Tudományos alapon

Szervezéstan, tudományos alapon
(https://www.facebook.com/Shahram.Design)

(Részlet a Kóklerek kora című fejezetből)

Cigánykodni kell, rikkantotta bele kissé türelmetlenül a nyári délutánba egy férfihang. Az emelt hang majdhogynem indokoltnak tűnt, miután a férfihang tulajdonosa már vagy harmadjára próbálta elmagyarázni tanítványának az építőipari munkafolyamatok szervezésének tudományos, mindenre kiterjedő lényegét.

E folyamatok aprólékos részleteinek mibenlétéről kertépítőként az ismeretek valóságos tárházával ismerkedhetik meg az ember. Rendszeresen fültanúi lehetünk a küzdelemnek, amikor gazdák és gazdafeleségek tesznek elkeseredett kísérletet a derékszög, a függőleges és a vízszintes fogalmának alapszintű tisztázására.

A harcban a magukat kőművesnek, vízvezeték-szerelőnek, ácsnak, burkolónak, bádogosnak álmodó jóemberek állnak nyerésre, nagyon úgy néz ki, mindegyikük mesterdiplomát szerzett a kifogástan és a retorikai semmitmondás tudományából. Eszerint a csatornában a víz felfelé is tud folyni, az ajtófélfa nem ferde, csupán követi a fal vonalát, a rossz falazás rusztikus stílus, a lábazati festés rémes csíkjait a csigák okozzák, a lámpabúrából csöpögő víz csak átmenetileg van ott, a hetekkel korábbra ígért munka pedig mindig folyamatban van.

A nyári délutánba hasító férfihang viszont nem ragadt le apró részleteknél, a lényeget ragadta üstökön.

– Cigánykodni kell, különben nem viszed semmire!

És újra és újra elmagyarázta, hogyan kell ezt csinálni. Úgy kell csinálni, mondta, hogy egyszerre sok munkát kell elvállalni. Mindegyiket határidőre ígéred, de nem fix áron, mert drágulnak az anyagcuccok. Amúgy is az anyag a lényege a dolognak, mondta.

– Elkezded a munkát, aztán szólsz, hogy elmész anyagért.

– Ja, anyagér’, ismételte a Tanonc.

– Egy lófaszt – mondta a mindenhez is értő Mester –, a cucc már nálad van a kocsiban. Te a másik helyre mész, ott is csinálsz valamit. És ott is szólsz, hogy elmész pár cuccért.

– De nem megyek… – bizonytalankodott a Tanonc.

– Nem hát! – erősködött a Mester –, megint mész egy másik helyre. Érted már? Cigánykodni kell, mondom, különben nem viszed semmire!

Majd amolyan lezárásként arra hívta fel Tanonc figyelmét, hogy az anyagcuccok mindig drágulnak, akkor is, ha nem. Amaz biztosította a Mestert, hogy kezdi érteni a dolgot, és nem nyitott vitát az anyagcuccoknak az ő drágulásuk kontra számlák és blokkok témakörben.

Jól is tette, mert a Mester íziben kiadta a parancsot, miszerint indulniuk kell egy kis anyagért.

Teendők havazás után

Súlyos terhek a vállukon
(www.gardenriots.com)

Van az úgy néha, hogy viszonylag korán, november közepe táján megérkezik a havazás, akkor, amikor az elhúzódó ősz miatt a lombhullatóknak nem akaródzik lehullatni a lombjukat. A fákon és cserjéken megmaradó levelek miatt az ágak jóval nagyobb hótömeget tudnak megtartani, és már pár órás havazást követően is elhajlanak, néhány ág nem ritkán a földig hajol, meglehetősen szomorú látványt okozva. Ugyanilyen képet festenek az örökzöldek is, közülük még a keskeny oszlopos fajok és fajták is hajlamosak szétteríteni ágaikat.

Bár a látvány sokkoló, és első pillanatban minden visszafordíthatatlannak látszik, a helyzet korántsem tragikus. A növények fantasztikus teremtmények, túlélési stratégiájuk egészen bámulatos, bókoló ágaikkal a hónyomás ellen védekeznek, egyszersmind jelzik is: kérünk egy kis segítséget.

Nincs más dolgunk tehát, mint seprűt ragadni, és megszabadítani őket a tehertől.

Miután az interneten minden és mindennek az ellenkezője is megtalálható, akad néhány videó, ahol a segítség inkább egy kiadós verésre hasonlít: elvetemült jóemberek lapáttal, gereblyével, méretes bottal felülről lefelé irányuló mozdulatokkal püfölik az ágakat.

Sem lapát, sem gereblye, sem bot.

Seprű a tökéletes. Cirokból.

És az irány mindig, mindig alulról felfelé.

A határozott, de nem durva mozdulatoknak köszönhetően a hótól megszabaduló ágak meglepő gyorsasággal igyekeznek visszaállni a hóesés előtti állapotba, a művelet pedig az esetek 99,9 százalékában semmilyen kárt nem okoz.

A hómentesítés feladata azonban ezzel még nem ér véget.

Egy-két óra múlva akad még egy igen fontos teendőnk: az ágakat kézzel, az eredeti szögállásba vagy ahhoz igen közeli állapotba kell visszanyomni. Ezt érdemes a nap folyamán még egy-két alkalommal megtenni, növényeink hálásak lesznek érte, az ágak minden igazítás után feljebb és feljebb rögzülnek, akár gyümölcsfákról, akár díszfákról vagy örökzöldekről legyen szó. A kézzel történő beavatkozásnak is köszönhetően az ágak – még az erősen lehajlottak is – vissza fognak állni „rendes” helyzetükbe, érdemes ezt a plusz munkát minden növénynél elvégezni.

A szétterülő ágú cserjék, illetve az érzékenyebb örökzöldek ágait persze az ősz beköszöntével nem árt összekötni, ahogy ez a díszfüvek esetében már bevált metódus.