Kertrecept álomkertálmodóknak I.

Ez is valóra válhat

Mindannyian álmaink kertjére vágyunk. Valahogy így vagyunk kitalálva. Álomkertálmodóknak. És sokan el sem hisszük, hogy valóra válhat. Pedig az elején nem is kell hozzá sok minden. A tökéletes recept így kezdődik: végy néhány tollat és papírlapot. Esetleg így: végy néhány tollat és papírlapot, főzz néhány csésze kávét vagy teát, a gyerekeknek készíts frissen facsart citromból limonádét és/vagy háziszörpből üdítőt. És így folytatódik: ültesd egy asztalhoz családod tagjait.

Ha ez megvan, az első lépést máris megtettük álmaink kertjéhez vezető úton. Ez a lépés némiképp határozottabb is tud lenni, ha a széken legalább egy órányi szabadidővel a tarsolyában üldögél mindenki. Merthogy a jó kerthez először is némi szabadidőre van szükség. Ez kell a gondos tervezéshez. A szabályok meglehetősen egyszerűek, csupán kérdésekre kell válaszolni. Nem általában, hanem konkrétan, pontosan, írásban.

Pihenőhely is kell

A kérdések és a témakörök a teljesség igénye nélkül: ki mire szeretné használni a kertet? Ki mit csinálna legszívesebben a kertben? Focizni lenne jó a gyerekekkel? Lábteniszezni a haverokkal? Hűtött söröket kipakolni a terméskő támfal tetejére, miközben mögötte pompás húsok izzadnak a grillrácson? Tisztázni kell azt is, ki mit vár el a kerttől. Elvárás lehet, hogy a kertben teremjenek nekünk gyümölcsök. Fűszernövények. Gyümölcsök és fűszernövények. Zöldségek is. Vagy csak díszértéke legyen. De az átlag fölötti.

Imádunk kertészkedni

Aztán a hatvan perc alatt arra is kell időd szakítani, hogy tisztázzuk viszonyunkat a kerthez. Mondjuk imádunk kertészkedni, legszívesebben reggeltől estig a bokrok között szöszmötölnénk, a metszőollót mindig magunkkal cipeljük, újabb és újabb növényekre vadászunk a kertészetekben és az interneten. Nem imádunk kertészkedni, a fenyőt sem tudjuk megkülönböztetni az árvácskától – mi az az ár-vács-ka? kérdezzük most riadtan magunktól –, metszőollót biztosan nem vennénk a kezünkbe, és egyáltalán nem jut eszünkbe ráérő időnkben növényekre vadászni. Különben pedig nincs is ráérő időnk.

És nagyon is könnyen elképzelhető, hogy az asztalnál ülők mindezekről másképp vélekednek. Lesz, aki zöldséget akar termeszteni és szívesen babrálna óraszám a kertben, és lesz, aki csak ülni akar a teraszon, nézni a kertet, de nem akarja tudni, melyik növény micsoda, és hogyan kell azt metszeni. Ez így van rendjén: minden véleményt, elvárást, igényt és álmot papírra kell vetni, hogy az első lépést a biztonságos és célravezető második követhesse. Mert álmaink kertje akkor lesz valóban tökéletes, ha abban mindenki megtalálja, amit megálmodott, s a kert minden családtagot kiszolgál majd.

Terv lesz belőle (Terv és rajz: Vas Bálint)

Nem tragédia, ha a lapon sorjázó sorok hosszúra sikerednek, egy kert fantasztikus lehetőségeket rejt magában, képes más és más igényeket együttesen kiszolgálni, ha megépítése során egyértelműek az elvárások, és következetesek a tulajdonosok. Rögtön az elején. Így tehát mindenkinek le kell írnia azt, amit látni szeretne a kertben. Hintát, garázsbejárót, mini focipályát, homokozót, grillsütőt, gyümölcsfát, teraszt, kerti faházat,  csobogót, virágokat, nagy füves teret, fákat, sövényt, kutyát, padot, medencét, rózsalugast, hogy csak néhányat soroljunk fel. Mindenkinek le kell írnia azt is, milyen színt szeretne feltétlenül a kertben, és mi az, amit hosszas rábeszélésre sem tudna elviselni. És papírra kell vetni, ki milyen növényhez ragaszkodik, és mit nem telepítene semmiképp.

Mediterrán hangulatban (Terv és rajz: Gazsó István)

Ha mindez megvan, érdemes egy hozzávetőleges összeget is felírni, afféle irányszámot arról, ki mennyi pénzt szánna jó szívvel a kert kialakítására. S a hatvanadik perc végéhez közeledve arra is sort kell keríteni, hogy kiderüljön: ki az, aki a kertet több részletben szeretné kialakítani és ki szavaz arra, hogy egy ütemben készüljön minden. És hogy ez a készülés kinek mit jelent: ásót kapát a kézbe, és házilagosan nekiesni a dolognak, vagy kertépítőkre bízni a teljes munkafolyamatot. Esetleg a két megoldást kombinálni lenne jó: a burkolatokat és a teraszt megcsinálni a haverokkal, de a növényültetést már a profikra bízni.

Talán rózsa...

Végül nincs más hátra, a lapokra felírtakat a főbb pontok szerint rendezni, összegezni kell. Ha mindez kész, egy részletes, egyértelmű kívánságlista áll össze álmaink kertjéről. És nem ritkán meglepő eredmények láthatók az összegző sorokban. Például ilyenek: mindenki odáig van a dúsan beültetett, természetközeli látványt idéző kertekért, de a gondozásra senkinek sincs sem kedve, sem ideje. Vagy ilyesmi: zöldség és saláta számolatlanul érkezhet ugyan az asztalra, de ezek vetegetésére, egyelésére, kapálására nincs jelentkező. Vagy kiderülhet ez is: mindenki rajong a díszkertért, angol cimboráink pázsitjánál is pázsitabb pázsitot fog nevelni, de a sárgarépát, a salátát, a retket, a zsályát, a bazsalikomot, a mángoldot, a rozmaringot és a mentát is önnön kezével óhajtja letépkedni a saját, vegyszermentes kertjéből. A ház asszonyának pedig olyanja van, hogy a gyereknépek születésnapi tortájához szükséges (és elégséges) málnát, ribizlit, epret, barackot, körtét és almát egy rövid, ám annál hatékonyabb séta alkalmával szeretné begyűjteni a saját kertjéből. A ház ura pedig olyan koktélokat kínálgatna szívesen, melybe a mentát egy hanyag, de felettébb természetes mozdulattal a terasz mellől szakajtaná.

...és egy pompás előkert is kell

Az első lépést kövessék a továbbiak: a család igényeihez leginkább passzoló kertstílus megtalálása, a kert megtervezése és kivitelezése. Ehhez újabb kérdésekre és válaszokra, egy újabb beszélgetésre – hát igen: néhány csésze kávéra, teára, üdítőre – és legalább egy újabb bejegyzésre lesz szükség.

Kertrecept álomkertálmodóknak II.