kertmanufaktúra

2013. június 6., csütörtök

Diólevél

Árnyék és gyógyhatás
(www.iccs.edu)
Úgy van az, ha almásderes lovunkat kell átfesteni sötétbarnára, igen jól jön, ha van a kezünk ügyében néhány zsáknyi diólevél. A Tenkes kapitányában Siklósi bácsi szerzett is néhány zsákkal, hogy néhány órás főzöcskézés után cimboráival átszínezze az ezredes lipicai lovát. Persze, ha nincs lovunk, de van diófánk, levelét ráérő időnkben még jó néhány hasznos célra szedegethetjük, száríthatjuk és gyűjtögethetjük.

Úgy tartják, a diólevél sikerrel veszi fel a harcot a baktériumokkal, riasztja a rovarokat és antibiotikumként is megállja a helyét. Régebbi korok javasasszonyai lábizzadás ellen éppúgy javallották, mint szemölcsökre, fekélyre, de használták vértisztító szerként is. A népi gyógyászattal foglalkozók most alighanem összevont szemöldökkel ülnek a monitor előtt, merthogy a népgyógyászati tudomány mai állása szerint mindezekre modern korunkban is kiváló, úgyhogy a múlt időt gyakorlatilag átírhatjuk jelenre.

Én úgy tapasztaltam, hogy levelét júniusban a legjobb szedni, teának fel lehet használni frissen vagy szárítva is. A szárítás sem ördöngös művelet, a leszedett leveleket szellős helyen, egy tálcán vagy pár lécből és szúnyoghálóból elkészített kereten, egymás mellé rakva kell elhelyezni, a folyamat innentől kezdve nem igényel emberi beavatkozást. Ha nagyobb tételben szeretnénk szert tenni diólevélre, négy-ötszörös szorzóval számoljunk, vagyis 4-5 kilogramm friss levélből nyerhetünk egy kilogrammnyi szárított diólevelet.

A szedésnél érdemes figyelni rá, hogy ne egy-egy ágnak essünk neki, és csupaszítsuk le könyörtelenül. Csak kevés többletmunkával jár, de érdemes körbejárni a fát, és a szükséges mennyiséget több helyről begyűjteni. Júniusban a diólevelek még egységes zöld színűek, szerintem ezek a legjobbak a tea elkészítéséhez.

Receptügyben n+1 variáció áll rendelkezésünkre, az általános recept szerint 15-20 gramm levelet kell leforrázni vagy megfőzni bő fél liter vízben, állni hagyni vagy tíz percig, aztán leszűrni, és az így nyert főzetből naponta két-három pohárral elfogyasztani. Teáját ízesíthetjük cukorral, mézzel, de szakértők szerint tökéletes hatás inkább az ízesítés nélküli változattal érhető el. Sokan használják a dió levelét teakeverék alkotórészeként: a teafüvekhez néhány teáskanálnyi szárított vagy egy féltenyérnyi friss diólevelet érdemes hozzáadni. Kedvelt összeállítás a fekete tea szegfűszeggel és diólevéllel.

Ha nem vagyunk gyűjtögető kedvünkben, diófánk alatt egy kényelmes, árnyas kerti padon elmélázhatunk a világ soráról, olvasgathatjuk Hamvas Bélát, Karácsony Benőt, esetleg felidézhetjük, mit írt Weöres Sándor dióügyben.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...