Tyúk a forró bádogtetőn

Nagytaréjú, cifratollas, kapirgáló egyedek...
(http://thecity.ie/)

Sőt, tyúkok.
A tyúkok Dublinban vannak fent, a forró bádogtetőn.
Mondjuk az igazság az, hogy amikor felkerültek a tetőre, az már nem is volt annyira forró, és nem is volt annyira szokványos. A betelepítési művelet előtt persze ez is csak egy lapostető volt a sok közül, de…

Egy raklap új élete
(http://www.urbanfarm.ie/)

De a derék dubliniak úgy döntöttek, jobb, ha kihasználják a kihasználatlan helyet a tetőn. Dublinban tehát a városközpont egykor csokoládéüzemként funkcionáló épületének tetején hozzáláttak egy városi farm kialakításához.

S lőn.

Zöldséget termesztenek, növényi hulladékot komposztálnak, halakat tenyésztenek, tyúkokat tartanak, van aquaponia alapon működő rendszerük is, a termékeket pedig a piacon értékesítik.

Vadat Zöldséget és halat...
(http://www.urbanfarm.ie/)

Az aquaponia egyébként némileg leegyszerűsítve nem más, mint mesterséges körülmények között, tartályban nevelt halak által „termelt”, szerves anyagokban gazdag víz felhasználása elsősorban zöldség- és fűszernövények termesztéséhez.

A tálcákban, tartályokban lévő növények növekedéséhez szükséges tápanyagot a halak tartályából érkező víz biztosítja.

A növények jól megélnek  a számukra hasznos tápanyagokat tartalmazó vízből, s miután gyökérzónájuk (és a növények tartásához használatos termesztőközeg) megtisztítja a vizet, az ismét visszakerülhet a halakhoz.

Városi farm Chicagoban
(http://whyfiles.org/)

A városi farmoknak amúgy virágkoruk lészen, Európa és a nagyvilág több zsúfolt nagyvárosában létesültek és létesülnek kertészetek, farmok és farmközösségek, nem ritkán belvárosi épületek lapostetőin.
Ha nem is könyvtárnyi, de terjedelmes szakirodalma van már a városi állattartásnak is.

Modernkori jelenet: tyúk pelenkával
(http://chickensaddlesanddiapers.webs.com/)

Utóbbi néhány lelkes követője a két és négylábú cimborákat nemcsak a kertes házakban, de a lakásokban is tarthatónak gondolja, a csirkéknek és a kacsáknak például már helyes kis pelenkákat is kitaláltak.

Ezek természetesen több színben és méretben rendelhetők az interneten. (Csak most, csak nekünk. Mert megérdemeljük.)

Nem hiszem, hogy belátható időn belül pelenkás tyúkok kotkodálnak a nagyvárosi lakások nappalijaiban, de az bizonyos, hogy az ésszerű keretek között működő városi kertészkedés és állattartás egyre népszerűbb lesz.

Nem azért, mert általa milliós bevételekre lehet szert tenni, inkább azért, mert így van remény rá, hogy azokra az asztalokra is jut némi zöldség, gyümölcs és hús, ahová enélkül aligha kerülhetne.

Városi farm Brooklynban
(www.moresongsaboutfoodandthefuture.wordpress.com)

És ha tyúkok nem is kapirgálnak majd az emeletes házak üres tetőin, paradicsomot, paprikát, salátát, krumplit és fűszernövényeket alighanem egyre több helyen láthatunk majd.

És ebbe az egyre több helybe nem ártana Magyarországot is beleérteni. Merthogy helyünk van bőven, tetőn és házak között egyaránt. Zöldségünk is akad – talán ráérő tyúkokat szintén tudnánk keríteni –, és még segítőkész kertészek is élnek e tájon. Úgyhogy a legújabb táblagyártási hevületben jó lenne látni néhány "Itt hamarosan közösségi kert nyílik!" feliratú holmit. Bár a nemzetközi helyzet közösségi kert ügyben is fokozódni látszik, nagyon úgy néz ki, a Lecsós kert például épp most megy a lecsóba. És nem valami vigasztaló, hogy Virág elvtárs megmondta már jóelőre, milyen is az élet errefelé...