Kék babfa

Meghökkentő formák és színek
(www.agaclar.net)

Maga az egzotikum.

Kék gyümölcsének formája leginkább babra hasonlít, virágai tavasszal sárgában pompáznak, levelei ősszel ugyancsak sárgák, úgyhogy a kék babfa maga az állandó változatosság. A Kék babfa (Decaisnea fargesii) eredeti élőhelye Kínában van, ott hat-nyolc méteres magasságúra nő, nálunk némiképp alacsonyabb termettel is beéri. Telepítésekor érdemes figyelembe venni, hogy egy kifejezetten terebélyes fácskáról, vagy inkább nagyméretű bokorról van szó, szélessége csaknem azonos lesz magasságával.

Napos helyet kedvel
(web03.bruns.de)

Kedveli a napos helyet, de jól érzi magát félárnyékban is. A termékeny, de nem frissen trágyázott talajt szereti, s nincs ellenére, ha földje sohasem szárad ki, ugyanakkor nem tocsog a felesleges víztől. Nehezen viseli el a meleg, forró, száraz nyarakat, ilyenkor tisztes vízellátásra van szüksége, amúgy közepes vízmennyiséggel is beéri. Hideg teleken erősen visszafagyhat, de tavasszal szépen megújul.

Nagy helyre van szüksége
(www.ebben.nl)

Ami a kiültetést illeti, az első három-öt évet érdemes türelemmel kivárni, addig dézsában érdemes nevelgetni, télire pedig fagytól védett, természetes fénnyel rendelkező helyen kell teleltetni.

Ázsiában gyümölcsnek számít
(www.toptropicals.com)

További érdekessége, hogy leveleinek hossza a hatvan-nyolcvan centimétert is elérheti. Termései nyolc-tíz centiméteresek, a gyümölcshúst Nepál és Kína egyes részein előszeretettel fogyasztják. A világ számos pontján egyébként kék kolbászgyümölcsként vagy éppen halott ember ujjaként ismert.

Műfenyőt vagy igazit?

Megszólalásig hasonlít a valódihoz.

A kérdés az örökzöld témák téli slágerlistáján alighanem dobogós helyen tanyázik, ráadásul tudományos és érzelmi alapon is megközelíthető. Az előbbinél a környezetterhelés, a szállítási költség és maga a műanyag használata merül fel leginkább értékelési szempontként. Az utóbbinál a hagyományok, a rég letűnt karácsonyok illata és a természetközeli gondolkodásmód jelentheti az értékítélet legfontosabb sarokpontjait.

Bárhogy is szépítjük a dolgot, egy, az igazira megszólalásig hasonlító műfenyő mégiscsak műfenyő, drótból, PVC-ből és még más műanyagokból készül, s mint ilyen, legfeljebb tökéletes mása lehet az igazinak.

És bárhogy is szépítjük a dolgot, egy igazi karácsonyfa – ha nem gyökeresre esett a választásunk –, az ünnepek elmúltával egyik pillanatról a másikra megszűnik kedvessé lenni: eldobható holmivá alakul át. A karácsonykor nagy becsben tartott fenyők január első napjaiban nagy ívben repülnek le az emeleti ablakokból, hevernek odadobva a szemeteskukák mellett, nem ritkán a fényfüzérek és a felbontott szaloncukor papírok is rajtuk maradnak.

Ez is műfenyő.

Vizsgálhatjuk mindezt persze anyagi szempontból is. Ekkor csak az évek számát kell jól eltalálnunk, s máris a műfenyő kerül a dobogó első fokára. Merthogy egy másfél-kétméteres fenyőfa négy és tizenkétezer forint közötti összeget kóstál, míg egy tisztességesen kinéző műfenyő úgy huszonkétezer ezer forinttól indul. Így műfenyőnknél a második, harmadik évtől kezdve már megtérül a befektetés.

Valódi fa, valódi hóval.

Díszítés szempontjából nincsenek különbségek. A fenyőfa felállításakor és lebontásakor üzembiztos egy alapos porszívózás, már csak a hulló tűlevelek miatt is. S bár a műfenyő nem hullajtja a leveleit, összecsomagolása után a porszívózás alighanem itt is kötelező feladat. Ami a hasznosítást illeti, a fenyőfa jó esetben komposztra kerül, a műfenyő jó néhány év után alighanem a kukában végzi. Műfenyőnknek kell egy biztos helyet találni a tároláshoz, családi házas övezetben a gondosan bedobozolt műfenyőt az egerek hajlamosak fogyasztásra alkalmas holmiként számon tartani.

Ha műfenyőt vásárolunk, vigasztalhatjuk magunkat azzal , hogy nem küldtünk fűrész alá egyetlen fenyőfát sem – a fűrész általi halál ellenérve általában így hangzik: ezeket a fákat eleve azért ültetik, hogy fűrész alá kerüljenek –, ugyanez a vigasz fenyőfa esetében a „mégiscsak az igazi az igazi” tételmondat lehet.

Akárhogy is van tehát, a döntés szerencsére egyéni, a kinek a pap, kinek a papné nyomvonalán haladva. Aligha rontjuk el az ünnepi hangulatot egy műfenyővel, úgyhogy szerintem lelkiismeret furdalás nélkül választhatunk effélét is. Merthát a fenyőfa fontos, de nem a legfontosabb az év legjelesebb ünnepén…

Fenyőt, de melyiket?

Karácsony
(www.blog.iese.edu)

Melyik hullatja kevésbé a levelét?
Fenyőfa vásárlásakor alighanem ez az egyik üzembiztosan visszatérő kérdés. Párja is akad persze, amikor gyökeres fenyőre esik a választás: kiültethető-e a kertbe? Akár gyökeres, akár vágott fenyő lesz a karácsonyfa, első teendőnk, hozzászoktatni a lakás lényegesen melegebb hőmérsékletéhez. A legrosszabb dolgot akkor tesszük vele, ha a kinti, nulla fok körüli hőmérsékletről azonnal becipeljük a legalább húsz, huszonkét fokkal melegebb lakásba. Először is tehát érdemes átmeneti szálláshelyeket keríteni neki, garázs, fészer, előszoba, nyári konyha vagy éppen lépcsőház.

A lakásban pedig – amennyire ez lehetséges – igyekezni kell a fűtőtesttől minél távolabbi helyet választani számára. És mivel örökzöld növényről van szó, a folyamatos vízellátásról is gondoskodni kell. Vágott fenyőnél ezt úgy érhetjük el, hogy nem egy sima talpba állítjuk őkelmét, hanem víztárolós tartók közül választunk. Itt a víz mennyisége amolyan súlyként is szolgál, a rendszer gyakorlatilag félautomatának mondható: fenyőnk mindig az igényének megfelelő mennyiségű vizet tudja felvenni. A tárolóban aztán átlagosan két-három naponta kell pótolni a vizet.

A gyökeres fenyőknél kaphatók előre beültetett, illetve jutazsákba csomagolt, földlabdás fenyőfák. Utóbbiaknál ránk vár az ültetés, ehhez zsákos virágföldre és némi homokra lesz szükség. Az ültetést bőséges beöntözés kell kövesse, s ügyelni kell rá, hogy a föld később se száradjon ki. Az edény vagy cserép akkor tökéletes, ha a felesleges öntözővíz el tud folyni belőle. Ehhez az alján néhány lukat alakítottak ki, de akad, ahol nekünk kell átlyukasztani a cserepet. Hogy a föld ne peregjen ki a lyukakon, az edény aljára, a lukakra egy-egy lapos kavicsot, cserépdarabot, vagy a cserép méretéhez vágott geotextilt érdemes elhelyezni.

Az ünnepek végén aztán gyökeres fenyőnél a hideghez történő visszaszoktatás is folyamatos kell legyen, és közben rendszeresen öntöznünk is kell. A kerti kiültetés tökéletes ideje március közepe lesz.

Ami pedig a tűleveleket illeti, az igazság az, hogy bármelyik fenyőt is választjuk, mindegyik megválik leveleitől, különbség csak ennek gyorsaságában és intenzitásában van.

A lehetséges választék, a teljesség igénye nélkül.

Közönséges luc (Picea abies)
(www.conifers.org)

Sok helyütt ez az igazi karácsonyfa. Talán azért is, mert illata már a levelek enyhe dörzsölésekor is érezhető, tökéletes fenyőformája van, s talán mert nálunk is őshonos. Napos helyet kedvel, szereti a jó vízáteresztő talajokat. A szoba meleg környezetében azonban nagyon hamar hullatni kezdi tűleveleit.

Ezüstfenyő (Picea pungens)
(www.chewvalleytrees.co.uk)

Ha a lucfenyővel hasonlítjuk össze, mellette szól tartóssága: rövid tűlevelei napokkal tovább az ágakon maradnak. Szintén a napos kertrészeket részesíti előnyben. Szép kúpos alakját felnőtt korában is megtartja, eredeti élőhelyén – Észak-Amerikában – a harminc-harmincöt méteres magasságot is eléri.

Kaukázusi jegenyefenyő,
Nordmannfenyő (Abies nordmanniana)
(www.conifers.org)

Nem nevel olyan szimmetrikus koronát, mint az előző kettő, de kissé narancsos illatú leveleivel alighanem mindenért kárpótol. Tűleveleit nem hullajtja el gyorsan, kiültetéskor napos helyet válasszunk számára. Kedveli a kissé savanyú, tápanyagdús talajt, de a kötött, agyagos és a gyorsan kiszáradó, száraz talajokon nem él meg.

Duglászfenyő (Pseudotsuga menziesii)
(www.amerinursery.com)

Hosszú időre rendezkedik be, egyes példányai legalább ezer esztendősek. Észak-Amerikában nem ritkák a 80-100 méteres magasságúak, a hazai kertekben ennél szerényebb mérettel kell beérnünk. Napos helyre, tápdús talajra való, a szeles kerteket nem kedveli. Tűlevelei még az ünnepek utáni hetekben is az ágakon maradnak.

Déli borsófürt

Kékre festi a nyarat
(www.specialplants.net)

Ha arra támadna kedvünk, hogy indigó színűre fessük néhány ruhadarabunkat, s ehhez természetes festékanyagot használnánk, jó, ha akad a díszkertben néhány Déli borsófürt (Baptisia australis). Legalábbis Észak-Amerikában bevált, arrafelé évtizedeken át ezt az évelőt használták indigófesték gyanánt. Erős a gyanú persze, hogy manapság sokkal inkább a kék színű virágainak remek látványáért kerülhet a kertekbe. És azért is, mert nincs vele különösebb gond, jól tűri a szárazságot, és a mostohább talajjal is ki van békülve.

Félárnyékban...
(www.specialplants.net)

Ami a talajt illeti: kerülni kell a nedves, soha ki nem száradó földet, a rendes vízelvezetés elengedhetetlen számára. Meghálálja, ha talaja inkább savanyú kémhatású, a meszes közeggel nincs jó barátságban, és nem az ő világa a túlságosan gazdag, tápanyagdús föld sem. Ínyére van viszont a könnyedebb, homokos talaj. Rizómákkal terjed, így környezetében újabb és újabb növények felbukkanása várható.

... és napon is jól érzi magát
(www.thepoisonreview.com)

Pazar kék virágai májusban jelennek meg, a virágzás jó esetben július elejéig is eltart. Napra vagy félárnyékba kerülhet, jó helyen üzembiztosan meghaladja majd az egyméteres magasságot. A fürtökben megjelenő virágokat szívesen látogatják a méhek és a pillangók.