kertmanufaktúra

2013. március 26., kedd

Lestyán

Fűszerkertben, évelőágyásban is mutatós
(www.fossilflowers.org)

Régen volt, amikor először használták levesek ízesítésére: az ókorban már ismert és közkedvelt fűszernövényként tartották számon. Szép formájú, évelő növény, Magyarországon mindenütt biztonsággal termeszthető. Ha jól érzi magát, akár kétméteres magasságot is elérhet. Igen jól mutat a fűszerkertben, de szellős, lágy vonalai, levelének izgalmas formája miatt könnyen beilleszthető az évelőágyás növényei közé is, ilyen helyekre azonban mindig csoportosan ültessük. Úgy számoljunk, hogy egy-egy tőnek legalább 60-80 centiméteres helyre van szüksége.

Korábbi századokban mindenütt ismert és termesztett növény volt, aztán csaknem feledésbe merült, sokáig csak erdélyi útjainkon találkozhattunk vele, leginkább akkor, amikor pazar savanyú levesek kerültek az asztalra. (Amúgy sokfelé ismert, de nem lestyánként, hanem maggifűként vagy vegetanövényként, hála modern korunk különös fintorának. E tárgykörbe tartozik még az idiotizmus jeligére megalkotott omlósz szósz reklám*, a következetesen oregánóként emlegetett szurokfű, az ubisali, a kovi ubi, a krizi, a foki, a marha pöri, és legújabban a lekváros croi, szigorúan c-vel írva, merthát azért jó, ha adunk valamit az írásmódra is.) Érthetetlen, de hosszú évekig csak sóhajtoztunk párás tekintettel a lestyán – székelyföld néhány részén "léostyán" az autentikus ejtésmódja – hallatán ahelyett, hogy kertjeinkben megpróbálkoztunk volna termesztésével.

Pedig lestyánt termeszteni nem ördöngösség, napos hely – nem egy mediterrán sziklakerti szerkezet, tehát a reggeltől estig tartó tűző napsütést nem neki találták ki –, nem túlságosan kötött talaj, rendszeres víz- és tápanyagellátás kell hozzá. Elviseli ugyan a félárnyékot is, de ha napra kerül, levelei sokkal több illóolajat tárolnak majd. Vethetjük magról – a boltokban nagy valószínűséggel a Budakalászi névre keresztelt fajtával hozhat össze jó sorsunk – , vásárolhatunk palántát is, a lényeg, 15 fok alatti hőmérsékletnél ne várjunk csodát: lestyánunk nem szeret hidegben növekedésnek indulni.

Mozgalmas, szép virágzatot nevel
(www.permacultuurnederland.org)
Amolyan jolly joker fűszernövényről van szó, hiszen nemcsak levelét, szárát és gyökerét is hasznosíthatjuk. Akár levél, akár szár vagy gyökér, szemet vethetünk rájuk frissen – hűtőben pár napig károsodás nélkül megőrzi frissességét – és szárítva is. Utóbbi művelethez szellős, árnyékos helyre van szükségünk, ha a gyökereket szeretnénk későbbi időkre megőrizni, nem árt azokat a szárításhoz hosszában legalább félbevágni. Ismert és bevált módszer a ledarált lestyán leveleket sóban tartósítani.


Ha a növényt minél több levél nevelésére szeretnénk kényszeríteni, célszerű a virágzatát – ez az izgalmas ernyősvirágzat hosszú szárral akár vázában is megállja a helyét – levágni, így minden energia a levelek nevelésére fordítódik majd.

Gyógynövényként is ismert, teája reuma ellen és vizelethajtásra is kiváló, de a várandós anyák jobb, ha lestyán helyett másféle növényeket választanak a természet patikájából. Gyomorrontás esetén sokan áradoznak egy kis brandybe áztatott lestyánmagos kúra felettébb jótékony hatásáról.

A konyhában elmaradhatatlan kelléke a  jó krumplifőzeléknek, leveseknek, csirkehúsos ételeknek és pörkölteknek, a töltött kacsának, de kiválóan használható körözöttek készítéséhez, sajtok ízesítésére, illetve jól jön, ha ízesített ecetet készítenénk.



*Omlósz szósz, Bendegúzra alkalmazva



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...