Mit ér a rózsa, ha magyar?

Pedig tövise sincs...

Sokat. Nagyon sokat. A magyar rózsa nemzeti kincs, hungarikum.

Keveset. Szinte semmit. Miféle magyar rózsa?

Ez a helyzet.

Van vagy hatszáz, államilag törzskönyvezett magyar nemesítésű rózsafajtánk, és van egy Magyar Örökség-díjas rózsanemesítőnk. Márk Gergely 1950-ben elkezdte összegyűjteni a hazai rózsafajtákat: éppen 2740 darabot talált belőlük. Hozzáfogott nemesítésükhöz, s nyugdíjba vonulásáig „előállított” százhuszonöt fajtát. Könyve jelent meg a rózsákról Berlinben és Budapesten, a berlini aztán a legjobb külföldi könyv díját hozta el egy nemzetközi könyvkiállításról Párizsból. 1981-ben ugyan nyugdíjas lett, de a munkát tovább folytatta: újabb fajtákkal állt elő, szám szerint négyszázhatvanhárom darabbal.

Kétezerben Rómában tizenhat ország részvételével rendeztek rózsaversenyt. Márk Gergely aranyéremmel tért haza, az elismerést Árpád-házi Szent Erzsébet emléke nevet viselő rózsája kapta. Szekrényében őriz még jó néhány kitüntetést, de alighanem örömmel odaadná őket a hatszáz rózsafajta biztos jövőjéért. Merthogy a valamikori hathektáros, állami rozáriumot hagyták lepusztulni, a nálunk honos magasabb szempontok itt is mindent felülírtak. Ma, a 88 éves Márk Gergely saját kéthektáros birtokán – támogatás nélkül – óvja, ápolja rózsáit.
  
Már csak így van ez mifelénk. Mindig is így volt. Ahogy a hazai termékkel, szerekkel, ötletekkel és emberekkel szokott lenni.

A rózsákkal is így van.

Lehetne persze másképp is. Mondjuk állami segítséggel, valódi hungarikumként értékelve Márk Gergely rózsáit és munkáját. De állami segítség egyelőre nincs, az okait firtatni sem érdemes. Lehet, segítene a helyzeten, ha akadna egy rózsakedvelő államtitkár vagy miniszter…

A magunk részéről belekezdünk egy akcióba, szeretnénk segíteni a Márk Gergely-féle rózsák megőrzésében és elterjesztésében. A Kertmanufaktúra tehát e blogban is közhírré teszi, vállalja rózsakertek tervezését és kialakítását magyar rózsafajtákból magánszemélyeknek, önkormányzatoknak egyaránt. 2012 nyarától újra lesz pályázat falumegújításra és fejlesztésre, illetve a vidéki örökség megőrzésére. Szívesen elkészítjük a pályázatokat, az engedélyezési és a kivitelezési terveket – Márk Gergely rózsafajták telepítése esetén a tervezői díjból negyven százalékos kedvezményt adunk – és természetesen elvégezzük a rózsakertek kivitelezési munkáit is.

Ha lehet faluszépítésre pályázni, miért ne lehetne jó néhány hazai településen rózsakert vagy legalább egy-egy rózsalugas. Rózsáink ott viríthatnának a falvakban és a városokban, eléjük talán egy kis tábla is kijárna, rajtuk a rózsák és Márk Gergely nevével: Torockó, Julianus barát, Ruttkai Éva, Dobó István, Radnóti Miklós, Aranybulla, Gárdonyi Géza, Erkel Ferenc, Deák Ferenc, Babits Mihály, Háromszék, Jedlik Ányos, Mikes Kelemen, Regéc vagy éppen Nagy Imre.
 
Esetleg össze is írhatnánk, melyik településen milyen rózsák vannak. Talán idegenforgalmi szempontból sem lenne rossz ötlet. Önbecsülésünk felől nézve pedig kifejezetten hasznos lehetne.