kertmanufaktúra

2013. szeptember 26., csütörtök

Vonatra szállunk, úgy megyünk…

Távolodóban
… megváltottuk már a helyjegyünk. A Fonográf sorai jutottak eszembe, amikor elolvastam Jan Johnsen bejegyzését vállalkozása Facebook oldalán. Azt mondja, érti ő, mi volt itt a szándék, de akárhogy nézi a fotót, mindig arra jut: a kert itt egy vonat utolsó kocsijának ajtajából látszik elsuhanni.

Vonatra szállunk, úgy megyünk.

Pedig csak kiültünk a teraszra, családi, baráti beszélgetéseink és csendes meditációink helyszínére.

Érdekes helyzet.

Amikor rábízzuk kertünket a kerttervezőre, joggal várjuk el, hogy elképzeléseinket, vágyainkat és a kert adottságait, látható vagy rejtett lehetőségeit összhangba hozza, ennek megfelelően válasszon növényeket, burkolóanyagokat, díszítőelemeket, és szervezze egységbe a kerti funkciókat. Ha kell, hát üljön le velünk újra és újra átbeszélni a tervet. És kérdezzen, ha kell. És változtasson, ha kell. S ha lehet, ne csináljon a terasz mögötti kertrészletből elsuhanó tájat.

De hát úgy van ez, a kerttervező is hibázhat. Ilyenkor elsuhanó tájat kreál nekünk.


Izgatósarok
Vagy pihenősarkot, ahol mindent lehet, csak pihenni nem. Nem lehet, mert a színek olyannyira harsányra sikeredtek, hogy itt nincs szükség reggeli kávéra: elegendő leülni pár percre, máris kihívásokra készen, élénk lendülettel kezdhetjük a napot.


Félbehagyva
És a tervező, ha hibázik, olyan medencét tervez nekünk, melynek környezete alkalmatlan a kikapcsolódásra, leginkább egy félbehagyott, tetőszigeteléssel vegyes, ideiglenes építőipari környezetet idéz.


Csőkígyót a falra!
Vagy pajkos jókedvében úgy látja jónak, ha a karikába tekert öntözőcsövet beilleszti a kertrészletbe úgy, hogy egy fémtartóra helyezi el. Fölötte pedig – talán a természetközeli látásmód hangsúlyozása érdekében – egy műanyagból hajlított méhecskét is megjelenít. Megkapó látvány.


Járda, botrányos jeligére
Esetleg egy járdával szabdalja össze nekünk a teret, tönkretéve ezzel a kertünket.


Pedig olyan jó ötletnek tűnt!
Vagy egy patakmedret tesz idegenné pár kósza gondolat – hordjunk össze néhány görgetegkövet, betonozásból megmaradt kavicsot, aztán pakoljuk őket egymásra, majdcsak lesz belőlük valami – azonnali megvalósításával.


Száz falat, ezeret!
De képes falakat is emelni ott, ahol erre aligha lenne szükség.


Kettőt egycsapásra: ronda és ízléstelen
És kombinálhat jellegtelen díszkavicsot fenyőkéreggel, plusz horrorisztikus növényelhelyezéssel.

Vonatra szállunk, úgy megyünk.

Némi felelősség azért a megrendelőt is terheli.

Amiért megelégszik a középszerrel, az igénytelennel, az ízléstelennel. Amiért elhiszi, hogy a rossz tervből is lehet jó kert. Amiért elhiszi, hogy terv nélkül is lehet kertet építeni. Amiért megelégszik egy sajtpapírra vázolt krikszkraksszal. Amiért elfogadja a „jó lesz az”kényelmes langymelegét. Amiért a vizuális környezetszennyezés részévé, alkotójává válik. S amiért nem szán több időt egy minőségi szolgáltatást kínáló tervező, építő csapat megtalálására.

Persze a megrendelő sokféle mentséget találhat magának, és ezek többsége sokszor el is fogadható.

E kertek tervezőinek már nehéz lenne effélékkel előállniuk.



A képek forrása:
https://www.facebook.com/pages/Serenity-in-the-Garden-Blog/110200849002789
https://www.facebook.com/pages/Landscape/24169642783
https://www.facebook.com/pages/Direct-Jardin/133421570125748?ref=ts
https://www.facebook.com/pages/Ecossistemas-Gardens-Centers/145156075528002
www.studiogblog.com
www.davidbishopgardendesign.co.uk
https://www.facebook.com/Bardia.Landscape
www.jpetersongardendesign.com

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...