Nyakát, lábát, háta táját…

Kínálat az internetről: a rossz megoldás

… de a talpát inkább ne. Márpedig egyre több helyütt jön velem szembe az internetes áruházakban egy-egy fotó, melyeken szépen megmunkált akácoszlopokat kínálnak, gondosan kérgezve, esetenként kalodába rakva.

És ez jól is van így, ha faoszlop, akkor akác, egy-két emberöltőt biztosan kiszolgál, van úgy, hogy kezelés nélkül nyolcvan évet is kibír. De nem úgy, ahogy a képen is látható, merthát a fának olyanja van, szereti keresztül engedi magán a vizet, párát, nedvességet. Ha a földbe kerülő végét bitumenbe mártjuk, befestjük vagy alvázvédővel kezeljük, többet ártunk vele, mintha csupaszon a földbe süllyesztjük.

Kínálat az internetről: a majdnem tökéletes megoldás

Az így lezárt felületen ugyanis a nedvesség nem tud eltávozni a fából, és egy csinos, idő előtti rothadás lesz a folyamat vége. A metódus meglehetősen hamar lezajlik, ilyenkor jöhet a tönkrement rész eltávolítása, vagy a nem kevésbé macerás oszlopcsere. Egyébként érdemes betartani még egy íratlan szabályt: az oszlop talpa alá kavics vagy kőzúzalék kerüljön, hogy a fa ne közvetlenül a földdel érintkezzen.

Úton, útszélen

A méhek imádják

Leginkább efféle helyeken találkozhatunk velük, augusztus végén, szeptember elején pompás, aranysárga virágfürtjeivel már messziről felhívják magukra a figyelmet. Az aranyvesszőt (Solidago sp.) ma már nem tartjuk számon dísznövényként, pedig egykoron egzotikus kerti díszként került Amerikából Európába. Aztán kiderült, hogy meglehetősen gyorsan és agresszíven terjed, imádja a nedves talajt, és hát szép késő nyári, kora őszi sárga virágzat ide vagy oda, inkább irtani kell. Már csak azért is, mert furfangos szerkezet lévén igyekszik kifejezetten zárt telepeket alkotni, ahová más növények nem nagyon tudják megvetni a lábukat.

Másfél, két méteres magasságúra is megnőnek

Irtásának a mezőgazdászok és erdőművelők alighanem maradéktalanul örülnek, a gyógynövényekkel foglalkozók viszont ezt aligha veszik jónéven. Ez utóbbi csoportba tartoznak még a méhek és más mézelő cimborák, ők ugyanis kimondottan szívesen legelésznek a virágokon. A gyógynövényesek időtlen idők óta használják, elsősorban vízhajtásra, de hólyaghurut és vesebántalmak is kezelhetők a teájával. Újabban immunerősítőként is szóba jön, és reuma ellen is bevetik. Az irtani vagy kordában tartani dilemma minden bizonnyal hosszú ideig örökzöld téma marad, hasonlatosan a „Szeretni vagy utálni kell-e az akácot?” elnevezésű népi játékhoz.

Sárga foltjaival megszínezi a tájat

Kirándulások alkalmával leginkább a Kanadai és a Magas aranyvessző jöhet velünk szembe, nem ritkán két méteres magasságúra is megnőnek. Természetközeli kertekben, parasztkerti kialakításokban megtalálhatják a helyüket, de agresszív terjedésük itt is gondot okozhat.

Az aranyvessző szó hallatán egyébként sokaknak a tavasszal virágzó, tévesen aranyesőnek titulált aranyvessző képe sejlik föl, miután általánosan elfogadott elnevezésként a Forsythia fajtákat aranyvesszőnek is tituláljuk. Az eligazodást némiképp segítheti, hogy sok helyütt egyre gyakrabban aranyfaként vagy aranycserjeként látjuk nevesíteni.

Föld alatti leltár

Kerti csendélet elhanyagolható alkatrészekkel
(www.mommyramblings.org)

Mi van a földben? A kerti termőföldben, annak is a felsőbb rétegeiben. A blogbejegyzés itt véget is érhetne egy rövid összegzéssel: szinte minden.

Ennél persze némiképp izgalmasabb, ha sorra vesszük, miféle holmik rejtőznek a kertvégében. A kert végében, merthogy valami különös indíttatásból a kert hátsó traktusa igen gyakran amolyan senki földjévé lényegül át, ahová a kőműves, a festő, a villanyszerelő vagy ki tudja, a házépítés mizériájában kissé megfáradt gazda és gazdáné a fölösleges holmit diszkréten elrejti. S ha lúd, legyen kövér, tapasztalataink szerint elfér ott bizony néhány feleslegessé vált házi holmi is.

Íme.
Nejlon szatyor, gyógyszeres fiola kupakkal, gyógyszeres fiola kupak nélkül, kupak gyógyszeres fiola nélkül, egy levél Vegacillin, teljes házi gyógyszerkészlet a nyolcvanas évekből, régi rúzs, lakat, lakatkulcs, kislábos, viszonylag újszerű ecset, lestrapált festékes ecset, műanyag hígítós flakon, félliteres tejeszacskó, félliteres kakaós zacskó, toll, csiszolóvászon darab, nagymama klasszikus tundra bugyija, harisnya, fél pár zokni, betondarabok és betontörmelék, téglatörmelék, féltégla, óraszíj, törött üvegcserép, lapos elem, drót, maradék szikkadt mész zacskóban, maradék gipsz zacskóban, műanyag csipesz, pipaszurkáló, műanyag kólás palack, sörös doboz, felvágott csomagoló papírja, konzervdobozok gazdag választékban: marhamájkrém, sertésmájkrém, olajos hal és sűrített paradicsom, penge, penge készletben, eldobható eldobható borotva nyéllel és nyél nélkül, ruhakefe darabja, hajcsat, övcsat, műanyag kötöző zsinór, kisméretű csap, tömítések, viseltes purhabos flakon, légyfogó szalag, egérméreg zacskóban, 220 Voltos kábeldarab, csavarok, fúrószár, kulcstartó, kávéskanál, söröskupak, hústű, redőny gurtni, madzag, injekciós tű, ampulla, hungarocell, gipszkarton darabok, térkő darabok, térháló darab, nyakörv, szemes lánc és sitt minden mennyiségben.

A korántsem teljes lista saját „régészeti leleteinken” alapul, a feltárás mélysége a talajszint alatti harminc-ötven centiméteres sáv, szinte kivétel nélkül a kert hátsó, félreeső területrészein.

Texasfű

Hívhatnánk vattacukor fűnek is
(www.sweetgarden.ro)

Vagy Muhly-fű. Bár nyugodtam hívhatnánk vattacukor fűnek, hiszen a késő nyáron virágba boruló díszfű leginkább a vattacukor hurkapálcikára futtatott pamacsát idézi.

Vízközelben is jól mutat
(www.rslandscapedesign.blogspot.com

A texasfű (Muhlenbergia capillaris) az amerikai közép-nyugaton őshonos, egyméteres magasságúra nő, virágzata késő őszig díszít. Rendkívül jó tulajdonsága, hogy a száraz és a nedvesebb talajon is megél, tűri a kissé meszes talajt éppúgy, mint a savanyúbb földet.

Texasfű évelőágyásban
(www.shop.monrovia.com)

Elviseli a félárnyékot is, de igazi szépségét napos fekvésben mutatja meg. A kelő és a nyugvó nap fényében pompás látványt nyújt. Helye lehet egy kavicságyásban, bekerülhet évelők közé, vagy lehet egy extravagáns cimbora a prérikerti stílusban megépített kertben.

Texasfű kavicságyásban
(www.wateruseitwisely.com/muhlenbergia)

Ültethető csoportosan is, de ebben az esetben a helyét gondosan kell meghatározni, mert feltűnő színe miatt rosszul megválasztott környezetben kifejezetten zavaró lehet. A taxasfű Gotthilf Heinrich Ernst Muhlenberg (1753 – 1815) nevét őrzi, a lutheránus pennsylvaniai lelkipásztor több mint száz texasfű fajtáját határozta meg.