A metszés aranyszabálya így néz ki: a metszéshez a tél vége a legalkalmasabb időpont. Ilyenkor könnyen lehet kijavítani a tél okozta károkat, nem kell kemény fagyokra számítanunk, a visszametszett ág már nem fog elfagyni. A gyümölcsfáknál és a szőlőnél fontos a jó minőségű és gazdag termés, a dísznövényeknél azonban – alszabály! – nem ezért kell ollót ragadnunk. Metszésükkel inkább csak egészséges fejlődésüket szeretnénk elősegíteni. A díszfák – újabb alszabály! – ráadásul nem is igényelnek rendszeres visszametszést és ifjítást, néhány díszcserje azonban kifejezetten jó néven veszi, ha időnként megnyirbáljuk kissé őkelmüket.
A díszcserjék ugyanis úgy vannak kitalálva, hogy idősebb ágaik elhalnak, helyettük aztán friss sarjak nőnek, és a körforgás ismétli önmagát. Mi emberek meg úgy vagyunk kitalálva, hogy szeretnénk, ha ez az egész biztosan, gyorsan, ráadásul esztétikusan történne, bokraink ne összevissza ágakkal álljanak elő, legyenek szellősek, rendezettek, és szíveskedjenek sokat virágozni nekünk.
Úgyhogy kezelésbe vesszük őket az ollóval.
Például tél végén.
Egy hasznos főszabály: vágjuk le az összes olyan ágat, ami elfagyott, elszáradt, megsérült vagy amit a hó a földig nyomott. Ha cserjénk besűrűsödött, ágai egymást akadályozva nőnek, tegyünk rendet közöttük: ritkítsunk meg, alakítsunk ki szellősebb formát. A sérült, roncsolt, egymást súroló ágakat oldalágig vagy a törzsig, csonk nélkül vágjuk le.
És most lássunk néhány fontos kivételt.
Díszcserjéink közül a kora tavasszal, az éves vesszőkön virágzókat csak a virágzást követően vágjuk vissza, különben búcsút mondhatunk a tavaszi virágzásnak. Ezeknél a hosszú hajtásokat egynegyeddel, egyharmaddal kell visszavágni.
Virágzás után metszhetők
Amygdalus nana (Törpemandula)
Amygdalus triloba, Prunus triloba (Babarózsa vagy Szilvarózsa)
Berberis (Borbolya)
Cornus mas (Húsos som)
Chaenomeles (Japánbirs)
Deutzia scabra, D. gracilis (Gyöngyvirágcserje)
Elaeagnus (Ezüstfa)
Forsythia (Aranycserje)
Ilex (Magyal)
Jasminum nudiflorum (Téli jázmin)
Laburnum (Aranyeső)
Magnolia (Liliomfa)
Lonicera fragrantissima (Illatos lonc)
Paeonia suffruticosa (Fás bazsarózsa)
Phyladelphus coronarius (Jezsámen)
Salix sp. (Törpe fűz fajták)
Spiraea x cinerea (Hamvas gyöngyvessző)
Spiraea x vanhouttei (Közönséges gyöngyvessző)
Spiraea x arguta (Élesfogú gyöngyvessző)
Syringa vulgaris (Orgona)
Tamarix tetranda (Korai tamariska)
Viburnum lantana (Ostorménfa vagy Ostorménbangita)
Viburnum opulus (Labdarózsa)
Weigela florida (Rózsalonc)
Wisteria sinensis (Lilaakác)
Kora tavasszal, rügyfakadás előtt metszhetők
Buddleja davidii (Nyári orgona)
Calluna vulgaris (Csarab)
Campsis radicans (Trombitafolyondár) az egyéves vesszőket, 3 rügyre
Caryopteris incana (Kínai kékszakáll) az előző évi hajtásokon, 3-5 cm-re
Cornus alba (Fehér som)
Cotoneaster (Madárbirs)
Elsholtzia (Szálkamenta) az előző évi hajtásokon, 3-5 cm-re
Exochorda (Gyöngycserje)
Hibiscus syriacus (Hibiszkusz)
Hydrangea (Hortenzia) az egyéves hajtásokat 8-10 cm-es csapokra
Hypericum (Orbáncfű)
Kerria (Boglár(ka)cserje)
Lonicera sp.
Potentilla fruticosa (Cserjés pimpó)
Perovskia atriplicifolia (Kék sudárzsálya)
Spiraea billardii (Pirosvirágú gyöngyvessző)
Spiraea japonica vagy Spiraea x bumalda (Japán gyöngyvessző)
Symphoricarpos (Hóbogyó)
Vitex (Barátcserje)
A vesszőket mindig a rügyek fölött vágjuk el, a seb pedig a rüggyel ellentétes irányba lejtsen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése