Himalájai dudváslonc

Leycesteria formosa
(https://nova.co.at/)

Ha szeretnénk egy nyár derekától késő őszig virágzó, közepes termetű cserjét ültetni a kertbe, ez a lombhullató cimbora a tökéletes választások egyike lehet. Egy, legfeljebb másfél méteres magasságúra nő, kerülhet napra vagy félárnyékba, mindkét élőhely tökéletesen megfelelő. Nincsenek extra igényei, csupán arra kell figyelni, hogy földje jó vízáteresztő legyen, a pangó vizes, nedves talajt nem kedveli.

Fehér, ritkábban rózsaszín virágait bíbor színű murvalevelek borítják, a bókoló, lecsüngő szárak hosszúsága a húsz-huszonöt centimétert is elérheti. A virágzást követően – ez általában szeptember végére, október elejére esik – a madarak legnagyobb örömére termésével díszít, a gyümölcsök lilás, feketés színükkel hívják fel magukra a figyelmet.

Kifejezetten hideg teleken hajlamos visszafagyni, zord teleken tövét érdemes mulccsal takarni, de tavasszal tőről különösebb gond nélkül újrahajt. Nevelhető metszés nélkül is, de a drasztikusabb alakítástól sem jön zavarba. Leginkább szoliterként mutat jól, de egy ágyás szegélyezésére is használhatjuk, és sövényként is ültethető, ekkor egyméteres tőtávolságra érdemes telepíteni.

Virágzásban
(https://www.gardeningexpress.co.uk/)

Érett termései extra adag jóindulattal sem nevezhetők édesnek, leginkább a keserű és az erős karamell íz közötti sávban vannak. A keleti konyhaművészetben szószokhoz, lekvárokhoz, gyümölcszselékhez használják, de liszt, vaj, mandula, sütőpor, cukor, vaníliakivonat alapú linzertekercs remek tölteléke is lehet.

Nyugat-Kínában, Tibetben honos, latin elnevezése Tajvan szigetének korábbi nevét – Formosa – hordozza. A kertészetekben Pompás fácánbogyó néven is találkozhatunk vele.