kertmanufaktúra

2018. február 20., kedd

Füzérajak

Rózsaszín virágpompa (Physostegia virginiana)

Bár meglehetősen kevés az esélye annak, hogy a szép barna lányokhoz szóló zenei opuszokban  belátható időn belül a „sudár jegenyefa van az udvarába’…” sort felváltsa a sudár füzérajak van az udvarába’ kitétel, mindenesetre a Füzérajak (Physostegia virginiana) megérdemli a figyelmet.

És a sudár jelzőt is.

Ez az Észak-Amerikából érkezett évelő ugyanis magasabb régiókba tör, nem ritkán 90-100 centiméterre is megnő. Pazar virágpompáját betyáros jókedvében egészen októberig közszemlére teszi. Júliust mutat a naptár, amikor virágba borul, többnyire rózsaszín árnyalatú virágokat hoz, de néha lilásakat is produkál. A kertészetekben ritkábban fehér virágú fajtákkal is találkozhatunk. Egy-egy virágzati szára legalább 25-30 centiméteres, amit meglehetősen büszkén visel, támasztékot szinte sohasem igényel.

Csoportos telepítés, pazar színfolt
Eredeti élőhelyén a tartósabban nedvesebb talajú réteken tanyázik, ezért a kőkeményre szikkadó lakóhely nem a legideálisabb számára. Kedveli, ha telepítés előtt a föld némi komposztot vagy más talajjavító anyagot – porított szarvasmarhatárgya, Alginit, Bontonit – kap. Túlzásba nem érdemes vinni, mert a fölös tápanyagbevitel miatt szárai kecsesnek nagy jóindulattal sem nevezhető ívben fognak meghajlani, vagy éppen gólyalábszerűen az egekbe törnek.

Kerülhet az évelőágyás hátterébe, de remek hatást érhetünk el, ha nagyobb tömegben ültetjük el őkelmét. Napos kertrészlet az ideális számára – félárnyékot is elvisel –, nem okoz gondot, ha tűző napra kerül, de ügyelni kell rá, hogy földje soha ne száradjon ki teljesen.

Fehérben is remek
(http://www.mr-fothergills.co.uk/)
Neveléséhez nincs szükség különleges figyelemre, de néhány év múltával érdemes szétosztani a töveket, mert rizómáival újabb és újabb területekre merészkedik. Érdekesség, hogy virágait alulról felfelé hozza, s ha kedvezőbb szögben szeretnénk látni azokat, egyszerűen elforgathatjuk őket, a virágok üzembiztosan úgy maradnak majd.

Akár forgatjuk, akár nem, rendszeresen becipelhetünk belőlük jó néhány szárat a vázába is, vágott virágként szintén megállja a helyét.


2018. február 6., kedd

Csészerojt


Tavaszi virágpompa
(www.growildnursery.co.uk)
Ha akad a kertben egy félárnyékos, árnyékos kertszakasz, a csészerojt alighanem ideális választás lehet efféle helyekre. Főleg akkor, ha a kert természetközeli stílusú, vagy a kerti tó közelébe, annak árnyasabb részére szeretnénk növényeket telepíteni. Szóba jöhet még egy erdei környezetet megjelenítő kialakítás, esetleg a kerítés közeli fekvés.

A Csészerojt (Tellima grandiflora) nem nő óriásira, beéri úgy hatvan centiméter körüli magassággal. Nem okoz számára gondot, ha kissé kötött, nehéz, agyagos a föld, bár a nem vízmegtartó talajokban kétségkívül jobban érzi magát. Jól társítható páfrányfélékkel, árnyékliliomokkal, örökzöld orbáncfűvel, ültethető csoportosan is, igazán remekül mutat egy nagyobb területen.

Félárnyékban érzi jól magát
(www.namethatplant.wordpress.com)
Télizöld, más szóval félörökzöld évelő, ami azt jelenti, hogy pajkos jókedvében hajlamos örökzöldnek mutatni magát, vagyis hiába jelez decembert vagy éppen januárt a naptár, levelei csak nem akaródznak lehullani. Néha egészen a tél második feléig fennmaradnak, s csak az újak megjelenésekor peregnek le. Virágait április végétől, május elejétől júniusig hozza, színük először zöldes árnyalatú, majd fokozatosan rózsaszínesre változik.

Virágszíne zöldből rózsaszínre vált
(www.bethchatto.co.uk)
Szereti a nyirkos talajt, ezért ügyelni kell rá, hogy földjét sose hagyjuk csontkeményre száradni. Telepítésekor érdemes figyelni rá, hogy gyöktörzseivel egyre nagyobb és nagyobb területeket képes meghódítani, bár agresszívnek nem lehet nevezni. Levélformájával, habitusával elvirágzás után is a kert dísze marad.

2018. január 25., csütörtök

Mint eb a szaharát

Téli táj frissen nyúzott báránybőrrel

(Részlet a Kóklerek kora című fejezetből.)

Van az úgy néha, hogy az ember bárányt vág. Ez amúgy nem egy fáklyásmenet a gazdának, mert – ha akarja, ha nem –, az állat mégiscsak a szívéhez nő. Van, hogy jobban, van, hogy kevésbé. Akad, aki maga csinálja, s akad, aki sohasem fogna kést a kezébe. Szereti ugyan a bárányhúst, felneveli az állatot, de a műveletre már mást kér meg.

A csomag a szalmával érkezett

Hogy szóban forgó bárányunk földi léte mily módon ért véget, nem tudni, de az utolsó utáni történésekről viszonylag pontos képet kaptam. A bárány bőre és bendőjének tartalma a kialmozott szalmával együtt kocsira került, a gazda a kocsi elé két szép lovat fogott, és elindult a velünk szemben lévő mezőre. Ott lehányta a kocsiról az almot, a báránybőrt és néhány kívánatos falatot, majd a jól végzett munka után komótosan hazakocsizott.

A báránybőr közelről is csinos

Nem lehet nem észrevenni a hely kiválasztásának tökéletességét. Hol másutt lenne jobb helye néhány bélsárral gazdagon tömött báránybélnek a falu utolsó házaitól száz-egynéhány méterre fekvő területnél?

Ideális döntés tehát.

Ugyancsak zseniális a kihelyezés időpontjának helyes megválasztása.

Rókáknak finom falat

Télen, amikor a környék rókáinak amúgy sem terem csak úgy ripsz-ropsz terített asztal, már pusztán rókabaráti cselekedetből is helyeselhető, ha a falubéli jóemberek frissen nyúzott báránybőrrel és belsőségekkel kedveskednek nekik. Ezt egyébként a környék rókái is így gondolták, mert órákon belül megjelentek, s rendesen nekiestek az ölükbe hullott zsákmánynak.

És másnap újra jöttek.

Aligha lesz komposzt belőle

S ha már erre jártak, benéztek a faluba is, hátha akad egy csinos lábasjószág a portákon. Vagy csak egy darab belőlük. Mert ahol bárányt vágnak, ott bizony kés alá fektethetnek néhány tyúkot is. És mit lehet tudni, tán a saját udvarában is eldobált belőlük néhány alkatrészt a háziember.

Hidegre téve tovább friss marad

Ez egyébiránt kifejezetten költséghatékony megoldás lenne, még a lovakat sem kell befogni. És szegény rókákat sem érné hátrány, szívesen elballagnának házhoz is egy kis belsőségért.

A nyúzott báránybőrről nem is beszélve.

2018. január 21., vasárnap

Nem alszik téli álmot

Téli táj vakondtúrással

Nem elég, hogy összetúrja a veteményeskertet, tönkrevágja a gyepet, még télen sincs tőle nyugta az embernek. Úgy röviden – és szalonképesen – cimborám e rövid mondatban foglalta össze sommás véleményét a vakondokról. Vagy vakondról, merthogy nevét így is, úgy is használhatjuk, bár a feldúlt kerttulajdonos feltúrt kertje talán többször is többes számért – vakondok vagy vakondokok – kiállt.

De nem, a megannyi földkupac általában egy elkövető munkája, s ezekért többnyire egy hím tehető felelőssé. Majdhogynem magányosan éli életét, csupán a párzási időszakban hajlandó – akkor is csak rövid időre – összebútorozni élete párjával.

A hasznos vagy káros-e a vakondok kérdéskörnek már könyvtárnyi irodalma van, és szegény vakondok általában jól megkapja a magáét, pedig felettébb hasznos munkát végez. Ez az alig húsz centiméteres, úgy jó tízdekás szerkezet egy hónap alatt 4-4,5 kilogrammnyi gilisztát, bogarat, csigát, lótetűt és ki tudja, miféle szerzetet fogyaszt el még. Haszna tehát felbecsülhetetlen, s ha ehhez hozzávesszük, hogy nemcsak a kifejlett bogarakat, hanem a lárvákat, a pajorokat és a fejlődési szakaszok legkülönfélébb állapotában leledző földlakókat is felfalja, aligha nevezhetjük kártékonynak őkelmét.

Csakhogy föld alatti járatokat ás az istenadta, a felesleges földet pedig a talajfelszín fölött kénytelen elhelyezni, az őrületbe kergetve ezzel a kertészkedő gazdát és asszonyát. És mindezt bizony egész éven át fáradhatatlanul végzi. Télen is. Ilyenkor mélyebb régiókba teszi át állandó szállását, de túr-fúr rendületlenül. A kerttulajdonos abbéli reménye tehát, hogy késő ősztől kora tavaszig nyugta lesz a vakondoktól, sohasem válik valóra.

Kérdés tehát, mit tehetünk a vakondokmentes kertért.

Vakondháló: biztos és hatékony
(www.antimolesnetting.com)
A legbiztosabb eszköz a vakondháló, amit a gyepesítés előtt kell elhelyezni, gyepszőnyeg esetében elegendő a gondosan megmunkált talajra fektetni, fém vagy műanyag tüskékkel rögzíteni, és már mehet is rá a gyepszőnyeg. Vetett fű esetén a hálót a talajszinttől legalább öt-tíz centiméterrel lejjebb kell a talajba fektetni, ott rögzíteni, majd erre kerülhet a legfelső talajréteg, amit tömöríteni, hengerezni kell, és jöhet a fűvetés. A háló elhelyezhető mélyebbre, húsz-harminc centiméterre is, de ekkor előfordulhat, hogy az állat e felső a sávban fog kénye-kedvére közlekedni.

Gyepszőnyeg alá közvetlenül fektethető
(www.ivtrading.bg)
A hálós módszer tökéletes: vakondokunk ugyanis nem tudja a gyökerekkel átszőtt hálót felnyomni, így kénytelen a hálón túli területekre vándorolni. Ha ez egy növényágyás, egy évelősziget, egy sziklakert, akkor oda, ha zöldségeskert vagy magaságyás, akkor oda. Úgyhogy a gyep védelme sohasem jelent automatikus védelmet az egész kertnek. A teljes területet a növények miatt – későbbi tőosztás, újabb ültetés, átültetés, mélyre nyúló gyökérzöldségek …– természetesen nem lehet vakondhálóval borítani. Magaságyás esetén viszont hasznos lehet az ágyás aljára fektetett vakondháló. Biztos megoldást tehát a telekhatárokon elhelyezett háló jelenthet.

A telek oldalhatárain egy keskeny, legalább hatvan-hetven centiméter mély árkot kell ásni, és ebbe kell függőlegesen belefektetni a hálót, amit aztán a felszín közelében érdemes vízszintesre befordítani. Nem kis munka, és nagyobb telek esetén némi töprengés után a kerttulajdonosok többsége alighanem elveti az ötletet.

Ajtaja csak befelé nyílik
(www.homedepot.com)
A másik hatékony eszköz a vakondcsapda lehet. Ez nem más, mint egy cső, amit a földkupac óvatos kibontása után láthatóvá váló járatba kell helyezni, majd a földet visszatemetni. Amikor szokásos portyaútján a csőhöz ér, orrával szépen benyomja a cső végére szerelt ajtót, és már megy is tovább. Egészen a cső végéig, merthogy a billenő lapocska csak befelé nyílik, így vakondokunk a csőben reked. A humánusság jegyében érdemes naponta ellenőrizni a csapdát, hogy foglyunk élve úszhassa meg a kalandot. Az újabb feladat aztán a csapdát hónunk alá csapva a közeli mezőre baktatni, hogy ott útnak eresszük vendégünket.

Csapda a földben
(www.gardens4you.co.uk)
Erre már csak azért is szükség van, mert a vakondok védett állat, eszmei értéke 25 ezer forint, másrészt a lapáttal vagy ásóval történő agyoncsapás aligha nevezhető humánusnak. Rossz szomszédi viszony esetén nem ritka megoldás áttelepíteni a cimborát, de az édes bosszú keserédessé változik, amikor meglehetősen rövid idő alatt szépen visszaássa magát.

Rajzfilmfiguraként imádtuk
(www.filmtekercs.hu)
Léteznek egyéb megoldások is, sörösüveg, gázolajba mártott rongydarab földbe ásása, napelemes vakondriasztó földbe szurkálása, órákig tartó lesben állás fej fölé emelt kapával, és a viszonylag gyakori ima. Mindezekről azonban a vakondokok népes családtagjait elfelejtették értesíteni, úgyhogy ezeket besorolhatjuk az esetleges, vagy éppen a fölösleges eljárások népes és haszontalan csoportjába.


2018. január 13., szombat

Koreai hóvessző

Gyakran már februárban virágot hoz
(www.gardeningexpress.co.uk)

Még közelebbről szemügyre véve is könnyű lenne összetéveszteni az Aranyvesszővel vagy közkeletűbb nevén az Aranycserjével, Aranyfával. (Persze, hogy mi a közkeletűbb elnevezés, az nézőpont kérdése, miután az aranycserjét előszeretettel aranyesőnek hívja Győrtől Szegedig szinte mindenki. A helyzetet némiképp bonyolítja, hogy az aranyvessző név már foglalt, egy meglehetősen agresszívan terjedő, leginkább útszéleken tanyázó évelő viseli.) Ám míg az előbbi sárga virágaival díszíti a tavaszi kertet, a Koreai hóvessző (Abeliophyllum distichum) mindezt fehérben, ritkán rózsaszínben adja elő. Megjelenésében ugyan hasonlítanak egymásra, de a Koreai hóvessző önálló nemzetséget alkot.

Szoliterként a legmutatósabb
(www.garten-de.com)
Úgy másfél, ritkábban két méter körüli magasságúra nő, virágait lombfakadás előtt, nagyon gyakran már februárban hozza. Kedveli a napos helyet, a tökéleteshez közeli megoldás számára alighanem egy védett, déli fal előtti kertszakasz lehet. Némi félárnyékot elvisel, de a mélyárnyékot nem neki találták ki. Igazi szépségét szoliterként mutatja meg, helyét annak tudatában kell megválasztani, hogy másfél méteres magasságához ugyanilyen szélesség is tartozik. Mérete alapján akár sövényt is kialakíthatnánk belőle, de mert lombhullató és levélzete kissé ritkás, efféle célra léteznek nála alkalmasabb cimborák is. Igen korai és kissé illatos virágpompája miatt azonban érdemes helyet találni neki a kertben.

Néha rózsaszínben pompázik
(www.baumschule-horstmann.de)

Szereti a tápanyagban gazdagabb talajt, vízigénye közepes, de érdemes figyelni rá, hogy a föld sohase legyen túlságosan vizes, tocsogós. Különleges gondozási igénye nincs, virágzás után már vehetjük is kézbe a metszőollót, mivel virágait mindig az új, az az évi hajtásokon hozza. Kemény teleken jelentősebb fagykárokat is szenvedhet, úgyhogy hideg, fagyzugos kertekben célszerűbb dézsás növényként tartani.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...