kertmanufaktúra

2012. június 11., hétfő

Mit ér a tető, ha zöld?

Zöldebb, élhetőbb, emberibb
Többet, mint amire első pillanatban átlagos földi halandó gondolhatna.
Mert átlagos földi halandó nem bíbelődik olyasfélékkel, mint a tető hőmérséklete, az életminőség általában, a lezúduló esővíz sorsa vagy a városok mikroklímája. Ezekről építészek, tájépítészek, kertészmérnökök és hasonló jótétlelkek elmélkednek, s varázsolnak zölddé siralmas lapostetőket sokfelé a világban.

Klasszikusan, magasban
(www.ventasalud.com)
Persze, a kérdés így kissé felemás, pontosabb lenne úgy feltenni: mit ér a tető Magyarországon, ha zöld? És akkor a válasz is egyszerűbb: nagyon úgy néz, nem sokat.

Mert egy hazai lapostető hőmérséklete nálunk is az egekbe szökik, a lezúduló esővíz itt is pocsékba megy, és városaink mikroklímája sem nevezhető ideálisnak. Számít-e mindez mifelénk? Nem számít. Mi még nagy, dölyfös indulattal ellenállunk, s a tetőket is meghagyjuk siralmasnak. Tudjuk, mit mondott Le Corbusier a tetőkről, de nem törődünk vele.

Nanyang Technological University. Szingapúr.
(www.inhabitat.com)
Le Corbusier azt mondta, nagyon nem lenne jó, ha tetőink csak a palák és a csillagok párbeszédére lennének fenntartva. Nem hagyhatjuk, mondta.

Mi hagyjuk.

A dánok máshogy gondolják. Koppenhágában például azt vették a fejükbe, hogy minden harminc foknál enyhébb lejtésű tetőt szépen bezöldítenek. A dán fővárosban akad úgy húszezer négyzetméternyi zöldtető, s ez az elképzelések szerint évenként legalább négy-ötezer négyzetméterrel nő majd.

Mi az, amit a dánok jobban megértettek a tényekből?

Zöldtető egy Ford gyárban
(www.greeroofs.org)
Talán az, hogy Európa országaiban egyre többen élnek városokban. Talán az, hogy a víz nem lesz olcsóbb, és a készletek sem kimeríthetetlenek.

Talán azt, hogy úgy tíz milliméternél kevesebb esővíz le sem jut egy zöldtetőről a csatornahálózatba, mert azt a bezöldített tető, illetve a növények hasznosítják. Talán azt, hogy egy zöldtető 365 napra vetítve az esővíz hatvan százalékát képes hasznosítani. Hogy a tetőkert növényei megszűrik nekünk a levegőt.

Ugyanaz a Rolls Royce gyárában
(www.rollsroyce.com)
Hogy csillapítják a zajt.

Hogy a hagyományos lapostető hőmérséklete alapesetben hetven-nyolcvan fok körüli, ugyanez az érték zöldtetőnél harminc körüli.

Hogy az egésznek életminőség javító hatása van. Hogy sok van, mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb.

A zöldtetők egyik sztárja
(www.alicebowelandscapes.com)
S hogy ezek a csodálatos emberek, ha már nagy, ronda, unalmas lapos tetős házakban múlatják az időt, akár fel is ballaghatnak a tetőkertbe, oszt’ ott megcsodálhatják a legkülönfélébb növényeket.

Nézhetik a madarakat, a zöld ezernyi árnyalatát, mindezt esetleg a gyereknek is megmutogathatják.



És akár üldögélhetnek is ott fenn egy padon, nyakig a zöldben, és közben tán beszélhetnek is egy sort egymással.

Kész őrület.

Delft. Egyetem. Tavasz.
(www.greenroofs.com)

Delft. Egyetem. Tél.
(www.greenroofs.com)

Sok helyen alkalmazható
(www.wildaboutgardens.org.uk)
Hova kerülhetnének tetőkertek? Lapostetős lakó- és irodaházakra, garázsok fölé, lakótelepek épületeinek tetejére és mindenhová, ahol a környezet emberibbé tétele lehetne a cél.

És nem is kellene mindenhová intenzív – általában megerősített tetőszerkezetet igénylő, legalább harminc centiméter vastagságnyi földet vagy más ültető közeget kívánó, magas gondozási igényű, és jóval több növényfajt, növényfajtát befogadni képes – tetőkertet csinálni.

Sok helyütt elegendő lenne mindennek az 1.0-ás változata, vagyis az extenzív (kevés gondozást igénylő, könnyebb szerkezeti terhelésű, jóval vékonyabb talajvastagságot kívánó) zöldtető is.

Csak csinálni kellene.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...