Vegyük azt a szerencsés állapotot, hogy rendelkezünk egy üres építési telekkel, s a majdani házról, kertről ábrándozunk. A házépítés építési engedélyhez kötött tevékenység, így a tervek elkészítéséhez megfelelő jogosultsággal rendelkező építésztervezőt kell felkérni. Sok helyen a háromszáz négyzetméternél nagyobb kerttervet is – ennek elkészítése szintén jogosultsághoz kötött – be kell nyújtani az épület engedélyezési tervével együtt. Egy családi ház terveinek elkészítésénél ideális lenne, ha az építész-, a belsőépítész- és a kertépítész-tervező a kezdetektől közösen végezné a munkát.
A tervezők kiválasztása előtt azonban a családdal együtt nekünk kell elképzelni és megálmodni, milyen házat és kertet szeretnénk. Ha friss zöldségekre, gyümölcsökre vágyunk, és ezek megtermelésére elegendő erőnk is van, akkor a telek hátsó részében alakítsuk ki a gyümölcsöskertet és a zöldségeskertet. Az épület előtt és mellett ilyenkor is hagyjunk helyet egy kis pihenő- és díszkertnek. Zöldségeskert esetén gondolnunk kell arra is, hogy télen hátra tudjunk jutni akár egy pótkocsis kistraktorral is, hiszen trágyázni, földet művelni mindenképpen kell. Ha nincs szükségünk zöldségeskertre, akkor az egész kertfelület a pihenést, az elmélkedést, a játékot és a sportolást szolgálhatja.
A kerti használati egységek tervezésekor figyelembe kell vennünk az épület belső tereit és azok kerti kapcsolódásait is. Szeretnénk a szabadban reggelizni? Tervezzünk egy kerti teraszt az étkezőhelyiséghez csatlakozva! Elképzelték már, milyen nagyszerű ébredés után, a hálószobából közvetlenül kilépni a kertbe, beszívni a friss levegőt, csodálni a harmatcseppeken szikrázó napfényt? Mindezeket – és csak fantázia kérdése, hogy még mi mindent –, meg lehet valósítani, ha együtt tervezzük az épületet és a kertet.
Mi az alapvető különbség a lakóház, a nyaraló épített terei és a kerti terek között?
Az épületben zárt belső, vagy részben nyitott terek vannak, mint a loggiák, a fedett teraszok lehetnek nyitottak, mint az erkélyek, de ezek mind holt építőanyagokból épülnek fel. A kerti terek a szabadban vannak, felfelé is nyitottak, és zömében élő növényekből, növény-együttesekből állnak. Az élő és az élettelen felület helyes arányát a használat fogja eldönteni.
Mennyi legyen a kertben az élő felület és mennyi az élettelen, burkolt felület?
A helyes arányt a használat fogja eldönteni, de az első lépéseknél célszerű a minél nagyobb arányú élő felületre törekedni, hiszen ez nyújtja a test és lélek felüdülését, ez javítja a hely levegőjét és mikroklímáját. Ahol naponta járunk gyalog és gépkocsival, szilárd burkolatot kell tervezni, ezért jó, ha az építész- és kertész-tervező a kezdetektől együtt dolgozik, ezzel sok burkolatot (is) meg lehet takarítani. Hány olyan kertet látunk, ahol a ház hátsó felébe épült garázs miatt a kert jórészét átvágja a gépkocsibejáró?! Igyekezzünk a garázst a telek bejáratához, a lakóúthoz legközelebb elhelyezni, hogy minél rövidebb legyen a szilárd felület! Ez ugyanúgy esztétikai kérdés, mint gazdasági, ugyanakkor télen az sem mindegy, mennyi havat kell ellapátolni ahhoz, hogy munkába tudjunk menni.
A kert élő elemeinek, a fáknak, cserjéknek, gyepnek és virágfelületnek jó minőségű termőtalajra van szüksége, csak abban tudnak megfelelően fejlődni és díszleni. Ezért az épület és a burkolatok helyéről és az építkezés úgynevezett felvonulási területéről még az építkezés kezdetén le kell termelni a humuszos termőréteget, és azt a telek hátsó részén egybe kell hordani, hogy az építkezés befejezését követően fel tudjuk majd használni a kert építéséhez. Időben kell dönteni az épület, épületek alapozásakor kikerülő felesleges föld sorsáról is. Elképzelhető, hogy a kert tereprendezéséhez fel lehet vagy kell használni. Elszállítani csak a valóban felesleges mennyiséget kell!
Egyszerűbb dolgunk van, ha telkünk sík vagy csak enyhén lejtős. Utóbbi mozgalmasabb terep tervezését teszi lehetővé, és gazdagabb térélményt ad. Ha szép kilátás van valamelyik irányba, igyekezzünk azt kertünk részévé tenni, ezáltal biztosítva kert és táj kapcsolatát. Figyelnünk kell az épület és a kert szintjeire, azok csatlakozási pontjaira, hogy ne legyen túl nagy a szintkülönbség, túl sok a bevágás vagy a töltés. Azt is célszerű egyeztetni az építésszel, mikor legyen épített és mikor növény-támfal vagy növénnyel beültetett földrézsű. A kert lényege a folyamatosan élő és növekedő növények együttese, a legfontosabb tehát, hogy számukra biztosítsunk megfelelő életfeltételeket.
A kerttervezés téralakítási tevékenység, akár az építészet és a belsőépítészet. El kell képzelnünk, mit mindent szeretnénk csinálni majd a kertben: minden tevékenységünk a kerti térben zajlik, de mind más és más térigénnyel. A leendő kert tervezgetésekor tehát érdemes néhány alapkérdést feltenni magunknak. Ezek közül a legfontosabbak:
Hol járunk be a házba gyalog és gépkocsival? Hol szeretnénk pihenni? Hol akarunk napozni? Hol fogunk grillezni a családdal és a barátainkkal? Hol játszanak majd a gyermekek? Hol szedjük a friss zöldséget, gyümölcsöt? Szeretnénk-e vázába való virágokat nevelni a kertben? Hol lesz a legjobb helye a kerti tónak? Hol lesz zárható helye a kutyának?
Ha kérdéseinkre pontos – a felnőttek és a gyermekek közös elképzeléseit is figyelembe vevő – válaszokat adtunk, az elmélet után aztán jöhetnek a gyakorlati lépések. Ezekről bővebben a második részben.
Kerttervezés házilag II.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése