Fenyőt, de melyiket?

Karácsony
(www.blog.iese.edu)

Melyik hullatja kevésbé a levelét?
Fenyőfa vásárlásakor alighanem ez az egyik üzembiztosan visszatérő kérdés. Párja is akad persze, amikor gyökeres fenyőre esik a választás: kiültethető-e a kertbe? Akár gyökeres, akár vágott fenyő lesz a karácsonyfa, első teendőnk, hozzászoktatni a lakás lényegesen melegebb hőmérsékletéhez. A legrosszabb dolgot akkor tesszük vele, ha a kinti, nulla fok körüli hőmérsékletről azonnal becipeljük a legalább húsz, huszonkét fokkal melegebb lakásba. Először is tehát érdemes átmeneti szálláshelyeket keríteni neki, garázs, fészer, előszoba, nyári konyha vagy éppen lépcsőház.

A lakásban pedig – amennyire ez lehetséges – igyekezni kell a fűtőtesttől minél távolabbi helyet választani számára. És mivel örökzöld növényről van szó, a folyamatos vízellátásról is gondoskodni kell. Vágott fenyőnél ezt úgy érhetjük el, hogy nem egy sima talpba állítjuk őkelmét, hanem víztárolós tartók közül választunk. Itt a víz mennyisége amolyan súlyként is szolgál, a rendszer gyakorlatilag félautomatának mondható: fenyőnk mindig az igényének megfelelő mennyiségű vizet tudja felvenni. A tárolóban aztán átlagosan két-három naponta kell pótolni a vizet.

A gyökeres fenyőknél kaphatók előre beültetett, illetve jutazsákba csomagolt, földlabdás fenyőfák. Utóbbiaknál ránk vár az ültetés, ehhez zsákos virágföldre és némi homokra lesz szükség. Az ültetést bőséges beöntözés kell kövesse, s ügyelni kell rá, hogy a föld később se száradjon ki. Az edény vagy cserép akkor tökéletes, ha a felesleges öntözővíz el tud folyni belőle. Ehhez az alján néhány lukat alakítottak ki, de akad, ahol nekünk kell átlyukasztani a cserepet. Hogy a föld ne peregjen ki a lyukakon, az edény aljára, a lukakra egy-egy lapos kavicsot, cserépdarabot, vagy a cserép méretéhez vágott geotextilt érdemes elhelyezni.

Az ünnepek végén aztán gyökeres fenyőnél a hideghez történő visszaszoktatás is folyamatos kell legyen, és közben rendszeresen öntöznünk is kell. A kerti kiültetés tökéletes ideje március közepe lesz.

Ami pedig a tűleveleket illeti, az igazság az, hogy bármelyik fenyőt is választjuk, mindegyik megválik leveleitől, különbség csak ennek gyorsaságában és intenzitásában van.

A lehetséges választék, a teljesség igénye nélkül.

Közönséges luc (Picea abies)
(www.conifers.org)

Sok helyütt ez az igazi karácsonyfa. Talán azért is, mert illata már a levelek enyhe dörzsölésekor is érezhető, tökéletes fenyőformája van, s talán mert nálunk is őshonos. Napos helyet kedvel, szereti a jó vízáteresztő talajokat. A szoba meleg környezetében azonban nagyon hamar hullatni kezdi tűleveleit.

Ezüstfenyő (Picea pungens)
(www.chewvalleytrees.co.uk)

Ha a lucfenyővel hasonlítjuk össze, mellette szól tartóssága: rövid tűlevelei napokkal tovább az ágakon maradnak. Szintén a napos kertrészeket részesíti előnyben. Szép kúpos alakját felnőtt korában is megtartja, eredeti élőhelyén – Észak-Amerikában – a harminc-harmincöt méteres magasságot is eléri.

Kaukázusi jegenyefenyő,
Nordmannfenyő (Abies nordmanniana)
(www.conifers.org)

Nem nevel olyan szimmetrikus koronát, mint az előző kettő, de kissé narancsos illatú leveleivel alighanem mindenért kárpótol. Tűleveleit nem hullajtja el gyorsan, kiültetéskor napos helyet válasszunk számára. Kedveli a kissé savanyú, tápanyagdús talajt, de a kötött, agyagos és a gyorsan kiszáradó, száraz talajokon nem él meg.

Duglászfenyő (Pseudotsuga menziesii)
(www.amerinursery.com)

Hosszú időre rendezkedik be, egyes példányai legalább ezer esztendősek. Észak-Amerikában nem ritkák a 80-100 méteres magasságúak, a hazai kertekben ennél szerényebb mérettel kell beérnünk. Napos helyre, tápdús talajra való, a szeles kerteket nem kedveli. Tűlevelei még az ünnepek utáni hetekben is az ágakon maradnak.