 |
| (https://www.facebook.com/Shahram.Design) |
(Harmadik részlet Az ügyfélnek mindig igaza van című fejezetből)
A sztárépítész azért ideges, mert telefonon merészelték zaklatni őt.
A zaklató két dolgot biztosan nem tudott. Hogy ő zaklató, s hogy a másik sztárépítész lenne. Azt hitte, az építésznek telefonál, akit hónapokkal korábban családi házának tervezésével bízott meg. És hát akkor még nem volt sztár, csak építész. Egy budapesti építész.
Időközben lett sztár. Sztárépítész Budapesten.
Az átlényegülés végeredményét maga a sztárépítész rikácsolta bele a telefonba, amikor családanya úgy hetvenharmadik alkalommal is megcsörgette telefonját. Hetvenkétszer ugyanis építész-sztárépítész nem válaszolt, a telefont fel nem vette, és nem is hívta vissza családanyát. Az üzenetekre sem válaszolt, melyekben családanya arra kérte, lenne már olyan kedves visszahívni őt, merthogy baj van a tervvel.
Pontosabban a bejárati ajtóval és a járdákkal.
A bejárati ajtóval a kőműves mester szerint volt baj, aki – ragaszkodván az abszolút számok szigorú világához – kijelentette: az ajtó a talajszint fölött négy méterre van. (Ott volt.) És ez fura, mondta a mester, mert látja ő itten családanyát nap mint nap jönni-menni az építkezésen, de szárnyat még nem látott rajta, és hát a négy méter, ugye, az négy méter.
Családanya ekkor döntötte el, felhívja az építészt, mondana valamit erről az ajtóról. Meg a járdákról. Merthogy a terven nem voltak járdák. És nem volt terasz. És út, tipegő, ösvény sem sejlett föl, amin a lakóházból el lehetne jutni bárhová is. És a medencéhez sem vezetett semmi.
Családanya abban reménykedett, hogy az építész majd segíteni fog, felskiccel valami rajzocskát, esetleg mond valamit a négyméteres magasság mibenlétéről, és a teraszról is akár. De nem. Csak annyit sikerült megtudnia, hogy immáron egy budapesti sztárépítésszel van dolga, akinek nincs ideje holmi ajtókkal, négy méterekkel és járdákkal szöszölni, és hogy ő, a családanya jól tenné, ha visszafogná magát, mert ez a sok hívás már-már zaklatásnak tűnik. És a sztárépítész igazán nem venné a szívére, ha a zaklatásoknak következménye lenne. Úgyhogy oldják meg, és ne hívogasson, ordította búcsúzásképpen a telefonba.
Az ám, még haragudni sem lehet rá, mert milyen egy világ van már mai napság, ahol idióta ügyfelek hívogathatják a sztárépítészt ész nélkül, hogy nem létező járdákról meg négyméteres magasságban lebegő ajtóikról csacsogjanak.
Az ember esze áll meg, hogy még nincs egy jó törvényi paragrafus, ami védelmet nyújthatna e gátlástalan zaklatók ellen. Pedig az egyre szaporodó sztárépítészek szívesen vennék.
Nagyon szívesen.
-----------------------
A fejezet korábbi darabjai
A nagyvállalkozó ideges
A kisvállalkozó ideges
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése