Csüngő díszcseresznye (www.hort.uconn.edu) |
Azt hiszem, sokan ösztönösen érzik, a kert akkor lenne teljes, ha nemcsak cserjék, évelők és egynyáriak, hanem fák is helyet kaphatnának benne. A felismerést sokszor nem követi tett, mert az első nekibuzdulás után alábbhagy a kezdeti lendület. Talán azért is, mert faültetés előtt vagy féltucatnyi kérdésre kell megtalálni a legjobb válaszokat: nem lesz-e évek múltán túl magas vagy túl széles, hány év alatt nő meg akkorára, hogy árnyékot adjon, nem árnyékolja-e le majd túlságosan a kertet vagy a szomszéd portát, okozhat-e allergiát, szemetel-e a termésével, mérgező-e, és egyáltalán: milyen legyen az a fa. Néhány bejegyzés erejéig igyekszem választ keresni mindezekre, ezúttal a csüngő koronaformájú lombos fákat sorra véve.
A csüngő koronájú fákat jó néhányan kizárólag temetőkben, emlékművek vagy kopjafák környékén tudják elképzelni. Pedig annak ellenére, hogy valóban vannak közöttük kifejezetten szomorúnak is nevezhetők, egyedi megjelenésükkel, pontos helyválasztással és jó társítással biztos helyük lehet a legvidámabb díszkertekben is. Nevükben megtalálható a latin „pendula” szó, ami az ágak csüngő jellegére utal. A csüngő korona néhány esetben gyakorlatilag földig érőt jelent, úgyhogy az ilyen fácskák alatt aligha lehet dús vegetációjú évelőágyásokat létesíteni.
Mivel koronájuk meglehetősen eltér a megszokott formáktól, érdemes számukra olyan helyet választani, ahol teljes szépségüket megmutathatják. Szoliterként, egy kertrészlet hangsúlyos elemeként, a gyepbe ültetve vagy egy évelőágyás előterében, esetleg az előkertben mutatnak jól. Csüngő koronájú fák ültetésekor fokozottabban érvényes a jól ismert szabály: a kevesebb több. Ha a kertet csüngő koronájú fákkal zsúfoljuk tele, egyikük sem tud érvényesülni, és a végeredmény áttekinthetetlenség és zavaró látvány lesz.
Szeretik a világos helyeket, ahol elegendő fényhez jutnak. Nem különösebben érzékenyek a fagyra, és általánosságban elmondható, hogy a kissé szárazabb viszonyokat is elviselik. Magasságukat az oltás helye határozza meg, általában nem nőnek 5-6 méternél magasabbra.
Csüngő nyírfa (Betula pendula ’Youngii’)
Négy méternél ritkán nő magasabbra, kedveli a nedvesebb talajviszonyokat, száraz helyekre nem való. (www.centredejardinbrossard.com) |
Csüngő borsófa (Caragana arborescens ’Pendula’)
Legfeljebb két-három méter magas lesz, jól tűri a szárazabb talajviszonyokat is, levele zöld, virága sárga. (www.rydlingeplantskola.se) |
Keskeny levelű csüngő borsófa (Caragana arborescens ’Walker’)
Földig érő lombkoronát nevel, az előzőnél keskenyebb levelekkel. Rövidebb életű fácska mindkettő, tizenöt éves kor felett matuzsálemeknek számítanak. (www.hortes.ee) |
Csüngő gyertyán (Carpinus betulus ’Pendula’)
Csüngő gyertyán ősszel (www.bomenwebwinkel.nl) |
Csüngő bükk (Fagus sylvatica ’Pendula’)
Csüngő vérbükk (Fagus sylvatica ’Purpurea Pendula’)
Csüngő ágú kőris (Fraxinus excelsior 'Pendula')
Napos helyet, tápdús talajt kedvel, a sivatagi körülményeket nem, de az átmeneti szárazságot még elviseli. Legfeljebb hat-tíz méteres magasságúra nő. (www.chewvalleytrees.co.uk) |
Szomorú eperfa (Morus alba ’Pendula’)
Napos helyet kedvel, három-öt méternél nem lesz magasabb, így akár az előkertbe is ültethető. (www.jardiland.com) |
Csüngő barkafűz (Salix x caprea ’Kilmarnock’)
Csüngő japán akác (Sophora japonica ’Pendula’)
Boltozatos koronát nevel, szereti a napos, világos helyet. Legalább 3-5 méter magasságúra nő, szárazságtűrése közepesnek mondható. (www.pflanzen-shop.ch) |
Csüngő japán akác (Sophora japonica ’Doteana’)
Szomorúfűz (Salix alba 'Tristis')
Csüngő díszcseresznye (Prunus subhirtella 'Pendula')
Csüngő bíbor díszcseresznye (Prunus subhirtella 'Pendula Rubra')
Csüngő bíbor díszcseresznye ősszel. (www.gardenworldimages.com) |
Csüngő díszcseresznye (Prunus serrulata 'Kiku-Shidare-Sakura')
Virágai már áprilisban megjelennek. (www.veriflor.com) |
1. rész: Gömbfák kis kertekbe
2. rész: Oszlopos fák kis és nagy kertekbe
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése