Izsópot a kertbe!

Vadhúsokhoz (is) kiváló

Tulajdonképpen érthetetlen, hogy miközben a rozmaringnak, a kakukkfűnek, a levendulának – nem beszélve a szurokfűről, amit ráérős celebek csakis oregánónak hajlandóak titulálni – , valóságos reneszánsza van a honban, szegény kerti izsóp (Hyssopus officinalis) méltatlanul háttérbe kényszerül.

Sorban, bokrosan
(www.pictokon.net)

Nem most volt, amikor kimutatták, hogy levelein egy penészgomba képes tenyészni, és ideje nagy részét azzal tölti, hogy penicillint termel.

Hogy a régi korok felcserei tudtak-e a penicillinről és a gombáról, nem tudni, mindenesetre előszeretettel ültették izsópos fürdőbe pácienseiket. Közöttük voltak leprások és ízületi bántalmaktól szenvedők egyaránt. De ismert étvágygerjesztőként éppúgy, mint rekedtség vagy torokgyulladás elleni szerről. A leírások között megtalálható még mint vizelethajtó, illetve gargalizáló.

A méhek szívesen látogatják
(www.lepetiteherboriste.net)

Az izsópot persze ennél jóval korábban is használták, a Krisztus után huszonhárom táján született Caius Plinius Secundus egy izsóppal ízesített borról tesz említést. Amúgy a Földközi tenger vidékéről származik, Európába a X. század táján került, a bencés szerzetesek hozták magukkal, kertjeikben mindennapos volt. A középkorban a hűség jelképeként tartották számon.

Izsóp rózsaszínben
(www.coolgarden.me)

Az izsóp 60-80 centiméteresre nő, és különösebb gondozás nélkül kiskertben, balkonládában és az erkélyen is termeszthető.

Vethető magról, ültethető palántázva, egy a lényeg: az izsóp a meleg fekvést kedveli.

Gyökerei viszonylag nagy területen és mélyre hatolnak. Virágai kék (rózsaszín esetleg fehér) színűek, a méhek és a pillangók igencsak kedvelik, úgyhogy ebből a szempontból is jó választás.

Virágzása általában júliusban kezdődik és még szeptemberben is tart. Ha mértékkel szedünk hajtásaiból az első virágzáskor – és ilyenkor a szokásosnál több vizet adunk a növénynek –, ősszel egy újabb szüretet tarthatunk.

Izsóp fehérben
(www.coolgarden.me)

Felhasználható salátákhoz, húsételekhez, pörköltekhez, utóbbiak közül leginkább a nyúl, a bárány és a birka jöhet szóba, de bármelyik vadhúsnak jót tesz, ha az előkészítés során izsóp levelekkel dörzsöljük be.

Zöldséglevesekhez szintén a levelét érdemes gyűjteni. Arra kell csak ügyelnünk, hogy fásodó szárait ne vágjuk vissza túl mélyen, igyekezzünk a fás részek fölött gyűjteni belőle.

Izsóp kékben
(www.gardeninginfozone.com)

Akkor sincs gond, ha magjait elszórva túlszaporítaná magát, levelei adagonként fagyasztva is tárolhatók. Ha izsópunk túlságosan terebélyes bokorrá nőne – ez úgy az ötödik év táján következhet be – , jöhet a jól bevált módszer: a tőosztás, ennek legalkalmasabb időpontja október. (Bár az utóbbi évek meleg őszeit figyelembe véve könnyen lehet, hogy az évelők tőosztására október helyett lassan-lassan november lesz az ideális…) A tél nem viseli meg, eltűri a hideget is, nem szorul pátyolgatásra. Ültethetjük fűszerkertbe, de megállja a helyét a gyengébb talajú doboldalakban, rézsűkben is, s ha ahhoz támad kedvünk, ilyen helyeken akár lemosódás elleni növényfoltként is alkalmazhatjuk.