Bazsalikom

Útban a pesto felé...
(www.storyofakitchen.com)

Talán akkor kezdődött a bazsalikom iránti leküzdhetetlen vágy jelentős felerősödése, amikor hazánk fiai és lányai egyszer csak Olaszba, Spanyolba meg Görögbe kezdtek el utazgatni, mely utakról egyébként nem késlekedtek lehetőleg nyilvános helyeken és emelt hangerővel, a jobbára ismeretlen nagyérdemű számára is részletesen beszámolni.

Évelőágyásban is remekül mutat
(www.missouriplants.com)

Akárhogy is van, a bazsalikom (Ocimum basilicum) a honi falusi udvarok ismert egynyári növénye volt évszázadokon keresztül, nevét már az 1500-as évek dereka táján említik. S ahogy régen, úgy manapság is az illata az, ami megbabonázza az orrokat.

Ez az illat – és íz – elengedhetetlen alkotórésze lett a paradicsomos ételeknek, a főzelékeknek, sok helyütt a jóféle házikolbászoknak éppúgy, mint az ízesített eceteknek, a babos ételeknek és tojásos salátáknak.

Bazsalikomunk nagy barátságban van az olívaolajjal és a fokhagymával is, a mediterrán gasztronómia szívesen használja desszertekhez is. A népi gyógyászatban étvágyjavításra, köhögés csillapítására és szélhajtóként használják.

Erkélyen és konyhaablakban is nevelhető
(www.fres-basil.com)

A bazsalikom világos, napfényes helyre való, nem kedveli az állandó árnyékot, ilyen helyen nem is érdemes kísérletezni vele. Fontos, hogy rendszeresen kapjon vizet, de földjét ne öntözzük túl, akár cserépben az erkélyen vagy az ablakpárkányon, akár a kiskertben kap helyet. A kevesebb vizet inkább elviseli, mint a túláztatott, nedves termőföldet.

Ami pedig a földet illeti, ha az homokos vagy köves, biztosan szükség lesz ezek erőteljes feljavítására, mert a bazsalikom ilyen talajokon nem él meg. Kötött, nehéz, agyagos kerti föld esetén a palántázás vagy magvetés előtt szintén talajjavítást kell végeznünk, amihez folyami homok, Alginit, komposzt és tőzeg jöhet szóba.

Ocimum basilicum 'Dark Opal'
(www.rotarygardens.blogspot.com)

Ha a konyhában folyamatosan szükségünk van bazsalikomra, bátran tépjünk le egy-egy levelet, némi töprengés után újabb és újabb leveleket hoz majd. Nagyobb adag begyűjtésekor járjunk el úgy, ahogy nagyüzemi termesztéskor: a föld felett úgy tizenöt-húsz centiméterre vágjuk vissza a bokrot. Ha ezt az első virágzás idején – ez általában július elejére esik, de újabban sokszor már júniusban is üzembiztosan bekövetkezik – tesszük meg, a nyáron egy második aratást is eszközölhetünk. Erőteljesebb, dúsabb bokrokhoz juthatunk, ha egy-egy friss virágkezdeményt lecsípünk. Ennek mondjuk a kertben bóklászó méhek a legkevésbé sem örülnek, merthogy számukra néhány tő virágzó bazsalikom valóságos legelőnek számít.

Éles kontraszt az ágyásban
Ocimum basilicum 'Ruffles Purple'
(www.ag.auburn.edu)

Igen könnyen szaporítható, vágjunk le néhány hajtásvéget, tegyük vízzel teli pohárba, majd amikor megjelennek a gyökerek, máris cserépbe vagy azonnal a kertbe ültethetjük. A palánták kiültetésével vagy a magvetéssel azonban csak a fagyok elmúltával érdemes próbálkozni, a bazsalikom ugyanis rendkívül érzékeny a fagyokra.

Ha nehéz a választás a végső helyre történő magvetés és a tejfölös poharakba, illetve kisebb cserepekben történő palántanevelés között, egy hasznos megfigyelés talán segíthet eldönteni a kérdést: a helybe vetéssel nevelt bazsalikom némiképp jobban elviseli a szárazságot.

Bár a bazsalikomra elsősorban fűszernövényként gondolunk, megállja a helyét az évelőágyásban színfoltalkotóként vagy szegélynövényként is, hiszen idővel szép kis bokorrá fejlődik. A töveket egymástól úgy negyven centiméterre ültessük. Választhatunk zöldet és bíborvöröset, erősen aromásat és lágyabbat, fahéj- vagy citromillatút, thai vagy görög bazsalikomot, de válogathatunk a magyar nemesítésű fajták közül, Bíborgömb, Zöldgömb vagy Bíborfelhő névre hallgatót keresve. A bazsalikom imádóknak pedig álljon itt egy nélkülözhetetlen gyűjtemény, ahol szinte minden információ fellelhető a bazsalikomról.