Moszkitófű: varázslat vízszintesen

Moszkitófű (Bouteloua gracilis)
(www.anniesannuals.com)

A moszkitófű érdekessége, hogy május végén, június elején megjelenő virágzata csaknem vízszintes. Rendkívül mutatós díszfű, bátran telepíthető prérikertekbe, mediterrán kertekbe, de helye lehet a sziklakertben éppúgy, mint a kavicskertben vagy az évelőágyásban is. Negyven-ötven centiméternél nem nő magasabbra, virágait viszont magas, gyakran hatvan-hetven centiméterre kiemelkedő szárakon hozza.

A szélben vitorlázó kalászok látványa megunhatatlan
(www.ilijalukicphotography.blogspot.com)

Nem kedveli a vizes, nehéz talajokat, sokkal inkább kedvére való a jó vízelvezetésű, szárazabb kertrész. Telepítésénél érdemes megfontolni egy nagyobb kertszakasz egyöntetű beültetését, a legkisebb szélben is táncot járó kalászok pazar látványa igazán nagyobb foltban érvényesül jól. Virágai az ősz felé közeledve mélybordós, lilás színre váltanak. Némi árnyékot elvisel ugyan, de a teljes napsütést kedveli, és jól tűri az extrém meleget és a szárazságot is. Latin neve egy spanyol botanikus testvérpár – Claudio és Esteban Bouteloua – emlékét őrzi.

Mélybíbor kalászok
(http://www.fws.gov/)

Visszavágására tél végén, az új hajtások megjelenése előtt kerülhet sor, általában március eleje táján. Általában gondozásmentes, némi figyelmet inkább télen igényel, ugyanis kissé nehezen tűri a gyökérzet körül megmaradó lucskos havat – és ugyanígy van a vegetációs időszakban a pangó vízzel is –, erre az olvadáskor érdemes figyelni. Remekül mutat a prérikert növényeivel, jól társítható pipaccsal, cickafarkkal, prérimályvával, szarkalábbal vagy levendulával.

Deres csenkesz: tarajos sül kékben

Szabályos gömböt alkot (Festuca glauca 'Elijah Blue')
(www.sublimegardendesign.com)

Igazi látványosság lehet a kertben a deres csenkesz 'Elijah Blue' fajtája. A félgömb alakú, bokros tövű, szabályos párnát alkotó növény ideális választás a sovány talajú, száraz kertrészekre. Telepíthetjük szegélynövényként, de bekerülhet főszereplőként a sziklakertbe vagy egy mediterrán hangulatú kavicsos ágyásba. Húsz-harminc centiméternél nem nő nagyobbra, virágzati szára azonban hetven-nyolcvan centiméterre is kimagaslik.

Virágzáskor
(www.comnur.com)

Nem kedveli a nehéz, agyagos, vízmegtartó talajokat. Ha kertünkben ilyen a föld, és szeretnénk deres csenkeszt telepíteni, a talajt fel kell javítanunk nagy adag folyami homokkal, de jó szolgálatot tehet a földbe kevert apró szemű kavics is. A tápanyagban gazdag földet nem szereti, úgyhogy a komposzttal és a trágyával fukar kezekkel mérjünk. A tövek ültetési távolsága harminc-negyven centiméternél ne legyen kevesebb. Meleg, napos helyre kerüljön, az árnyékos kertrészeken nem érdemes próbálkozni vele, ilyen területen a kékes szín sem garantált. Napos helyen viszont remek látványt nyújt kék színű leveleivel. Sűrű, bokros habitusa megtartása érdekében tavasszal érdemes alaposan visszavágni, magassága a visszavágás után akár öt-hat centiméteres is lehet.

Sziklakertben, kavicskertben vagy ágyásszegélyként is remek
(www.sublimegardendesign.com)

Jó kontrasztot érhetünk el, ha mögéjük lazább szerkezetű díszfüveket ültetünk. Kék színe még ragyogóbbnak látszik, ha környezetébe magasabb sárga, vörös vagy piros virágú évelők kerülnek. Az idősebb példányoknál a bokrok közepe kiritkulhat vagy ki is kophat, ilyenkor a tövet szét kell ültetnünk. Jól tartható kővázákban és kaspókban is, egy színes összeállítású dézsában a deres csenkesz feltűnő díszévé válhat a nyári terasznak is. Csenkeszekből amúgy meglehetősen bőséges a választék: a nemzetség több mint 640 fajt és fajtát számlál.

Kertdivat 2016

Valóban közel a természethez
(www.metamorphosisdesign.co.uk)

Filozófiai szempontból az idei esztendő kertdivatja igyekszik elfogadható válaszokat adni a világ meglehetősen zaklatott mindennapjaira. A jövendölések szerint megpróbál minél teljesebb békét és harmóniát teremteni a közvetlen környezetben, enyhítve ezzel a ránk zúduló, egyre sokkolóbb hírek hatásait. A virágágyásokban például az életteli, életigenlő színek viszik a prímet, sok lesz a vörös és a sárga, és ezek különféle árnyalatai. 2016-ban a legtöbbször előforduló színek dobogójának képzeletbeli második fokára a harsány színek tompítása és a harmónia megteremtése érdekében a pasztell színek kerülnek majd. Nagyobb szerephez juthatnak az egységes színvilágra hangolt kertek, ezekben a leginkább kedvelt a zöldre hangszerelt kert lesz.

Idén is folytatódik a természetközeli kertek sikertörténete, itt az úgynevezett prérikertek kerülnek előtérbe. Díszfüvek, virágzó évelők hajladoznak majd a szélben, és divatos lesz az egyszerű, természetes kertkialakítás.

Levendula és cipruska: változatlan népszerűség

Az egyre drágább öntözési költségek miatt a növények közül a vízimádók kissé háttérbe szorulnak, és egyre többen választanak olyan összeállításokat, amelyek kis túlzással inkább hasonlítanak egy sivatagi, félsivatagi ökoszisztémára. Kifejezetten jó világ köszönhet tehát a szukkulens – némi leegyszerűsítéssel a pozsgás, szárazságtűrő – növényekre. A szárazságtűrő évelők közül változatlanul őrzi majd népszerűségét a levendula, a nyuszifül, a menyecskeszem és a cickafark.

A nyuszifül 2016-ben is kedvenc marad

Idén is sztárként lép fel a kertekben a rózsa, de efféle szerepre tör a zöldségeskert is. A biztos helyről származó, egészséges, permetszerek nélküli zöldségek iránti növekvő igény 2016-ban is erősödik majd, úgyhogy akár a különálló zöldséges parcellák, akár a virágágyásokba illesztett zöldségnövények száma is szaporodni fog. Zöldségtermesztésre remek megoldás az általunk már évek óta szorgalmazott magaságyás, ennél a módszernél ugyanis a termőföld kiszipolyozása nélkül érhető el négy-ötszörös terméshozam.

Növekvő igény a friss, egészséges zöldségek iránt

A növekvő por és légszennyezettség ellen faültetéssel (is) védekezhetünk, úgyhogy a növekvő faültetések száma szinte biztosra vehető. Az egyre forróbb nyarak miatt a kertekben az árnyék idén is nagy kincs lesz, ezért az árnyékot adó fákkal övezett pihenőhelyekből szintén több lesz majd. Az idén aztán beköszönt a kaspók kora, belőlük szép számmal kerülnek majd a teraszokra és az erkélyekre elsősorban visszafogott színvilágú tárolóedények. Ezekbe szárazságtűrő, tűző napot is könnyedén elviselő összeállítások díszlenek.

Divatja lesz a faültetésnek is
(www.chewvalleytrees.co.uk)

És 2016 alighanem változatlanul a reménykedés éve is lesz. Remélhetően egyre többen értik meg: érdemesebb az adott élőhelyhez jobban alkalmazkodó, betegségeknek jobban ellenálló, kipróbált, őshonos vagy azokkal egyenértékű növényeket választani.

Havasi törpefenyő: az átváltozóművész

Arany havasi törpefenyő (Pinus mugo 'Winter Gold'
(http://www.plantes-shopping.fr/)

Nyaranta nem tűnik ki a többi törpefenyő közül: élénkzöld leveleivel, nem túlzottan sűrűn növő, laza szerkezetével őkelme igazán nem látszik különlegesnek. Aztán ősszel gondol egyet, és aranysárgára vált, feltűnő díszévé válva ezzel a késő őszi és a téli kertnek.

Ősz közeledtével megjelennek az aranyló színek
(www.forums.gardenweb.com)

Törpének bátran nevezhetjük, évente legfeljebb hét-nyolc centiméteres növekedést produkál, aligha növi tehát ki az előkertet, a sziklakertet vagy a törpe örökzöldekből kialakított növényágyást.

Imádja a világos, napos helyet, akár a tűző napot is elviseli, kifejezetten árnyékos kertrészekre tehát más fajtát kell keresnünk.

Kártevői nem nagyon akadnak, úgyhogy akár gondozásmentesnek is nyilváníthatjuk. Foglalkozni persze azért alapszinten kell vele, szereti ugyanis a kissé gazdagabb talajt: időnként (évente legfeljebb két alkalommal) némi tápanyag utánpótlásra szüksége van. Erre a célra kiváló a kertészeti áruházakban beszerezhető porított szarvasmarha trágya vagy a házi komposzt, de természetesen kényeztethetjük az örökzöldekhez ajánlott tápoldattal is.

Őszi színben
(www.wiki-plantes.fr)

Meghálálja a jó vízelvezetést, ne ültessük tehát nagyon kötött, agyagos földbe. Ha kertünkben ilyen a talaj, telepítés előtt javítsuk azt fel humusszal és folyami homokkal. Egyébként kert híján sem kell lemondanunk róla, kiválóan tartható az erkélyen egy csinos kaspóban is.

Telepítésénél azonban érdemes figyelni rá, hogy kezdetben szinte szabályos gömbkoronát nevel, később azonban kissé szétterül. Az ültetőgödör a földlabdának úgy kétszerese legyen, s lehetőség szerint ugyanolyan mélyre kerüljön, mint amilyen mélyen a konténerben volt.

Nyakig a télben
(www.dreviny.sk)

Az ültetést követő napokban őt is, mint minden frissen telepített növényt gyakrabban kell öntözni, később aztán a kiszáradó talaj sem hozza zavarba.

Télen azonban, ahogy minden örökzöldnek, neki is szüksége van öntözésre, ez a telepítést követően minden télen, minden örökzöld esetében legyen amolyan szigorúan betartandó főszabály.

Törzsesre nevelve
(www.greenlab-shop.ru)

A kertészetek gyakran kínálnak szép példányokat törzsre nevelve is, erkélyre, teraszra talán ez lehet az egyik legjobb választás.

Ha száradó vagy a tél végén sérült, törött tágakat találunk rajt, éles metszőollóval távolítsuk el, egyéb teendőnk aligha akad.

Hacsak teendőink közé nem számítjuk azokat a biztosan bekövetkező perceket, amikor a teraszon üldögélve, a kertben szöszmötölve, vagy a konyhaablakon kinézve percekig rajta felejtjük vigyázó tekintetünket, és alig tudunk betelni szépségével. S ez bizony akár nyáron, akár télen is bekövetkezhet.

Zöld cimborák között
(www.dragonflyfarmsnursery.com)

Kínai lilabogyó

Egy cserje lilában (Callicarpa bodinieri)
(www.oregonstate.edu)

Kettőt egy csapásra. Mármint évszakot.

Kínai lilabogyó ősszel...
(www.aujardin.info)

A kínai lilabogyó ugyanis nemcsak az őszi, a téli kertet is képes vidámmá varázsolni. Szeptember táján kezdenek beérni ugyanis lila bogyótermései, a 3-5 milliméter nagyságú bogyók pedig valóságos gömbbé állnak össze. Már kora ősszel is felhívja magára a figyelmet, de igazi látványosságot késő ősszel és decemberben nyújt, akkor, amikor a kert amúgy sem bővelkedik túl sok színben.

... és télen
(www.gardenia.net)

A kínai lilabogyó nem meglepő módon Kínában őshonos, kedveli a világos, napos fekvést. Ilyen helyen több virágra, így több termésre is számíthatunk, mint árnyékosabb fekvésben. A talajjal szemben nincsenek különleges elvárásai, de meghálálja a tápanyagokban gazdag, jó vízáteresztő termőföldet. Nem kedveli a vizenyős, folyton nedves talajt, erre öntözéskor érdemes figyelni. Nyár közepén hozza apró virágait, amikből szeptemberre fejlődnek ki a lila színű bogyótermések. Ősszel levelei is lilás-bronzosra színeződnek.

Szoliterként mutatja meg magát igazi szépségét
(www.andre-briant.fr)

Másfél, két méteres magasságra növő lombhullató cserjénk meglehetősen laza ágrendszerrel bír, ezért sövény létesítésére más cimborát kell keresnünk. Szoliternek vagy növényágyásba ültetve viszont remek választás: nincsenek kártevői, a betegségekkel szemben ellenálló, gondozása pedig nem jelent mindennapos elfoglaltságot. Európába az 1800-as évek utolsó harmadában érkezett, egy francia botanikus-misszionárius, Emilie-Marie Bodinieri jóvoltából. A nevét is őrző lilabogyó cserjét ő gyűjtötte be Kínában és mutatta be az öreg kontinensen.

Amerikai lilabogyó (Callicarpa americana)
(www.hgtvgardens.com)

A lilabogyó termése nem mérgező, bár a gyereknépek számára akár csábító is lehet, aligha fogják a kertben bóklászva megdézsmálni, miután rendkívül keserű íze miatt még a madarak sem különösebben kedvelik. Amerikában ugyanakkor dzsemet és lekvárt is szívesen készítenek az amerikai lilabogyó terméséből – ezt a cserjét Callicarpa americana néven kell keresni a kertészetekben –, édesebb bogyóiért a madarak is szívesen felkeresik a bokrokat. Ha kifejezetten nagyobb és látványosabb lila bogyókra vágyunk, akkor holland nemesítésű fajtáját kell keresnünk Callicarpa bodinieri ’Profusion’ néven. Egyébként majd mindegyik fajtája 2-3 méteres magasságúra nő, és mind jól viseli a hazai éghajlatot is.

A fiatal cserje kissé fagyérzékeny, ezért némi lombtakarással késő ősszel érdemes a kedvében járni.

Pali, egy kék törpe

Törpe szürke luc- vagy ezüstfenyő (Picea pungens ’Pali’)
(www.forums.gardenweb.com)

Esetünk konkrét kék törpéje nem a giccsek világából, hanem a törpe örökzöldek népes mezőnyéből érkezett vizitálni egy blogbejegyzés erejéig.

A törpe jelzőt jogosan érdemelte ki, ha évenként három centimétert nő, az eredmény már több mint átlagosnak nevezhető. Az ezüstfenyők egyébként ragyogó kékes színül miatt méltán örvendenek nagy népszerűségnek. A törpe gömbezüstfenyő ugyan még nincs a ranglista élmezőnyében, de jó esélye van minimum dobogós helyezést elérni. Imádja a tűző napot, bátran ültethető előkertbe, sziklakertbe, a helyet gyaníthatóan még akkor sem fogja kinőni, amikor a kertben már az unokák figyelik gyermekeik első lépéseit. A napos fekvés elengedhetetlen számára, ugyanis a kissé árnyékosabb, hűvösebb környezetben könnyen legyőzheti a botritisz.

Alakja szabályos gömb, ezen csak némiképp idősebb korában hajlandó változtatni, akkor kissé kúposabb testet ölt. Nincsenek extra igényei a talajt illetően sem, bár azt kifejezetten meghálálja, ha tápanyagban gazdag földbe kerül. Hogy eredését megkönnyítsük, az ültetőgödröt méretezzük a földlabda másfélszeresére, a tápanyagot illetően pedig a már-már túlérett szerves trágyát vagy a porított szarvasmarhatrágyát részesítsük előnyben. Neki is, mint minden más növénynek, az ültetést követő időben némiképp több vízre van szüksége, ez a kiemelt figyelem jó, ha legalább két-három hétig eltart. Ezt követően azonban takarékosabban kell bánnunk a vízzel, az ismert mondás ezüstfenyőnk esetében is alkalmazható: a kevesebb több.

Bár az ezüstfenyő név hallatán szinte mindenki a kékes színváltozatokra gondolna, valójában a kínálat a zöldtől a kékig terjed. Kétségtelen, hogy a szelektálás során inkább a kékes árnyalatokat részesítették előnyben, de eredeti élőhelyéhez – Sziklás-hegység – közelebbi tájak kertészeti kínálatában a zöld levelű változatok is szép számmal megtalálhatók.

A teljesség igénye nélkül a bőséges kínálatból álljon itt néhány további kék színű, törpe fajta:

Picea pungens 'Gloria'
(www.forums.gardenweb.com)

Picea pungens 'Brynek'
(www.forums.gardenweb.com)

Picea pungens ’Blue Pearl’
(www.pinterest.com)

Picea pungens ’Glauca Globosa’
(www.forums.gardenweb.com)

Picea pungens ’Spring Ghost’
(www.forums.gardenweb.com)

Picea pungens ’Waldbrunn’
(www.pro-faber.ro)

Picea pungens 'Procumbens'
(www.atlanticavenuegarden.com)

Picea pungens 'Hermann Naue'
(www.kurowski.pl)

Zebrafű

Zebrafű (Miscanthus sinensis 'Zebrinus')
(www.phengels.fr)

Meglehetősen hosszú listát lehetne összeállítani arról, miért is érdemes zebrafüvet ültetnünk. A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány megfontolásra érdemes szempont: alacsony gondozási igényű, jelentős díszértékkel bír, napon és félárnyékban egyaránt könnyen nevelhető, kerülhet előkertbe éppúgy, mint az évelőágyásba, szoliterként is díszít, remekül használható térképzésre, télen sem fagy el, bókoló leveleivel vonzza a tekintetet, izgalmas, szép.

Számos környezetbe beilleszthető
(www.jardinsdugue.eu)

A zebrafű igénytelen egy jószág, nem kell tápoldatos vödörrel rohangálni hozzá naponta, akár kissé homokos, akár agyagos a talaj a kertünkben, jól tolerálja mindegyiket. Nem jön zavarba, ha az utcafrontra kerül, ahol esetleg a kelleténél több autó is megfordul. Elviseli az átmenetileg aszályos időszakokat éppúgy, mint az ugyancsak átmenetileg tápanyagban szegényebb időket is.

Akkor van azonban elemében, ha tápanyagban gazdag, humuszos földbe kerül, s meghálálja, ha rendszeresen öntözzük. Akkor sincs gond, ha lányos zavarunkban a szokásosnál több vízzel kényeztetjük őkelmét, feltéve, ha a talaj nem pangó vizes.

A zebrafűnél nem kell évszázados vitát folytatni annak eldöntésére, hogy zöld alapon sárga csíkos, vagy levelei sárga alapon zöldek-e. (Ami azt illeti, a véget nem érő vita a zebrák csíkjairól annak ellenére folytatódik, hogy a tudomány a maga részéről eldöntötte a vitát: a zoológusok szerint ugyanis a zebrák fekete alapon fehér csíkosak.) Szóval a zebrafű élénk zöld levelei sárga csíkosak, ezt a növénytársításnál remekül kihasználhatjuk.

Másfél, két méteres magasságúra nő
(www.jparkers.co.uk)

Ültetéskor nem árt arra készülni, hogy helyes kis zebrafüvünk egyszer csak nagy lesz, kifejlett korában legalább másfél-két méterszer egyméteres helyre van szüksége. Ha kertünket nehezen karbantartható rézsűvel áldotta meg a teremtő, bátran telepíthetünk zebrafüvet efféle helyekre is.

Ha pedig csap, falikút, csobogó, kerti tó környéke a beültetendő terület, nincs is jobb választás nála: megjelenése, ha nem is a végtelen óceánt, de a víz jelenlétét üzembiztosan felidézi.

Virágzáskor bronzszínű bugákat hoz, ezeket és a leveleket sem érdemes ősszel visszavágni, a növény ugyanis így jobban fel tud készülni a téli hónapokra, másrészt télen megkapó látványt nyújt a havas, zúzmarával díszes növény. A visszavágásra egyébként a tél vége, tavasz eleje a legalkalmasabb, ilyenkor akár öt-tíz centiméteres magasságúra is visszavághatjuk.