Szárnyastermésű borkóró

Garantáltan légies megjelenés
(https://www.perfectplantings.co.uk/)

A világos, félárnyékos kertrészek igazi sztárja lehet ez a Kínában, Tibetben őshonos, meglehetősen termetes évelő. Jó körülmények között másfél méteresre is megnő, laza, magasba törő, halványlila virágzati száraival, légies megjelenésével az évelőágyások kiváló háttérnövénye.

Csoportos ültetésben
(https://www.dewilde.nl)

Borkórónk (Thalictrum delavayi) kerülhet kissé napsütöttebb helyre is, de ilyen helyen a szokásosnál több öntözővízre van szüksége. Szereti a humuszban gazdag, jó vízelvezetésű termőtalajt. Magas termete miatt legtöbbször támasztékra van szüksége, ez alól talán a fehér virágú ’Splendide White’ és a két és fél méteres termetű ’Elin’ fajta jelenthet kivételt.

Fehérben is remek
(https://www.camolinpottingshed.com)

Kerülhet kerti tó árnyas hátterébe, ligetes vagy erdei hangulatú kertszakaszokra is, ültetésénél érdemes társítani más, zömökebb, sűrűbb struktúrájú árnyékkedvelőkkel, például legyezőfűvel vagy japán szellőrózsával, de remek választás lehet mellé néhány díszfű is.

Thalictrum delavayi 'Elin'
(https://www.bethchatto.co.uk/)

Virágzási ideje júniustól augusztus végéig tart.

Kerti holdviola

Lunaria annua
(https://davesgarden.com/)

Fél, egyméter körüli magasságúra nő, kedveli a világos, félárnyékos fekvést és a meszes talajokat. Egynyári vagy kétnyári növényként ismert. Az egynyári, kétnyári kérdéskörben Borbás Vince A holdviola fajairól című, 1895-ben írt munkájában is kitér a holdviola eltérő megjelenéséról.

Varázslat zöldben és fehérben
(https://blog.mr-fothergills.co.uk/)

Virágait tavasszal hozza, fehér vagy lilás színben, a tökéletes virágzáshoz elengedhetetlen, hogy megfelelő mennyiségű öntözővízhez jusson, és földje lehetőség szerint sohase száradjon ki.

Gyakorta találkozhatunk vele a természetben is, tisztes mennyiségű magokat érlelve önmagát veti újra és újra, leginkább erdei, ligetes tájakon, gyakran folyópartok is. Borbás szerint „...holdviolának avagy holdvirágnak nevezik, mert a gyümölcsének rekeszfala fehér és fénylik, mint a holdvilág, továbbá azért is, mert a magva veseforma, mintegy félhold-alakú.”.

Szárazvirágként is ismert
(https://dorsetperennials.co.uk/)

Júdásvirágként, Júdás ezüstjeként is ismert szárazvirágkötészeti alapanyag, nevét száraz magházainak egykori ezüsthuszashoz hasonló formájáról kapta.

 

Óriás hármasszirom

Trillium chloropetalum
(https://www.gardenersworld.com/)

Ezt a harminc-negyven centiméter magasságúra növő évelőt kifejezetten a félárnyékos, árnyas kertrészek felvidítására találták ki. Egyetlen, vöröses bordó, fehér vagy éppen sárga virágát április táján hozza, a virágzás egészen május végéig eltarthat.

Óriás hármasszirom fehérben...
(https://www.bethchatto.co.uk/

Ezt követően szárai és levelei elszáradnak, visszahúzódnak, ezt telepítésekor érdemes figyelembe venni, és környezetébe olyan évelőket ültetni, amelyek júniustól kitöltik majd a megüresedő helyet. Kifejezetten jól mutat májvirág, püspöksüveg vagy kankalin társaságában, de kialakíthatunk vele egy fák alatti, erdei környezetet idéző kertszakaszt is.

...és sárgában
(http://www.alpinegarden-ulster.org.uk/

Az ültetés utáni időszakban meghálálja az extra adag öntözővizet, kamaszkorától kezdve aztán csak arra kell ügyelni, hogy a termőtalaj soha ne száradjon ki körülötte. A kifejezetten meszes talajokat nem kedveli, előnyben részesíti a kissé savanyú kémhatású földet, és meghálálja a tápanyagban gazdag, humuszos termőtalajt.

Rossz öntözési szokások

Inkább háromnaponta kellene
(https://upgradedhome.com/)

Gyepügyben panasz volt tavaly, nem kevés. És gyaníthatóan idén is lesz.

Leginkább a kakaslábfűre és a talpas muharra.

Mindkettő egynyári gyomnövény, általában nyár elején jelennek meg a gyepben, őrületbe kergetve ezzel a tökéletes pázsitra vágyókat. Kiirtásuk meglehetősen nehéz, magról kelnek, a magvak csírázóképessége pedig hat-hét évig is megmarad. Létezik ugyan permetszer, első kategóriás, amivel csak felsőfokú növényvédelmi szakképesítéssel, és a kategóriához tartozó engedéllyel rendelkezők dolgozhatnak. A szer ugyan tökéletes, de mert kifejezetten mérgező, használatához magas fokú szakmai tudás és nagy adag elővigyázatosság szükségeltetik.

Akad megelőző hadművelet is ellenük, aminek titka az öntözésben rejlik. Ez viszont tapasztalataim szerint nagyon úgy néz ki, olyan tudomány, mint a labdarúgás, amihez elméletben mindenki ért. A kerttulajdonosok többségénél a leginkább alkalmazott képlet szerint a gyepet a szezonban mindennap, leginkább két alkalommal kell öntözni.

Az elmúlt évtizedekben ez a nézet amolyan ökölszabállyá lényegült, ember legyen a talpán, aki rá tudja venni a gazdákat a helyes metódusra. Merthogy eszerint elegendő lenne két, de inkább háromnaponta öntözni, a megszokottnál nagyobb vízmennyiséggel.

Mindkét gyomnövény imádja a folyamatosan nedves talajfelszínt, a párás, meleg környezetet, amit éppen a naponkénti öntözés teremt meg számukra. Ráadásul a mindig nedves felső talajréteg arra készteti a fű gyökerét, hogy hagyjon fel a mélyebb talajrétegek meghódításával, egyfajta wellnessként inkább a felszín közelében tartózkodjon. Ezzel pedig búcsút inthetünk az ellenálló, erős gyökérzettel rendelkező gyepnek, és teret engedünk más, a gyepnél egyébként gyengébb gyomnövények megtelepedésének is.

A gyakori öntözés miatt a talaj sohasem tud kellőképpen átszellőzni, a gyökérzónába nem jut elegendő oxigén, és megindul a gyep filcesedése. Mindehhez jön még a magára hagyott öntözőrendszer, amiről a közvélekedés úgy tartja, nem is kell vele bíbelődni, mivel automata.

Ez igaz: önállóan teszi a dolgát.

De folyamatos, néha akár naponkénti átprogramozást, beállítást igényel.

Japán hóvirágfa

Japán hóvirágfa
Styrax japonicus
(https://plants.ces.ncsu.edu)

Vagy hóharang, merthogy ezen a néven is találkozhatunk vele a kertészetekben.

Eredeti élőhelyén – Japán, Kína, Korea – tizenöt méteresre is megnő, hazai viszonyaink között általában hét, legfeljebb tíz méter körüli magasságot ér el. Telepítésénél érdemes figyelembe venni, hogy felnőtt korára hat-hét méter szélességű, félgömb formájú fa lesz belőle, szűk helyre tehát nem érdemes beszorítani őkelmét.

A méhek hálásak érte
(https://www.ebben.nl)

Májusi virágzása a kert igazi látványossága lehet, a lecsüngő fehér harangok valósággal elborítják az ágakat. Levelei ősszel sárgára, időnként narancssárgára színeződnek.

Narancsos kérge télen mutat igazán
(https://www.ebben.nl)

Kerülhet napra vagy félárnyékba, szereti a tápanyagban gazdag, könnyű, enyhén savanyú talajt. Teleinket mínusz húsz fokig jól viseli, legfeljebb a telepítést követő első teleken kell némi takarást biztosítani számára. A hóvirágfa törzsén megjelenő narancssárga repedések télvíz idején némi színt visznek a kertbe.

Rózsaszínben is lenyűgöző
(https://landscapeplants.oregonstate.edu)

Vásárolhatunk belőle csüngő ágú fajtát, rózsaszín virágokkal nyíló fácskát, bármelyiket is ültetjük, a méhek és mézelő rovarok hálásak lesznek a választásért.

Földig omló ágakkal
(https://www.havlis.cz)

Hérakleitosz igazsága: egy állandó van

...csak a változás maga
(https://www.englishgardens.com/

Itt van nekünk a paleoklimatológia, a földtörténeti korok éghajlati viszonyait vizsgáló tudományág, amelyről hihetetlenül keveset hallani. Pedig méltán kaphatna nagyobb figyelmet, de hát nem jut rá idő, mert vigyázó szemünket a celeblények és politikai operettkatonák igen fontos érdekességeire kell vetnünk. Ha nem így lenne, megtudhatnánk például, hogy a cseresznyevirágzásokról Japánban már a nyolcadik század óta léteznek részletes fenológiai, vagyis az egymás utáni fejlődési szakaszokkal foglalkozó tudományos dokumentációk. Ezeknek köszönhetően sikerült rekonstruálni e pár röpke év Kyotó térségének igencsak pontos átlaghőmérsékletét. De ennek a tudománynak köszönhetjük azt is, hogy részletes ismeretünk van a már-már unalomig ismételgetett klímaváltozás hatásairól.

A növény- és állatvilágban eszerint tavasszal a folyamatos korábbra tolódás figyelhető meg, vagyis a lepkék és a madarak évről évre korábban repülnek ki, hamarabb kezdődik a tojásrakás, és hamarabb indul a virágzás is. Ősszel viszont egyszerre fordul elő a korábbi és a későbbi lombhullás, és a pazar őszi színek sem hajlandóak a megszokott időpontban megjelenni. A szakértők egyetértenek abban, hogy a növények nem, vagy csak jelentős károsodással tudnak reagálni a korábban beinduló nedvkeringést követő üzembiztos fagyokra. Magyarországon az 1950 és 2000 közötti évtizedeket vizsgálva kiderült, hogy a korábbi virágzás aranyérmese a kislevelű hárs: tízévenként 2,8-4,4 nappal hamarabb borul virágba. Az állatvilágban pedig jelentősebb gólyacsapatok gondolták úgy, ők bizony nem kelnek útra, megint más madarak pedig egyszerűn nem váltottak jegyet a visszaútra.

A növényvilág meglehetősen gyorsan reagált a változásokra, a pompás őszi színekben pompázó cukorjuhar például szedte a sátorfáját, és északabbra költözött. Na, bumm, ettől még nem dől össze a világ, gondolhatnánk, de New England turizmusból élő vállalkozói számára kissé összedőlni látszik, merthogy az őszi cukorjuharban gyönyörködő turisták búcsút intettek Új Angliának, és méltóztatnak pár száz millió dollárjukat ezentúl Kanadában elkölteni.

Semmi sem állandó, csak a változás maga.

Klímaváltozás

Ideje lenne a felkészülésnek
(https://ec.europa.eu/jrc/en)

A klímaváltozás napjaink egyik leggyakrabban előforduló kifejezése. Általában együtt szerepel a növekvő szén-dioxid kibocsátással, a levegőszennyezéssel, a motorizációval és az üvegházhatással.

De jóval kevesebbszer hallani a hosszú távú következményekről, az állat- és növényvilágra gyakorolt hatásáról, és a kapcsolódó tudományterületek kutatásairól. Arról, hogy a növényfajok több mint húsz százalékát kipusztulás fenyegeti. Hogy a százhúsz kávéfajból éppen azt az egyet fogyasztjuk, amelyik nem képes tolerálni a hőmérséklet emelkedését és a szélsőségessé váló időjárást. Hogy a vadon élő növényfajok számára a legnagyobb veszélyt nem a klíma változása, hanem a mezőgazdaság jelenti. Hogy rövid időn belül a teljes állattenyésztési ágazatnak új takarmányozási eljárásra kell átállnia.

Csak a tudományos folyóiratokban és disszertációkban lehet olvasni arról, hogy napjaink éghajlati változásai egy 300-600 éves folyamat részei, s az idősávból alig telt el 140 év. Az éghajlati változásokkal kapcsolatos kutatások közül feltétlenül nagyobb figyelmet érdemelne a klímaváltozás társadalomra gyakorolt hatásainak – növekvő egészségügyi költségek, növekvő energiafelhasználás, ruházati és élelmiszeripari változások – vizsgálata.

Az előrejelzések szerint éves szinten 12-15 nappal kevesebb fagyos napunk lesz, és ugyanennyivel emelkedik majd a hőségriadós napok száma. Fel kell készülni új, korábban a térségben nem ismert állat- és növényfajok megjelenésére, ezek mezőgazdasági, kertészeti, dísznövény-termesztési, állattenyésztési és állatgyógyászati kihatásaira egyaránt.

A Föld több pontján az aranynál drágább lesz a víz, érte huszonöt-harminc éven belül háborúk fognak kitörni. Óvatos becslések szerint 2050-re 150 millió ember válik úgynevezett éghajlati menekültté, vagyis vagy elvándorol, vagy nem éli túl. És beszélni kellene arról is, hogy Magyarország a legsérülékenyebb területek közé tartozik, nálunk a hőmérséklet emelkedése csaknem másfélszer gyorsabb a globális értéknél.

Ideje lenne hát a felkészülésnek.