kertmanufaktúra

2011. június 24., péntek

Melegben is

A kertészkedő ember már csak olyan, nem tud nyugodtan üldögélni egy izgalmas könyv mellett, képtelen csak úgy elnézelődni óraszám, neki mindig akad valami fontos tennivalója, vagy metszeni vagy megigazítani kell valamit, de lehet, hogy semmit sem kell csinálni, csak olyan jól esik szöszölni egy kicsit a tercián. A szöszölésen és a menetrendszerű kerti matatáson kívül a kertészember meg még olyan, hogy neki a legnagyobb melegben is ültethetnékje támad. A kertészembernek korábban is támadt már ültethetnékje nyár derekán, de akkor igen nagy önuralommal megvárta, amíg a naptár őszt nem mutat, és akkor kapta kézbe kedvenc ásóját.

Ma már kedvenc ásóját akár negyven fokos melegben is markolászhatja az izgága kertművelő, merthogy ügyes kertészek kitalálták neki a konténert, mint az évszakfüggetlen növényültetés egyik fontos kellékét. A szabad gyökerű és a földlabdás növényeknek megmaradt az ültetés két klasszikus időszaka: a tavasz és az ősz, a konténereseket viszont bármikor elültethetjük. A konténerben kínált növények gyökere eléggé fejlettnek mondható ahhoz, hogy földbe kerülvén akár július közepén is tisztességes növekedésnek induljanak.

Rossz hír viszont, hogy a konténerrel együtt nem találták fel az ültetés egyszerűbb módjait, úgyhogy marad a régi metódus: gödröt ásni, annak alját szépen meglazítani, szerves trágyát, komposztot jó kerti földdel összekeverni, aztán hozzálátni az ültetéshez. Előzőleg nem árt konténeres növényünket alaposan beöntözni, így ráncigálás, tépkedés és sérülés nélkül tudjuk kiemelni a műanyag tartóból. Ehhez a művelethez még így is szükség lehet némi kíméletes, már-már finomnak mondható körbeütögetésre. A széleken és földlabda alján a gyökereket érdemes fellazítani kissé. Az ültetőgödör ásásakor hasonlóképpen járjunk el, mint amikor túrabakancsot vételezünk: csak egy számmal nagyobbal legyünk megelégedve.

A szerves trágyát, különösképpen a frisset, a kitermelt föld egy részével alaposan keverjük össze, és dolgozzuk be a gödör aljába, hogy ne érhessen hozzá a gyökerekhez. A porított szarvasmarhatrágya tökéletesen megfelel erre a célra, kényesebb orrú hobbikertészek sem panaszkodhatnak annak sajátos illatára, merthogy nincs neki.

A földlabda mellé jó minőségű földet töltsünk vissza, a keverékbe talajjavító anyagokat is keverhetünk: komposztot, ásványi őrleményeket vagy éppen folyami homokot. Az sem rossz megoldás, ha a szerves trágyát az ültetőgödör tetejére szórjuk, az öntözővízzel majd lejut a gyökerekig. A vízből pedig sok kell, a nyáron elültetett konténeres növények némelyikének akár 6-10 literre is szükségük lehet naponta, nem árt tehát ez ügyben egy családi vízfelelőst kijelölnünk. A klasszikus eljárás szerint egyébként egy csinos kis tányért célszerű kialakítani a növény körül, részint a víz gazdaságosabb felhasználása, részint a hagyományok tisztelete apropóján.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...