kertmanufaktúra

2018. január 7., vasárnap

Miért nem évelő barát Ön még mindig?


Évelőkre fel!
Ezt kérdezi Inárcsi Farkas László dr. Jászkarajenőről, az Úr 1939. esztendejében megjelent könyvecske egyik hirdetésében. Farkas úr az évelőket mint ismeretlen világot írja le, de rögvest meg is nyugtatja leendő vásárlói: „új, leíró” árjegyzéke segít majd fölfedezésükben.

A könyvecske – amit további, ugyancsak érdekes kertészeti szakkönyv társaságában Csaba barátomtól és kollégámtól kaptam – a Magyar Királyi Földmívelésügyi Minisztérium gazdasági szakkönyvtársorozatában látott napvilágot, pontosan a huszonnegyedik volt a sorban, Gyümölcs, zöldség a konyhán címmel.

A helyes táplálkozásról
„Tagadhatatlan, hogy van jó néhány különlegesen jóízű, vendégcsábító ünnepi fogásunk, számos kitűnően főző háziasszonyunk, szakácsunk, akad-e azonban ezek között nagyobbszámban olyan, kinek a helyes táplálkozás tudományos alapfeltételeiről is van már némi fogalma?” Ezzel kezdi előszavát a kötet szerzője, Osztróvszkyné Dr. E. Németh Ágnes. Arra a kissé ismerősnek tűnő megállapításra jut, hogy „honfitársaink nagyrésze helytelenül összeállított, egyhangú, unalmas, igen gyakran erősen egyoldalú étrend alapján táplálkozik”.

Kalóriák fogságában
Úgyhogy ebben a kötetben összefoglalta mindazt, ami képes e meglehetősen lehangoló állapotot legalább részben megváltoztatni. Meglehetős alapossággal járta körül a szénhidrátok, a fehérjék, a zsírok és a kalória világát, külön fejezetet szentelt a főzelékfélék részletes elemzésének – szervetlen sók, víztartalom, sejtek –, és ugyanilyen gondosan nézett szét a gyümölcsök világában.

Nézzük, milyen zöldségeket ajánl a szerző az 1939-es év háziasszonyainak.
Zeller, retek, hagymafélék, „kalarábé”, spárga, rebarbara, endivia, káposzta, bimbóskel, spenót, sóska, karfiol, paradicsom, padlizsán, paprika, uborka, tök, zöldborsó, zöldbab. Legrészletesebb taglalást a krumpli kapott: levesnek, krémlevesnek, sütve, töltve, rakottan, „pudding és burgonyafánk”, rétes, szilvás- és barackos gombóc, burgonyatorta. Minden zöldségnél megadja a víz, a szénhidrát, a nitrogénvegyület, a zsír, a nyersrost és a hamuanyag százalékos arányát. A gyümölcsök esetében fontosnak tartotta közölni, hogy lehetőleg nyersen fogyasszuk, és gyakran készítsünk belőlük leveseket, salátákat és gyümölcskocsonyát. Itt málna, ribizli, alma, egres, körte, citrom, birs, barack, szilva, ringló, eper, cseresznye és narancs szerepel a kínálatban.

A szerző útmutatást is ad a konyhában tüsténkedő fehérnépeknek, szem előtt tartva a kétszer mér, egyszer vág örök érvényű igazságát: „Fiatal háziasszonyaink ajkáról többször hallunk olyasféle sóhajtást, hogy milyen gépies, unalmas, lelketlen munka a legtöbb háztartásbeli elfoglaltság, különösen a főzés! Micsoda tévedés ez! Mindennemű kézzel végzett munka lelketlen és unalmas, ha az agy kísérőmunkája lelket nem önt belé. Nos, a főzés körül igazán bőven akad munkára az agy, ha a háziasszony nem tudatlanul és gépiesen dolgozik, hanem meggondolva, mit miért csinál.”


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...