Robot a gyepen

Rézsűn sem jön zavarba

A robotfűnyíró az elmúlt évek egyik slágerterméke lett.

Legtöbben szabadidőt és kényelmet vásárolnak vele, míg mások számára amolyan divattermékké vált. Akárhogy is van, a robotfűnyíró hasznos egy szerkezet, helyettünk dolgozik, időt takarít meg nekünk, igaz, telepítésének teljes költsége a megrendelő igénye és a kert méretének függvényében könnyen túllépheti a milliós értékhatárt.

A mérleg másik serpenyőjében viszont ott van a fűnyírásra fordított idő, ez néha már áprilisban, de májusban és júniusban biztosan négy naponkénti elfoglaltságot jelent. A levágott füvet jobb esetben a komposztra kell hordani, ahol ez nincs, ott a nyesedék kárba vész: elszállítandó hulladék lesz belőle.
 
A robotfűnyíró telepítése tisztes előkészítő munkát kíván.

Nem keveset kell bíbelődni a talajjal – göröngyös, dimbes-dombos felület szóba sem jöhet –, szükség van tökéletes gyepvetésre vagy gyepszőnyeg professzionális fektetésére, tisztességes vízelvezetés kialakítására és egy olyan kerttervre, amelyik figyelembe veszi, hogy a területen robotfűnyíró fog dolgozni.

A tervezéshez fontos tudni, milyen típusú robot lesz a befutó.

Akadnak, amelyek le tudják nyírni a gyepszegélyt is, másoktól viszont hiába várunk effélét. Utóbbiaknál tehát a gazdának vagy a gazdasszonynak négy-ötnaponta kézbe kell vennie a fűkaszát vagy szegélynyíró ollót, hogy módszeresen körbe nyírja a kerítések, falak, ágyásszegélyek melletti szakaszokat, illetve minden sávot a kertben, ahol a tereptárgyak szegély nélkül kerültek a gyepfelületbe.

Nagyobb kert és több tereptárgy esetében ilyenkor alighanem hosszú körmondatok fogalmazódnak meg a fűkaszázó fejekben a szabadidő hasznos eltöltésének témakörében. A nyesedéket aztán össze kell gereblyézni, rátenni a komposztra, vagy zsákba gyömöszölni, ami újabb markánsnak mondható eszmefuttatásra sarkallhatja az embert.

Mindezt elkerülendő, a kert kialakításakor a tereptárgyak és falak melletti sávoknál burkolt felületeket kell kialakítani, ezek szélességét a robotfűnyíró dokumentációjában leírtak határozzák meg, ez általában 25-28 centiméter. Napsütötte helyeken a beton, betontégla melletti sávok túlságosan forróak lesznek a gyepnek, ezeknek a területeknek nyaranta extra öntözővízre lesz szükségük.

Főszezonban a robotnak naponta egyszer vagy többször kell nyírnia a gyepet, a fűszálak magassága általában nem haladhatja meg a nyolc centimétert. A pengék tizedmillimétertől egy, másfél centiméteres részeket nyírnak le a fűből, a nyesedék pedig mindig a gyepen marad. Emiatt a kerti szezonban többször is szükség lehet a gyep szellőztetésére.

Ha gombásodni kezd a gyep – ami általában a helytelenül beállított öntözőrendszernek, a folyamatosan nedves, párás, szellőzetlen talajfelszínnek köszönhető –, a robotfűnyíró nélküli kertekben a fertőzés általában kisebb helyekre koncentrálódik. A robot viszont tökéletesen alkalmas arra, hogy a gombaképleteket a gyep teljes felületén széthordja. Ilyenkor a robotnak illendő szabadságot kivennie mindaddig, amíg a gomba – gyakran kétszeri permetezést követően – el nem tűnik a kertből. Ha a teljes regenerálódásig nyolc-tíz napnál több idő telik el, elő kell venni a hagyományos fűnyírót, mert a magas gyepet a robot nem tudja lenyírni. Nem ördögtől való, ha a gombásodás megakadályozása érdekében gombaölő szerrel, vagy 96 százalékos alkohollal időről időre fertőtlenítjük a robotot.

Kábelfektetés közben

Az öntözőrendszer és a robotfűnyíró csak akkor hajlandó tartós barátságot kötni, ha nem zavarják egymás köreit. A robot és az öntözés nem mehet egyszerre, mert megvan az esélye, hogy szorgos kis barátunk éppen akkor halad át a területen, amikor a víznyomás kiemeli a szórófejet. És vele a robotot is. Ilyenkor őkelme kényszerpihenőt tart a levegőben, de előfordulhat, hogy hirtelen felindulásból elkövetett gyilkosságot hajt végre a gyanútlan, és védekezni képtelen szórófej ellen.

Ha akkumulátora lemerülni látszik, a robot csapot, papot, mindent elfelejt, hátat fordít a szép zöld gyepnek, és ha nem is sietve, de hazamegy. A bejutást a dokkolóba sem kapkodja el: nekiszalad a műveletnek balról is, jobbról is, néha egy-két plusz kört is beiktat, derekasan tönkretéve a háza előtti területszakaszt. A műanyagból készült ház aljzata pedig az esős időben üzembiztosan megsüllyed, idővel egy szépnek kifejezett jóindulattal sem mondható sáros tócsa képződik a ház előtt.

Igényes megoldás

A profi robotfűnyíró telepítők – a Kertmanufaktúra állandó partnere, Kemény Csaba mindig így csinálja –, hogy elkerüljék a szépérzék ellen elkövetett vizuális környezetszennyezést, némi pluszmunkával egy csinos burkolt felületet készítenek a dokkolóháznak. Ha a ház a gyepfelületbe kerül, az aljzat méretére is figyelnek, hogy a robot ott se hagyjon nyíratlan felületet.

A többiek pedig megkérik a megrendelőt, hogy ráérő idejében nyírja majd le a füvet a dokkoló mellett is, merthát mindent a robot sem tudhat. Ugyancsak ők azok, akik a dokkolóházat a kert legszebb pontjára helyezik el, de legalább következetesek, mert az öntözőrendszer osztódobozaival is ugyanezt csinálják. Munkájuk a telepítéssel – tapasztalataim szerint szomorú – véget ér, a robot javításáról és karbantartásáról hallani sem akarnak, s ha a család újabb növényágyást létesítene, vagy egy fát, cserjét ültetne a kertbe, a feladatot megoldhatatlannak ítélik.

A robotfűnyíró sikeres telepítéséhez és használatához egy soktényezős egyenlet megoldása árán lehet eljutni. Olyan tervezőre és kivitelezőre érdemes rábízni, aki otthonosan mozog az efféle képletek háza táján, hogy a robotfűnyíró valóban betöltse szerepét: segítségünkre legyen.