|
Karácsony
(www.blog.iese.edu) |
Melyik hullatja kevésbé a levelét?
Fenyőfa vásárlásakor alighanem ez az egyik üzembiztosan visszatérő kérdés. Párja is akad persze, amikor gyökeres fenyőre esik a választás: kiültethető-e a kertbe? Akár gyökeres, akár vágott fenyő lesz a karácsonyfa, első teendőnk, hozzászoktatni a lakás lényegesen melegebb hőmérsékletéhez. A legrosszabb dolgot akkor tesszük vele, ha a kinti, nulla fok körüli hőmérsékletről azonnal becipeljük a legalább húsz, huszonkét fokkal melegebb lakásba. Először is tehát érdemes átmeneti szálláshelyeket keríteni neki, garázs, fészer, előszoba, nyári konyha vagy éppen lépcsőház.
A lakásban pedig – amennyire ez lehetséges – igyekezni kell a fűtőtesttől minél távolabbi helyet választani számára. És mivel örökzöld növényről van szó, a folyamatos vízellátásról is gondoskodni kell. Vágott fenyőnél ezt úgy érhetjük el, hogy nem egy sima talpba állítjuk őkelmét, hanem víztárolós tartók közül választunk. Itt a víz mennyisége amolyan súlyként is szolgál, a rendszer gyakorlatilag félautomatának mondható: fenyőnk mindig az igényének megfelelő mennyiségű vizet tudja felvenni. A tárolóban aztán átlagosan két-három naponta kell pótolni a vizet.
A gyökeres fenyőknél kaphatók előre beültetett, illetve jutazsákba csomagolt, földlabdás fenyőfák. Utóbbiaknál ránk vár az ültetés, ehhez zsákos virágföldre és némi homokra lesz szükség. Az ültetést bőséges beöntözés kell kövesse, s ügyelni kell rá, hogy a föld később se száradjon ki. Az edény vagy cserép akkor tökéletes, ha a felesleges öntözővíz el tud folyni belőle. Ehhez az alján néhány lukat alakítottak ki, de akad, ahol nekünk kell átlyukasztani a cserepet. Hogy a föld ne peregjen ki a lyukakon, az edény aljára, a lukakra egy-egy lapos kavicsot, cserépdarabot, vagy a cserép méretéhez vágott geotextilt érdemes elhelyezni.
Az ünnepek végén aztán gyökeres fenyőnél a hideghez történő visszaszoktatás is folyamatos kell legyen, és közben rendszeresen öntöznünk is kell. A kerti kiültetés tökéletes ideje március közepe lesz.
Ami pedig a tűleveleket illeti, az igazság az, hogy bármelyik fenyőt is választjuk, mindegyik megválik leveleitől, különbség csak ennek gyorsaságában és intenzitásában van.
A lehetséges választék, a teljesség igénye nélkül.
|
Közönséges luc (Picea abies)
(www.conifers.org) |
Sok helyütt ez az igazi karácsonyfa. Talán azért is, mert illata már a levelek enyhe dörzsölésekor is érezhető, tökéletes fenyőformája van, s talán mert nálunk is őshonos. Napos helyet kedvel, szereti a jó vízáteresztő talajokat. A szoba meleg környezetében azonban nagyon hamar hullatni kezdi tűleveleit.
|
Ezüstfenyő (Picea pungens)
(www.chewvalleytrees.co.uk) |
Ha a lucfenyővel hasonlítjuk össze, mellette szól tartóssága: rövid tűlevelei napokkal tovább az ágakon maradnak. Szintén a napos kertrészeket részesíti előnyben. Szép kúpos alakját felnőtt korában is megtartja, eredeti élőhelyén – Észak-Amerikában – a harminc-harmincöt méteres magasságot is eléri.
|
Kaukázusi jegenyefenyő,
Nordmannfenyő (Abies nordmanniana)
(www.conifers.org) |
Nem nevel olyan szimmetrikus koronát, mint az előző kettő, de kissé narancsos illatú leveleivel alighanem mindenért kárpótol. Tűleveleit nem hullajtja el gyorsan, kiültetéskor napos helyet válasszunk számára. Kedveli a kissé savanyú, tápanyagdús talajt, de a kötött, agyagos és a gyorsan kiszáradó, száraz talajokon nem él meg.
|
Duglászfenyő (Pseudotsuga menziesii)
(www.amerinursery.com) |
Hosszú időre rendezkedik be, egyes példányai legalább ezer esztendősek. Észak-Amerikában nem ritkák a 80-100 méteres magasságúak, a hazai kertekben ennél szerényebb mérettel kell beérnünk. Napos helyre, tápdús talajra való, a szeles kerteket nem kedveli. Tűlevelei még az ünnepek utáni hetekben is az ágakon maradnak.