Aranyfürt

Galatella linosyris
(https://www.herbarium-von-ingrid.de)

Sárga virágai jókedvet, vidámságot kölcsönöznek a kertnek.

Nem illik minden kertszakaszba, leginkább a parasztkerti kertkialakítások, a természetközeli évelőágyások, vagy a vadvirágos rétet megidéző kompozíciók jöhetnek szóba. A méhek igencsak kedvelik.

Szárazságkedvelő, július végétől, augusztus elejétől virágzik, ilyenkor elérheti az egyméteres magasságot is. Októbertől az elszáradt virágfejek is mutatósak, visszavágásuk március elejéig is várhat. Nem kedveli a kötött, nehéz talajokat, ilyen helyen magas szárai elhajlanak, és az sincs ínyére, ha tápoldatokkal, gazdag komposzttal mértéken felül túlszeretjük. Meghálálja a jó vízáteresztő talajt, és az órákon át napsütés helyet.

Jól társítható díszfüvekkel, őszirózsákkal, jól mutat méhbalzsam és cickafark társaságában is. Ha jól érzi magát, erőt vesz rajta a terjeszkedő hajlam, de nem agresszív, nem foglalja el a teljes terciát.

A kertészetekben gyakran korábbi nevén – Aster linosyris – találjuk meg.

És eljő a szárazságtűró növények aranykora

Egy kedves cimbora: a gyapjas tisztesfű

Korábban úgy volt, hogy minden kertben kell legyen néhány évelő, esetleg egynyári, a nem szeretem a vizet csapatból. Mostanra nagyon úgy néz ki, akkor járunk jól, ha a kert kialakításakor a kifejezetten szárazságtűrő növényeket részesítjük előnyben.

A kínálat bőséges ugyan, de a választás minden kétséget kizáróan csak szűkebb körből lehetséges. A szárazságtűrőknek legkevesebb hatórányi tűző napra van szükségük, de szívesen sütkéreznek nyolc, kilenc órán át is a napon. Kerülhetnek egy napsütéses évelőágyásba, az út mellé szegélyként, ültethetők kőfalak, támfalak lágyításához. Közülük jó néhány nevelhető a teraszon vagy az erkélyen is.

A napimádók sztárja minden kétséget kizáróan a levendula, a begyökeresedést követően akkor sem jön zavarba, ha hetekig nélkülöznie kell az öntözővizet. Ugyanez mondható el a cipruskáról és a zsályákról, de jól elvan csapadék és öntözővíz nélkül a nyuszifül is. Külön érdemes a figyelemre a varjúhájak csapata, a tagok mindegyike hetekig, hónapokig bírja öntözés nélkül, közülük választhatunk törpe, négy-öt centiméteres magasságúra növő fajtát, vagy ötven-hetven centiméteres magasságút is.

Remek választás lehet a molyhos madárhúr vagy a pázsitviola, de nem rajonganak a vízért a yukkák sem. A díszfüvek kedvelői nem hagyhatják ki a növényesítésből a csenkeszeket és az árvalányhajat; a magasabb díszfüvek remekül párosíthatók a szintén szárazságtűrő cickafarkkal.

Harsány folt alakítható ki kúpvirágokból, és szintén segítségünkre lehetnek a szamárkenyerek. Hegyi kecske igénytelenségével bír a kutyatej, a Kleopátra tűje, vagy éppen a tárnics is. A felmelegedés ajtót nyithat a kefevirágoknak, a banksiáknak, az olajfáknak és az agavéknak, utóbbiak közül azonban csak néhány fajta viseli el a mínusz 15-17 foknál hidegebb telet, a többieket télire védett helyre kell szállítani.

A felmelegedés miatt reneszánszukat élik majd az árnyékos kertrészek is, úgyhogy az elkövetkező években egyaránt megnő a kereslet a napimádók és az árnyékkedvelők iránt.