Tőzegmizéria

Nem bányászatnak való vidék
(https://thefutureforestcompany.com/)

Évek óta figyelem azt az elkeseredett, és majdhogynem hiábavaló küzdelmet, mellyel környezettudatos jótét lelkek próbálják meg rávenni a nagy- és kisipari szereplőket, kertkedvelő hobbistákat, hogy szíveskedjenek tartózkodni a tőzeg forgalmazásától, illetve használatától.

Hiábavaló, mert a piaci szereplőknek a legcsekélyebb érdeke sem fűződik ahhoz, hogy józan belátás alapján önkorlátozásokat vezessenek be. Tőzeg van, mindig is volt, miért ne lehetne a kínálatban változatlanul?

Ráadásul se szeri, se száma a tőzeget népszerűsítő internetes tartalmaknak és kézbe fogható reklám vagy tájékoztató anyagoknak, melyek nem fukarkodnak a tőzeg fantasztikus hatásait taglalni.

Hogy „gazdag szerves anyagokban”, hogy a tőzeg segít „a talaj egészséges szerkezetének” kialakításában, és hogy a növények „optimális fejlődését” a tőzeg hivatott biztosítani. És hogy a „kertészetekben kapható földkeverékek egyik legfontosabb alapanyaga”.

Kérdés persze, miért lenne az?

A talaj egészséges szerkezete sokkal inkább függ a mikroorganizmusok jelenlététől, a növények optimális fejlődését n+1 alkotórész biztosítja, és ha ezek között nincs ott a tőzeg, attól a növények köszönik, de üzembiztosan optimálisan tudnak fejlődni. A tőzeg ráadásul nincs gazdagon felszerelkezve szerves anyagokkal, de a mondat kétségtelenül jól hangzik. A földkeverékek egyik legfontosabb alapanyaga minden bizonnyal a komposzt lenne, de nem tud az lenni, mert annak gyártására nem épült ki olyan iparág és lobbi, mint a tőzeg bányászatára.

Angliában 2024 óta tilos a kiskereskedelemben tőzeget használni, és láss csodát! nem dőlt össze a világ, a növények élnek és virulnak, még az is lehet, hogy optimálisan fejlődnek, mi több, a tőzeg arrafelé már nem a kertészetekben kapható virágföldek legfontosabb alapanyaga.

Amúgy a tőzeget a virágföld szerkezetének javítására, a tömörödés elkerülése érdekében használják, és fontos szempont az is, hogy javítja a virágföld vízmegtartó képességét. A helyzet mármost az, hogy mindezekre a komposzt, a kókuszrost, a faőrlemény, a perlit, az Alginit, a Bontonit, a kávézacc, az apró szemű kavics vagy a folyami homok tökéletesen képes, úgyhogy semmi szükség nem lenne a bolygó tőzegrétegét tönkretenni.

De ne legyenek kétségeink: egy-egy példaértű korlátozás, számos ajánlás és jóakaratú igyekezet ellenére ezt is sikerül majd kipusztítani. A fejlődés ezen a téren sem fenntartható, bármilyen szépen is cseng az oly sokszor hangoztatott, és mára már üres szlogenné vált gondolat a fenntartható fejlődésről.