Menekülés a költségbecslésbe

Csavaros megoldások
(www.facebook.com/Ecossistemas)

(Részlet Az ügyfélnek mindig igaza van című fejezetből)

Van az úgy néha, hogy a megrendelőnek nem akaródzik fizetni. Ilyenkor ki kell találni egy jó kifogást, az a nem fizetések mozgató rugója, valóságos sava-borsa az efféle ügymeneteknek.

A kifogás.

Legújabb nem fizető ügyfelünk kifogása a költségbecslés. Merthát az szerinte árajánlat, csak költségbecslés névre hallgat.

Udvarias kertépítő szakmérnök ilyenkor kellő tisztelettel hívja fel az ügyfél figyelmét a költségbecslés és az árajánlat közötti különbségre, külön kitérve arra is, hogy a kedves ügyfél nem kért árajánlatot. Megelégszik ő a becsléssel is, ha biztosan akörüli marad a végösszeg. Akörül marad, a két nap két nap lesz, s az ár nem változik, ha azokat a munkákat kell elvégezni, amire a becslés vonatkozik.

Csak azokat kell. Ebben maradtunk.

Az első építési nap első félórájában aztán elhangzik a „ha már itt vannak….” kezdetű mondat, mely mondat amolyan jolly joker, ez a mindent vivő lap, a telitalálatos szelvény, ez maga az Isten lába.

Ha már itt vannak.

Ezt a bevezetőt egyébként mindig egy hosszabb felsorolás követi, hogy meg kellene csinálni ezt meg azt, és amazt is persze, ja, meg még lennének itt kisebb feladatok is, semmiség az egész.

Ha már itt vannak.

Esetünk konkrét égből pottyant plusz feladatai kétszer annyi munkát jelentettek, mely tényre udvarias kertépítő rögvest rámutat. Hogy magasabb lesz a végösszeg, nem kicsivel, és diszkrét matematikai összefüggéseket – a két nap és a kétszer két nap munkadíjakra, anyagköltségekre gyakorolt hatásait is ideértve – szintúgy felemleget.

Jaj, nem baj az, de ha már itt vannak, csinálják meg!

Megcsináltuk. Ha már ott voltunk.

A munka végeztével aztán ügyfél levelet ír. Hogy ő itten oszt és szoroz, drágaság van, aztán az árajánlatban alacsonyabb volt a végösszeg, s fájdalom, de ő most akkor inkább kevesebbet fizet, úgy két napnyi munkadíjjal. És egy kéretlen jótanáccsal is ellát, szerinte egyértelműbb árajánlatot kell adni.

Kérdés mármost, valóban híján van-e az ügyfél a szöveg- és beszédértés képességének, emlékezetkieséssel is küzd, vagy VIP páholyt birtokol a kifogáspárti nem fizetők díszes csoportjában?

A helyes megfejtők között a Gazdálkodj okosan! társasjáték stílusos változatát sorsoljuk ki.

Lágyszárú évelők visszavágása

Később, de többet virágzanak majd

Könyvtárnyi irodalma lesz lassan a lágyszárú évelők tavaszi visszavágásának, a közkeletű nevén Chelsea-vágásnak nevezett módszernek, a metódus lassan-lassan Magyarországon is teret hódít.

Az elnevezés a szigetországban hihetetlen népszerűségnek örvendő Chelsea Flower Show nevéből ered, a kiállítást hagyományosan május végén tartják, s ez az időszak – május utolsó, június első hete – a legalkalmasabb a visszavágás elvégzésére.

Visszavágásra amúgy egyáltalán nem lenne szükség, de az a határozott igény, hogy évelőink minél hosszabb ideig virágozzanak, megteremtette a Chelsea-vágás divatját. A módszer hatásos, de komoly beavatkozást jelent a növények megszokott életritmusába.

A visszavágás ugyanis jelenős mértékben csökkenti a növény magasságát, a műveletet követően a kifejezetten magas évelők is alacsonyak, zömökebbek lesznek. A megkurtított szárak virágzása hetekkel később kezdődik, de a tapasztalatok szerint több virág képződik majd. Ha a növény összes szárát visszavágjuk, az eredeti virágzási idő hetekkel későbbre tevődik, ezért ma már inkább a feles megoldás áll a dobogó legfelső fokán. A teljes mennyiség felét május végén, de inkább június elején visszavágjuk, a másik feléhez nem nyúlunk. Így a magasabban hagyott szárakon az eredeti időpontban jelennek meg a virágok, s mire ezek hervadni kezdenek, a visszavágott szárak éppen akkor bontják ki virágaikat.

A színkavalkád ideje így meghosszabbodik, ráadásul a növény dúsabb, zömökebb lesz. A visszavágás mértékét illetően a vélemények meglehetősen megoszlanak, akadnak, akik szigorúan az egyharmad elvet követik, mások az évelőket automatikusan felére vágják vissza. A módszer természetesen az ősszel virágzó évelőknél is használható, az eljárás ott is ugyanez.

A virágzást akkor tudjuk a lehető legkésőbbre csúsztatni, ha az eredeti virágzási időhöz képest a legközelebbi időpontban történik meg a visszavágás. A Chelsea-vágás alkalmazását a kert kialakítása előtt érdemes a tervezővel megbeszélni, mert az időben elcsúsztatott virágzási időt a szomszédos évelők, cserjék virágzási idejével egyeztetni szükséges.

Oszlopos Leylandii

Cupressocyparis leylandii 'Fastigiata'
(https://www.floragard.de)

Oszlopos formája miatt nincs szüksége nagy területre, megelégszik egy három-négy méter szélességű hellyel is. Magassága elérheti a hét-nyolc métert, de nyírással, metszéssel alacsonyabbra alakítható.

Évente akár hetven, száz centimétert is nő, jól tűri a zordabb körülményeket, a semleges kémhatású, esetleg enyhén savas talajt kedveli. Napos területrész a legjobb számára, de egy félárnyékos kertszakaszra is kerülhet.

Ültethető sövényként, ugyanakkor szoliterként is tökéletes megoldás lehet. Az ültetést követő évben viszonylag több öntözővízre van szüksége, a későbbiekben megelégszik a heti egyszeri, alapos vízadaggal.

Cupressocyparis leylandii '2001'
(https://gardenboutique.ro/)

Metszeni tavasszal, április végén, május elején és augusztus végén érdemes, ennél korábbi, illetve későbbi időpontokat nem javaslom.

A kertészetekben az oszlopos fajták közül a ’Pyramidalis’, a ’Fastigiata’, a ’Green Rocket’ és a ’2001’ fajtákat találjuk leggyakrabban.

Vadvirágos rétre fel

Közel a természethez

Semmi kétség, a legújabb divathullám a vadvirágos rét.

Ha így megy tovább, a kereskedőknél lassan-lassan hiánycikk lesz a vadvirágos rét magkeverék, köszönhetően az utóbbi hónapok, évek médiamegjelenéseinek. Mindenki vadvirágos rétre vágyik, mert az olyan szép tud lenni a televíziók kertészeti műsoraiban, és a kertészeti szaklapok gondosan összeállított, fényképes cikkeiben.

Valóban szép.

De kialakítása nem mérhető egy növényágyás létesítésének feladatához és idejéhez. Míg előbbi a terület előkészítéséből és a növények ültetéséből áll, a vadvirágos rét létrejöttéhez legalább másfél, de inkább két esztendő szükségeltetik.

Kezdődik azzal, hogy a kiszemelt területet nem árt tökéletesen megtisztítani a gyomnövényektől, aztán a talajt alaposan fellazítani, a felületet tömöríteni és elgereblyézni, s csak ezután kezdődhet a vetés. Ha a tágabban értelmezett szomszédságban galambokkal foglalkoznak, nem árt ideiglenesen csősznek felcsapnunk, merthogy a galambok terített asztalként tekintenek a gondosan előkészített területsávra, és az utolsó magig képesek felenni reménybeli rétünket.

Következő feladatunk a terület folyamatos öntözése, pontosabban nedvesen tartása annak érdekében, hogy a csírázás folyamata tökéletes legyen. Jobb helyeken a magkeverékekben egynyáriak, kétnyáriak és évelők vegyesen vannak – a fűmagot is tartalmazó csomagok kerülendők! – egyik-másik az első évben erős gondolkodásra adja a fejét, és csak a második évben hajlandó nekiindulni.

A vadvirágos rét nem illik minden kerthez és lakóházhoz, de tökéletes részlete lehet a természetközeli kerteknek, viszont szóba sem jöhet egy modern vagy egy mediterrán kertben. Ellenjavallt abban az esetben is, ha a családban valaki a magkeverék növényeire allergiás vagy esztétikai okok miatt kevesli az évi kétszeri kaszálást.

Kakaslábfű, talpas muhar

Helyes öntözéssel elkerülhető
(https://extension.psu.edu/)

Mindkét egynyári gyomnövény képes arra, hogy a legváratlanabb pillanatban, szinte
a semmiből bukkanjon elő, és agresszív terjeszkedésével kiszorítsa a gondosan ápolt gyepet. A folyamat végén a területet gyomtengerré változik, ha pedig mindez bekövetkezik, bizonyosan búcsút mondhatunk a szép zöld gyepnek.

A megoldás lehet vegyszeres és természetes, illetve használható a két metódus ötvözete is. A vegyszeres eljárás hátránya, hogy a szer első kategóriás méreg, vásárlása engedélyhez kötött, házilagosan tehát nem beszerezhető, nem használható. A természetes megoldás viszont házilagosan is működik, de nagy odafigyelést és figyelmet igényel.

Mindkettő magról terjed, s a szél bármikor képes berepíteni a területre néhány ezer magot, ez ellen tehát lehetetlen védekezni. A terület vízellátását azonban szabályozhatjuk, egyszersmind segítve ezzel az erős, strapabíró gyep kialakulását. A túlöntözött, állandóan nedves felület valóságos édenkert a kakaslábfű számára, ráadásul ez a gyep elkényelmesedéséhez is vezethet.

A fű ugyanis a mindennapos öntözés hatására „megtanulja”, hogy a vizet a talajfelszín közeléből is fel tudja venni, gyökere tehát nem fog a mélyebb rétegek felé igyekezni, a könnyebb utat választja. Ezzel pedig lassan kiritkul, gyengül és teret enged a gyomnövényeknek.

A kevesebbszer, de intenzívebben öntözött, erősebb gyepben jóval kevesebb gyom tud megtelepedni, és kiirtásuk ilyenkor kézzel is megoldható, s a kihúzott kakaslábfű vagy muhar helyén nem éktelenkedik majd egy csupasz lyuk. A muhar és kakaslábfű nélküli gyephez vezető legfontosabb lépés az öntözőrendszer helyes beállítása.

Harmincöt fok feletti, tartós kánikulában indokolt lehet a naponkénti öntözés, máskor elegendő a két, három naponkénti is. Fontos, hogy a talaj két öntözés között fel tudja dolgozni a vizet, de a föld ne száradjon cserepesre. A mindig nedves talaj az egyik legfőbb oka a muharfélék megjelenésének. A gyommentes pázsit másik alapfeltétele pedig a rendszeres gyepszellőztetés és a jó tápanyagellátás.

A növények beszélgetnek egymással

Hálózatok hálózata
(https://medium.com/

Még a hatvanas években történt, hogy egy csendes amerikai poligráfot kapcsolt növényeire, kiderítendő, beszélgetnek-e azok egymással.

Szurkálta, perzselte a leveleket, majd tényként közölte: a növényeknek érzelmi reakciói vannak, másképp reagálnak, ha egy velük jól, és másként, ha egy velük rosszul bánó ember közelít feléjük. Ausztrál kutatók aztán néhány évvel ezelőtt tudományosan is bizonyították, hogy az egymástól elzárt növények valamilyen úton biztosan kommunikálnak egymással.

A kísérletben a bazsalikom és a csili volt a két főszereplő, s kiderült: a csili magok határozottan jobban fejlődnek a bazsalikom mellett akkor is, ha a magokat és a fűszernövényeket egymástól kémiai és fizikai értelemben is elválasztják. A kutatók szerint a növények sejtszintű, nanomechanikai oszcilláció, vagyis egyfajta hangjelzés vagy szignál segítségével tartják a kapcsolatot.

Az már egyébként korábban bebizonyosodott, hogy veszély – például levéltetű invázió esetén – kémiai jeleket küldenek a szomszédságnak, illetve olyan vegyületeket bocsátanak ki, amelyek odavonzzák a tetvek természetes ellenségeit.

Angol kutatók úgy találták, a növények a föld alatti gombahálózatot amolyan internetként működtetik, s ezen keresztül küldenek pozitív vagy negatív jelzéseket egymásnak. Eddig egyébként a növények által kibocsátott illatok vagy illékony anyagok közül több mint ezerhétszázat azonosítottak, és úgy vélik, létezik húsz, a kommunikációban szerepet játszó molekulacsoport.

Akárhogy is van, emberi fogalmainkat használva, ha más módon, de a növények képesek a látásra, a hallásra és a szaglásra is. És ki tudja, talán jobban szót is értenek egymással, mint mi, emberek.

Alkalmazkodás

Változó klíma
(https://eos.org/)

Egy, a Plant Journal folyóiratban megjelent tanulmány szerint a növények képesek alakjukkal – száruk és levelük méretének változtatásával – alkalmazkodni a klíma változásához.

Az alkalmazkodóképesség tudományos kutatása az állatvilágban már korábban bebizonyította, hogy az alakváltozás és az alakváltoztatás az állatoknál nem ismeretlen fogalom: néhány melegvérű faj fülének, illetve csőrének méretét megnövelve növeli a hűtést szolgáló felületeket.

A növények esetében az alakváltozás merőben más természetű: egész testfelépítésük változhat. Levelük kiegyenesedik, megnövelvén ezzel az árnyékoló felületet, száruk pedig megnyúlik. A kutatók arra jutottak, meg kell keresni azt a molekulát, amelyik képes a változási folyamat elindítására azoknál a növényeknél is, amelyek a nemesítés során ezt a természetesnek mondható képességüket már elvesztették.

Mindeközben egy másik tudományos vizsgálati modell szerint a felmelegedés mostani ütemét alapul véve a jelenlegi termőterületek nyolcvanöt százaléka marad megművelhető. Ha a felmelegedés a mostani szintnél magasabb lesz, ez a szám hatvan százalékra csökken, és minden bizonnyal szükség lesz új növényfajok telepítésére.

A magyarországi klímaváltozást kutató meteorológusok elemzése szerint 2100-ra Budapest Tirana jelenlegi éghajlatára hajaz majd leginkább, az ország egészére pedig Várna és Plovdiv környékének klímája lesz jellemző. Akárhogy is van, 2020-ban harminchét kiszáradó magyarországi folyóvizet tartottak nyilván. Mindez azt jelenti, hogy Duna-Tisza közén elsivatagosodás lesz jellemző, ezeken a területeken biztosan változtatni kell a földművelés jelenlegi módszerein, és alighanem új növényfajok telepítésére kell felkészülni.

Két megoldás körvonalazódik: őshonos, vagy a változásra leginkább képes dísz- és kultúrnövényfajok telepítése, vagy molekuláris szintű beavatkozással új növények „gyártása”. A beavatkozással már próbálkoztunk néhányszor, lehet, itt volna az ideje a másik metódus után nézni.