kertmanufaktúra

2013. november 14., csütörtök

Legyen hungarikum!

Ahogy ti égettek, nem éget úgy senki.
(www.kerekegyhaza.hu)
Az égetés.
Az őszi.

Ez a semmihez sem fogható, ez a füstös, büdös, ez a Győrtől Szegedig, Nagykanizsától Debrecenig szokásos nagy magyar égetés.

Így égetni alighanem csak magyar ember tud. Ilyen hetykén. Ilyen utánozhatatlan kisszerűséggel, ilyen végtelenül egyszerűen. Magyar ember, ha a kertek alatt az ősz botorkál, levelet söpör, lehulló gallyat tördel, s ha már a kertben matat, néhány gazt is kihúz, fűcsomót, növényszárat gyűjtöget. És égetni kezd.

Persze az őszi magyar égető úgy tüzel, hogy nem rak rendes tüzet. Csak úgy nagyjából csinálja, olyan gondolomformán. Hogy úgy is jó lesz. Olyan füstösen, primitíven. Nem száraz holmikat rak arra a tűzre, óh nem, ő újraértelmezi az égetés fizikáját. Hittel hiszi, az a legjobb, ha vizes cuccokat dobál a tűznek gondolt valamire. És ha már a kert környékén szöszöz, előkerít pár jól éghető flakont, műanyagzsákot és más efféle holmit is, égetni jók lesznek azok is.

Füstös öröm az utcában.
Az őszi magyar égető egyébként arról ismerszik meg, hogy a begyújtást követően magára hagyja a füstokádó szörnyet. Talán mert nem szereti füstöt, csak a tüzet. És úgy véli, ezzel a nem szeretem dologgal egyedül áll ő széles-e világon. Ilyenféleképpen aztán a szomszédokat füstimádóknak gondolja, úgyhogy néki a szomszédság felé kígyózó füst látványa mindennél többet ér. Ezért van az, hogy őszi magyar égető újabb és újabb nedves retteneteket vet a kupac tetejére, s nem ritkán annyira előveszi a jótékonykodás, hogy egész falvakat és városrészeket képes füstbe borítani.

És az úgy van, hogy őszi magyar égetőnek mondhat bárki bármit: szomszéd, környezetvédő, törvény, jogász, önkormányzati jótét lélek, nem számít. A Levegő Munkacsoport irodavezetőjét a tévé előtt ülve ki is röhögi, merthát ki az a Lenkei Péter, hogy megmondja őneki a tutit?! És miféle szénmonoxid, horkan fel sértetten az őszi magyar égető, majd pont az én tüzemnél, na haggggyá’ má’, ingerkedik, és iziben másik csatornára kapcsol. Meg metil, ja, meg részecskék!!! Még ilyet!

Így megy ez valahogy.
Őszi magyar égetőnek már – vagy még – fogalma sincs a komposztálás nagyszerűségéről, a kerti körforgás mibenlétéről, némi belátásról, ésszerűségről és tudatosságról, a több nap mint kolbász bölcsességéről, ahogy a környezetvédelemről sincs, és nincs az órákig tekergő füst büdösségéről vagy a békés egymás mellett élés és szaglás elemi kívánalmairól.

Hungarikum kellene legyen.
A nagy magyar őszi égetés megérdemelné.

Ez lehetne az idiotizmus hungarikuma.

1 megjegyzés:

  1. kérjük csatlakozzatok hozzánk!, itt: https://www.facebook.com/avaregetes

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...