kertmanufaktúra

2012. augusztus 13., hétfő

Csicsóka, a hasznos szép a kertben

Dísznövényként is megállja a helyét
(Helianthus tuberosus)
Sokszorosan is hasznos, hiszen felhasználhatjuk zöldségnövényként, készíthetünk belőle salátát, megsüthetjük olajban, kiválthatjuk vele a krumplit, rágcsálhatjuk nyersen, hozzákeverhetjük turmixos italainkhoz, de készíthetünk belőle levest is. Sárga virágaival a csicsóka egyszerű, szép dísze lehet a kertnek, előkertben éppúgy, mint kerítés mellett vagy virágágyások hátterében. Jól beilleszthető nemcsak a hagyományos paraszti kertek növényei közé, más stílusú kertekben is alkalmazható.

Fogyasztásra talán leginkább a gyömbérhez hasonlító, föld alatti gumóit használhatjuk. Ezek a krumplinál kisebbek, némiképp talán édesebbek is annál. A gumók rosttartalma jóval magasabb a krumpliénál, és csicsókánk bizony többször is sorba állt káliumért, foszforért és cinkért, de bőségesen begyűjtött inulinból is. Miután nem törünk a táplálkozástudományi blogok babérjaira, az inulinról dióhéjban jegyezzünk meg annyit, hogy amolyan rostanyagról van szó, ami igencsak kedvező a hasznos bélbaktériumok számára.

A csicsóka amúgy Észak-Amerikában őshonos, gumóját az indiánok is előszeretettel fogyasztották. A gumók őszi felszedése után mindig marad annyi gumó- vagy szárdarab a földben, amiről a csicsóka folyamatosan megújíthatja magát. Európában Franciaországban találhatóak a legnagyobb ültetvények. Ott biztos helye van a gasztronómiában: jó néhány luxusétterem étlapján is előkelő helyen szerepel. A világháborús években – az elsőben éppúgy, mint a másodikban – Európa sok országában szintén jól ismert volt, igénytelensége, szaporasága és tápértéke gyakran életeket mentett, aztán feledésbe merült. Itthonról jó hír, hogy a biogazdálkodás és néhány hazai étterem is (újra)felfedezte a csicsókát.

Augusztusban nyitja virágait
Ha jól érzi magát, könnyedén veszi akár a két méteres magasságot is. Sárga virágai július végén, augusztus elején jelennek meg, a visszafogott szépségű virágok hosszú szárral vágva vázában sokáig mutatósak. Évelő növényről van szó, kifejezetten hideg teleken sem fagy ki, föld feletti részei elfagyhatnak ugyan, de tavasszal újra kihajt, miután gumói mínusz negyven fokban sem szaladnak meleg takaróért.

Szereti a napot, elviseli a félárnyékot, de mélyárnyékba ne telepítsük. Nem sértődik meg, ha jó néhány napig nem kap vizet, gyökere ugyanis három méterre is lenyúlik, úgyhogy a mélyebb rétegekből hozzá tud jutni nedvességhez. Szinte minden területen megél, a gyengébb homoktalajokon is szépen terem. Sokáig műveletlenül, gondozatlanul hagyott kerteknél nagy hasznát vehetjük: szépen elfojtja a gyomokat, s miután kártevője nemigen akad, nem okoz sok fejfájást a gondozása.

Föld feletti része takarmányként hasznosítható
S hogy valami „rosszat” is mondjunk róla: a csicsóka képes eluralni a kertet, ilyenkor visszaszorítása nem egyszerű feladat, termesztésekor, ültetésekor minderre érdemes tehát figyelni. De ha kordában tartjuk, nemcsak értékes zöldségféléhez vagy gyógynövényhez jutunk, térhatárolóként is alkalmazhatjuk. Amúgy föld feletti része kiváló takarmánynövény, erről a háztáji állatok tudnának részletes és gazdag beszámolóval szolgálni.

Részletes és gazdag beszámolóval egyébiránt a kutatóintézetek is előálltak, eszerint gyógyító hatása minden kétséget kizáróan kimutatható, felhasználható a diabetikus étrendben és a biztosan szerepelhet a cukorbetegek étrendjében is. A szakirodalom leginkább májvédő és méregtelenítő képességét említi, de sok helyütt méltatják a bélflórára gyakorolt jó hatását is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...