelíd lelkeket. A tervezés nélküli kert mítosza nem veszi figyelembe a pénztárca nagyságát, fittyet hány a társadalmi ranglétrára, és nagyon úgy néz ki, öröktől fogva létezőnek tudható be.

A kertre vágyók egy jelentős csoportja már a kapcsolatfelvétel elején kijelenti, hogy néki nem kell terv, csak egy olyan szép kert. Növényekkel, színesekkel, esetleg egy fával. A mítoszhívők persze nem közlik, hogy miféle fára gondoltak, és hogy mily színeket látnának szívesen, s hogy azok a növények alacsonyak legyenek avagy direkt magasba igyekvők, csak annyit mondanak: szép legyen.

Merthogy az a lényege neki.

A szépség.

Elgondolkodik ilyenkor a kerttervező ember, vajon egy bonsai formára nevelt japán törpe tiszafa a maga 5 960 000 forintos árával elég szép-e a megrendelőnek. S ha igen, legyen-e belőle úgy három-négy, persze ízlésesen elrendezve a tercián. S a kerttervező lélek már csak olyan, belébújik időnként a kisördög, meg is említi hát az ügyfélnek, hogy a törpe tiszafa szép is – az a lényege neki! – és igen tisztességes struktúrát ad a kertnek.

Az ilyen megemlítéseket aztán harminc-ötven perces csevegések követik, melyek végén a mítoszhívő megrendelő szembesül a ténnyel, miszerint egy-egy növényből esetenként több száz fajta is létezik, eltérő magassággal, színnel, más-más virágzási idővel és gondozási igénnyel. S ezeket bizony illendő összhangba hozni egymással, mert mégiscsak az lenne a cél, hogy egy esztétikus, jelentős dísz- és használati értékkel bíró kert jöjjön létre. Az ehhez vezető első lépcsőfok pedig egy terv, mérethelyes kiültetési tervrajz növénylistával, tervezői költségbecsléssel, miegymással.

A mítoszhívők között persze jó néhány kertépítő – újabban kertszépítő – vállalkozás is akad, ők nem folytatnak harminc-ötven perces beszélgetéseket, nem terveznek, nem rajzolnak, csak ültetnek, építenek. Ezeket a „kerteket” aztán tisztességesen megtervezzük, újraépítjük, ezzel is – legalább részben – lerombolva a terv nélküli kertek mítoszát.