A kérdés az örökzöld témák téli slágerlistáján alighanem dobogós helyen tanyázik, ráadásul tudományos és érzelmi alapon is megközelíthető. Az előbbinél a környezetterhelés, a szállítási költség és maga a műanyag használata merül fel leginkább értékelési szempontként. Az utóbbinál a hagyományok, a rég letűnt karácsonyok illata és a természetközeli gondolkodásmód jelentheti az értékítélet legfontosabb sarokpontjait.
Bárhogy is szépítjük a dolgot, egy, az igazira megszólalásig hasonlító műfenyő mégiscsak műfenyő, drótból, PVC-ből és még más műanyagokból készül, s mint ilyen, legfeljebb tökéletes mása lehet az igazinak.
És bárhogy is szépítjük a dolgot, egy igazi karácsonyfa – ha nem gyökeresre esett a választásunk –, az ünnepek elmúltával egyik pillanatról a másikra megszűnik kedvessé lenni: eldobható holmivá alakul át. A karácsonykor nagy becsben tartott fenyők január első napjaiban nagy ívben repülnek le az emeleti ablakokból, hevernek odadobva a szemeteskukák mellett, nem ritkán a fényfüzérek és a felbontott szaloncukor papírok is rajtuk maradnak.
Ez is műfenyő.
Vizsgálhatjuk mindezt persze anyagi szempontból is. Ekkor csak az évek számát kell jól eltalálnunk, s máris a műfenyő kerül a dobogó első fokára. Merthogy egy másfél-kétméteres fenyőfa négy és tizenkétezer forint közötti összeget kóstál, míg egy tisztességesen kinéző műfenyő úgy huszonkétezer ezer forinttól indul. Így műfenyőnknél a második, harmadik évtől kezdve már megtérül a befektetés.
Valódi fa, valódi hóval.
Díszítés szempontjából nincsenek különbségek. A fenyőfa felállításakor és lebontásakor üzembiztos egy alapos porszívózás, már csak a hulló tűlevelek miatt is. S bár a műfenyő nem hullajtja a leveleit, összecsomagolása után a porszívózás alighanem itt is kötelező feladat. Ami a hasznosítást illeti, a fenyőfa jó esetben komposztra kerül, a műfenyő jó néhány év után alighanem a kukában végzi. Műfenyőnknek kell egy biztos helyet találni a tároláshoz, családi házas övezetben a gondosan bedobozolt műfenyőt az egerek hajlamosak fogyasztásra alkalmas holmiként számon tartani.
Ha műfenyőt vásárolunk, vigasztalhatjuk magunkat azzal , hogy nem küldtünk fűrész alá egyetlen fenyőfát sem – a fűrész általi halál ellenérve általában így hangzik: ezeket a fákat eleve azért ültetik, hogy fűrész alá kerüljenek –, ugyanez a vigasz fenyőfa esetében a „mégiscsak az igazi az igazi” tételmondat lehet.
Akárhogy is van tehát, a döntés szerencsére egyéni, a kinek a pap, kinek a papné nyomvonalán haladva. Aligha rontjuk el az ünnepi hangulatot egy műfenyővel, úgyhogy szerintem lelkiismeret furdalás nélkül választhatunk effélét is. Merthát a fenyőfa fontos, de nem a legfontosabb az év legjelesebb ünnepén…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése