Oszlopos Leylandii

Cupressocyparis leylandii 'Fastigiata'
(https://www.floragard.de)

Oszlopos formája miatt nincs szüksége nagy területre, megelégszik egy három-négy méter szélességű hellyel is. Magassága elérheti a hét-nyolc métert, de nyírással, metszéssel alacsonyabbra alakítható.

Évente akár hetven, száz centimétert is nő, jól tűri a zordabb körülményeket, a semleges kémhatású, esetleg enyhén savas talajt kedveli. Napos területrész a legjobb számára, de egy félárnyékos kertszakaszra is kerülhet.

Ültethető sövényként, ugyanakkor szoliterként is tökéletes megoldás lehet. Az ültetést követő évben viszonylag több öntözővízre van szüksége, a későbbiekben megelégszik a heti egyszeri, alapos vízadaggal.

Cupressocyparis leylandii '2001'
(https://gardenboutique.ro/)

Metszeni tavasszal, április végén, május elején és augusztus végén érdemes, ennél korábbi, illetve későbbi időpontokat nem javaslom.

A kertészetekben az oszlopos fajták közül a ’Pyramidalis’, a ’Fastigiata’, a ’Green Rocket’ és a ’2001’ fajtákat találjuk leggyakrabban.

Vadvirágos rétre fel

Közel a természethez

Semmi kétség, a legújabb divathullám a vadvirágos rét.

Ha így megy tovább, a kereskedőknél lassan-lassan hiánycikk lesz a vadvirágos rét magkeverék, köszönhetően az utóbbi hónapok, évek médiamegjelenéseinek. Mindenki vadvirágos rétre vágyik, mert az olyan szép tud lenni a televíziók kertészeti műsoraiban, és a kertészeti szaklapok gondosan összeállított, fényképes cikkeiben.

Valóban szép.

De kialakítása nem mérhető egy növényágyás létesítésének feladatához és idejéhez. Míg előbbi a terület előkészítéséből és a növények ültetéséből áll, a vadvirágos rét létrejöttéhez legalább másfél, de inkább két esztendő szükségeltetik.

Kezdődik azzal, hogy a kiszemelt területet nem árt tökéletesen megtisztítani a gyomnövényektől, aztán a talajt alaposan fellazítani, a felületet tömöríteni és elgereblyézni, s csak ezután kezdődhet a vetés. Ha a tágabban értelmezett szomszédságban galambokkal foglalkoznak, nem árt ideiglenesen csősznek felcsapnunk, merthogy a galambok terített asztalként tekintenek a gondosan előkészített területsávra, és az utolsó magig képesek felenni reménybeli rétünket.

Következő feladatunk a terület folyamatos öntözése, pontosabban nedvesen tartása annak érdekében, hogy a csírázás folyamata tökéletes legyen. Jobb helyeken a magkeverékekben egynyáriak, kétnyáriak és évelők vegyesen vannak – a fűmagot is tartalmazó csomagok kerülendők! – egyik-másik az első évben erős gondolkodásra adja a fejét, és csak a második évben hajlandó nekiindulni.

A vadvirágos rét nem illik minden kerthez és lakóházhoz, de tökéletes részlete lehet a természetközeli kerteknek, viszont szóba sem jöhet egy modern vagy egy mediterrán kertben. Ellenjavallt abban az esetben is, ha a családban valaki a magkeverék növényeire allergiás vagy esztétikai okok miatt kevesli az évi kétszeri kaszálást.

Kakaslábfű, talpas muhar

Helyes öntözéssel elkerülhető
(https://extension.psu.edu/)

Mindkét egynyári gyomnövény képes arra, hogy a legváratlanabb pillanatban, szinte
a semmiből bukkanjon elő, és agresszív terjeszkedésével kiszorítsa a gondosan ápolt gyepet. A folyamat végén a területet gyomtengerré változik, ha pedig mindez bekövetkezik, bizonyosan búcsút mondhatunk a szép zöld gyepnek.

A megoldás lehet vegyszeres és természetes, illetve használható a két metódus ötvözete is. A vegyszeres eljárás hátránya, hogy a szer első kategóriás méreg, vásárlása engedélyhez kötött, házilagosan tehát nem beszerezhető, nem használható. A természetes megoldás viszont házilagosan is működik, de nagy odafigyelést és figyelmet igényel.

Mindkettő magról terjed, s a szél bármikor képes berepíteni a területre néhány ezer magot, ez ellen tehát lehetetlen védekezni. A terület vízellátását azonban szabályozhatjuk, egyszersmind segítve ezzel az erős, strapabíró gyep kialakulását. A túlöntözött, állandóan nedves felület valóságos édenkert a kakaslábfű számára, ráadásul ez a gyep elkényelmesedéséhez is vezethet.

A fű ugyanis a mindennapos öntözés hatására „megtanulja”, hogy a vizet a talajfelszín közeléből is fel tudja venni, gyökere tehát nem fog a mélyebb rétegek felé igyekezni, a könnyebb utat választja. Ezzel pedig lassan kiritkul, gyengül és teret enged a gyomnövényeknek.

A kevesebbszer, de intenzívebben öntözött, erősebb gyepben jóval kevesebb gyom tud megtelepedni, és kiirtásuk ilyenkor kézzel is megoldható, s a kihúzott kakaslábfű vagy muhar helyén nem éktelenkedik majd egy csupasz lyuk. A muhar és kakaslábfű nélküli gyephez vezető legfontosabb lépés az öntözőrendszer helyes beállítása.

Harmincöt fok feletti, tartós kánikulában indokolt lehet a naponkénti öntözés, máskor elegendő a két, három naponkénti is. Fontos, hogy a talaj két öntözés között fel tudja dolgozni a vizet, de a föld ne száradjon cserepesre. A mindig nedves talaj az egyik legfőbb oka a muharfélék megjelenésének. A gyommentes pázsit másik alapfeltétele pedig a rendszeres gyepszellőztetés és a jó tápanyagellátás.