Toszkán táj, magyar ecsettel

Az eredeti: toszkán táj, toszkán ecsettel
(www.viacolvento.eu)

Vagy inkább tujával.

A délvidéki hangulat, a mediterrán életérzés iránti újra és újra megjelenő igény hatására kertészeteinkben hegyekben állnak az olasz ciprusok, a toszkán – és délvidéki – tájak egyik elengedhetetlen kellékei. A ciprusok aztán bekerülnek a honi kertekbe, és – néhány kivételesen védett mikroklímájú hely, zárt udvarok, falak melletti, déli területrészek kivételével – vagy túlélik teleinket vagy nem.

Általában nem.

Ha így megy tovább, az éghajlatváltozás miatt e probléma hamarosan megoldódik, s akkor kertjeinkben majd banánt, narancsot szüretelhetünk, és a gépkocsibejárókat karcsú ciprus sorok keretezik majd. Mindaddig azonban érdemes keresni egy jól használható „B” tervet mindazoknak, akik nem szeretnének lemondani az autentikus mediterrán kertek vagy kertrészletek kialakításáról. A két lehetséges cipruspótló örökzöld évek óta rendelkezésünkre áll, bár tulajdonságaihoz, tűrőképességéhez mérten méltatlanul kevéssé ismert.

Thuja occidentalis 'Henezia'
(www.conifertreasury.org)

Az egyik karcsú oszloptuját, a Thuja occidentalis ’Henezia’-t 1985-ben szelektálta a nagyatádi Szijártó Lajos – a fajta 2000-ben kapta meg az állami elismerést – , s hogy a szelekció miért nem tett szert nagyobb ismertségre, azt igencsak nehéz lenne megmondani.

A Henezia viszonylag gyorsan nő, jó körülmények között éves növekménye elérheti a harminc-negyven centimétert is. Három-négy méteres magasságúra nő, karcsú oszlop alakját felnőtt korában sem veszti el, szélessége akkor sem lesz több 70-90 centiméternél. Lombja idősebb korban sem esik szét.

A talajjal szemben nincsenek extra igényei, jól érzi magát a napon és a félárnyékban is. Fagy és télállósága tökéletesnek mondható, nem veszi zokon, ha a téli hőmérséklet tartósan mínusz tizenöt fok alá süllyed.

Thuja occidentalis 'Ceruza'
(www. conifertreasury.org)

Elviseli a magasabb talajvizet éppúgy, mint a szennyezettebb levegőt. Mint minden örökzöldnek, neki is szüksége van a téli öntözésre, a meleg nyári napokon pedig naponta hét-nyolc liter az átlagfogyasztása.

Amúgy a mediterrán kertek iránti modernkori vonzalom akkoriban kezdődhetett, amikor hazánk fiai és lányai csapatostól csörtettek „olaszba” meg „görögbe”. Hogy miért nem lehetett kimondani Olaszország és Görögország nevét, ma már ki nem deríthető, de gyaníthatóan ugyanaz a vírus fertőz, amelyik mostanság a kovi ubiért, az ubi saliért és a marha pöriért is felelős.

A másik fajta szelekciója – Thuja occidentalis ’Ceruza’ – a szombathelyi Németh Imre nevéhez fűződik. A Ceruza némiképp magasabb a Heneziánál, és talán kissé visszafogottabb éves növekményt produkál. Amúgy ő is elviseli a talajban található több nedvességet, a szennyezettebb levegőt, és szintén napra vagy félárnyékba ültethető.

Sorfal Heneziákból, kevésbé mediterrán környezetben
(www.magnoliabt.hu)

A karcsú oszloptujákat persze ugyanúgy nem lenne szabad nyakra-főre telepíteni a kertekbe, ahogy a smaragdot sem vagy több más, egyébként remek fajtát, mert a gyanútlan kertészkedőt könnyen hatalmába kerítheti az eltujásodás.

A „csak néhány tuját a kerítés mellé” elmélet könnyen valósággá válhat, de követésre nem érdemes divatirányzat, ennél a tuják felhasználási lehetőségei sokkal többet kínálnak.

Karcsúak, ceruzák
(www.baratidiszfaiskola.hu)

A karcsú oszloptuják jól használhatók mediterrán stílusú kertekben, kertrészletekben, ahol méltó társai lehetnek az alacsony gömb vagy kúp örökzöldek, a levendulák, a zsályák, a korallberkenyék, a pálmaliliomok vagy akár a hamisciprusok.

De telepíthetők gondosan kivitelezett és összeállított sziklakerti környezetbe vagy szoliterként is, a Henezia vagy a Ceruza önálló kerti díszként sem okoz majd csalódást.