Alkalmazkodás

Változó klíma
(https://eos.org/)

Egy, a Plant Journal folyóiratban megjelent tanulmány szerint a növények képesek alakjukkal – száruk és levelük méretének változtatásával – alkalmazkodni a klíma változásához.

Az alkalmazkodóképesség tudományos kutatása az állatvilágban már korábban bebizonyította, hogy az alakváltozás és az alakváltoztatás az állatoknál nem ismeretlen fogalom: néhány melegvérű faj fülének, illetve csőrének méretét megnövelve növeli a hűtést szolgáló felületeket.

A növények esetében az alakváltozás merőben más természetű: egész testfelépítésük változhat. Levelük kiegyenesedik, megnövelvén ezzel az árnyékoló felületet, száruk pedig megnyúlik. A kutatók arra jutottak, meg kell keresni azt a molekulát, amelyik képes a változási folyamat elindítására azoknál a növényeknél is, amelyek a nemesítés során ezt a természetesnek mondható képességüket már elvesztették.

Mindeközben egy másik tudományos vizsgálati modell szerint a felmelegedés mostani ütemét alapul véve a jelenlegi termőterületek nyolcvanöt százaléka marad megművelhető. Ha a felmelegedés a mostani szintnél magasabb lesz, ez a szám hatvan százalékra csökken, és minden bizonnyal szükség lesz új növényfajok telepítésére.

A magyarországi klímaváltozást kutató meteorológusok elemzése szerint 2100-ra Budapest Tirana jelenlegi éghajlatára hajaz majd leginkább, az ország egészére pedig Várna és Plovdiv környékének klímája lesz jellemző. Akárhogy is van, 2020-ban harminchét kiszáradó magyarországi folyóvizet tartottak nyilván. Mindez azt jelenti, hogy Duna-Tisza közén elsivatagosodás lesz jellemző, ezeken a területeken biztosan változtatni kell a földművelés jelenlegi módszerein, és alighanem új növényfajok telepítésére kell felkészülni.

Két megoldás körvonalazódik: őshonos, vagy a változásra leginkább képes dísz- és kultúrnövényfajok telepítése, vagy molekuláris szintű beavatkozással új növények „gyártása”. A beavatkozással már próbálkoztunk néhányszor, lehet, itt volna az ideje a másik metódus után nézni.