Egy szép fát, mondta Gábor

Kell egy új fa a terciára

Gábor barátom ezt akkor mondta, amikor felhívott telefonon, hogy életének párja egy szép fát látna szívesen a kertben. A kertben, ahol jó néhány szép fa van már, de egy öreg barackfa idén tavasszal megszokott ritmusától eltérően nem hajtott ki, csak álldogált ott csendesen, és így, állva távozott a kertből és Gáborék életéből.

Méltó társat kell neki keresni

Egy új fa kell tehát.
Egy szép fa.

Szép fát találni egy kertbe nagyszerű feladat, bár Gáborék esetén a helyes olvasat alighanem így néz ki: nagyszerű, de nem egyszerű. Nem egyszerű, mert Gáborék kertjének talaja homokos. Olyannyira homokos, hogy ott a túlzófok is kevésnek tűnik, a kertben jó eséllyel lehetne homokbányát nyitni, vagy össznépi várépítést hirdetni a környéken lakóknak.

Egy ilyen tőről metszett homoktalaj egyszerre rendelkezik jó néhány, egyenként is meghökkentő tulajdonsággal. Itt van először is az öntözés.

Egy olyan homoktalajon, mint ami Gáborék kertjében leledzik, az öntözés a legcsekélyebb sikerrel sem kecsegtet, a talaj vízmegtartó képessége nagy jóindulattal is legfeljebb a nullával egyenlő minősítést kaphat. A hektoliterszám kiöntözött víz gyorsan elszivárog, aminek Gáborék és a környék földútjain autózó szomszédok felettébb örülnek, a kertészforma ember öröme viszont már nehezen lenne kitörőnek nevezhető.

Életkép a kerítésen túlról

Aztán itt van a tápanyagtartalom, ami olyan kincs, ami nincs, úgyhogy ilyenformán nitrogénnel és efféle huncutságokkal nem kell foglalkozni. A föld – legyünk megengedőek, és használjuk ezt a fogalmat – tehát a föld hamar kiszárad, már egy langy szellő is képes átrendezni a terepet.

Gáborék kertjében tehát a telepítési munkákat némi ásással, ehhez pár napi hidegélelem és némi Andaxin beszerzésével kell kezdeni. Ha jót akarok  – és miért ne akarnék jót –, kénytelen vagyok azt tanácsolni, hogy ássanak mélyre. Egy normális ültetőgödröt feltételezve legalább kétszer akkora lyuknak kell tátongani a kiszemelt helyen, ez testvérek között is legalább másfél, de az sem gond, ha két köbméteresre sikeredik. Ebbe pedig rétegesen kissé agyagos, érett istállótrágyával kevert termőföldet kell bedolgozni.

Kérdés persze, milyen vastagságot értünk egy rétegen.

Egy rétegen az egyszerűség kedvéért értsünk két, legfeljebb három centiméternél nem vastagabb réteget, amibe tehetnénk tőzeget is, de mert természetbarát nép vagyunk, a tőzeget nem hozom elő. Felemlegetek viszont néhány ásványi őrleményt, az Alginitet vagy a Dudaritot, és diszkréten némi zöldtrágyára is felhívom a háziak figyelmét.

Miután Gáborék kertje legalább ezer négyszögöles, a teljes kert talajának javításához a mennyiséget és a művelethez szánt időt kifejezetten diszkréten adom meg. Eközben – részint kertészéletem megóvása miatt is – időt szakítok rá, hogy emlékeztessem a családfőt a barátság, mint igen fontos érték nagyszerűségére, nem feledkezve meg a felebaráti szeretet és a jámbor türelem fontosságának ecseteléséről sem.

Ilyen előzmények után következhet a szép fa kiválasztása. Ehhez érdemes a meglévő kert növényeit, azok nagyságát, alakját, a telek és a környezet összhangját szemügyre venni, s ezek után kiválasztani a lehetséges jelölteket.

Acer tataricum (Tatár juhar)
(www.missouribotanicalgarden.org)

Acer campestre (Mezei juhar)
(www.biowin.at)

Elaeagnus angustifolia (Keskenylevelű ezüstfa)
(www.servetgarden.com)

Fraxinus ornus ’Mecsek’ (Virágos kőris gömbalakja)
(www.disznovenyek.hu)

Prunus avium (Vadcseresznye)
(www.geograph.org.uk)

Tilia tomentosa (Ezüst hárs)
(www.altiusdirectory.com)

A fákon kívül persze más növényt is ültethetünk homok- vagy homokos talajra, álljon itt önkényes és korántsem teljes válogatás közülük.

Achillea filipendulina

Santolina rosmarinifolia
(www.intersemillas.es)

Prunus tenella
(www.biolib.cz)

Coreopsis grandiflora
(www.orderyourborder.nl)

Yucca sp.
(www.okanaganxeriscape.org)

P. S.
Ha nyertest kellene hirdetnem, nálam ő a befutó:

P. S. 2.0
Gábor még nem döntött

P. S. 3.0, 2013. augusztus 13.
Gábor még nem döntött

Diólevél

Árnyék és gyógyhatás
(www.iccs.edu)

Úgy van az, ha almásderes lovunkat kell átfesteni sötétbarnára, igen jól jön, ha van a kezünk ügyében néhány zsáknyi diólevél. A Tenkes kapitányában Siklósi bácsi szerzett is néhány zsákkal, hogy néhány órás főzöcskézés után cimboráival átszínezze az ezredes lipicai lovát. Persze, ha nincs lovunk, de van diófánk, levelét ráérő időnkben még jó néhány hasznos célra szedegethetjük, száríthatjuk és gyűjtögethetjük.

Úgy tartják, a diólevél sikerrel veszi fel a harcot a baktériumokkal, riasztja a rovarokat és antibiotikumként is megállja a helyét. Régebbi korok javasasszonyai lábizzadás ellen éppúgy javallották, mint szemölcsökre, fekélyre, de használták vértisztító szerként is. A népi gyógyászattal foglalkozók most alighanem összevont szemöldökkel ülnek a monitor előtt, merthogy a népgyógyászati tudomány mai állása szerint mindezekre modern korunkban is kiváló, úgyhogy a múlt időt gyakorlatilag átírhatjuk jelenre.

Én úgy tapasztaltam, hogy levelét júniusban a legjobb szedni, teának fel lehet használni frissen vagy szárítva is. A szárítás sem ördöngös művelet, a leszedett leveleket szellős helyen, egy tálcán vagy pár lécből és szúnyoghálóból elkészített kereten, egymás mellé rakva kell elhelyezni, a folyamat innentől kezdve nem igényel emberi beavatkozást. Ha nagyobb tételben szeretnénk szert tenni diólevélre, négy-ötszörös szorzóval számoljunk, vagyis 4-5 kilogramm friss levélből nyerhetünk egy kilogrammnyi szárított diólevelet.

A szedésnél érdemes figyelni rá, hogy ne egy-egy ágnak essünk neki, és csupaszítsuk le könyörtelenül. Csak kevés többletmunkával jár, de érdemes körbejárni a fát, és a szükséges mennyiséget több helyről begyűjteni. Júniusban a diólevelek még egységes zöld színűek, szerintem ezek a legjobbak a tea elkészítéséhez.

Receptügyben n+1 variáció áll rendelkezésünkre, az általános recept szerint 15-20 gramm levelet kell leforrázni vagy megfőzni bő fél liter vízben, állni hagyni vagy tíz percig, aztán leszűrni, és az így nyert főzetből naponta két-három pohárral elfogyasztani. Teáját ízesíthetjük cukorral, mézzel, de szakértők szerint tökéletes hatás inkább az ízesítés nélküli változattal érhető el. Sokan használják a dió levelét teakeverék alkotórészeként: a teafüvekhez néhány teáskanálnyi szárított vagy egy féltenyérnyi friss diólevelet érdemes hozzáadni. Kedvelt összeállítás a fekete tea szegfűszeggel és diólevéllel.

Ha nem vagyunk gyűjtögető kedvünkben, diófánk alatt egy kényelmes, árnyas kerti padon elmélázhatunk a világ soráról, olvasgathatjuk Hamvas Bélát, Karácsony Benőt, esetleg felidézhetjük, mit írt Weöres Sándor dióügyben.

Koriander

Koriander (Coriandrum sativum)
(www.pharmacywall.com)

Sokan csak mag formájában – ez tulajdonképpen szárított termése – találkoznak a korianderrel, mint savanyúságaink elmaradhatatlan alkatrészével. Bátran kijelenthetem, hogy a növény ennél némiképp izgalmasabb látvány, érdemes a fűszerkertben, a zöldségesben vagy akár az évelőágyában is helyet szorítani neki. Egyike azoknak a növényeknek, amelyeknek minden része fogyasztható.

Átlényegülés
(www.taste.com.au)

A honi gasztronómia kezdődő magára találása jót tett a koriandernek is – így járt egyébként a pálinka, amit örvendetes módon már nem mindenütt dermesztenek fagyosra a hűtőben, és nem bosszantják a kedves vendéget azzal, hogy egy hajtásra szíveskedjen behörpölni –, salátákhoz, mártásokhoz egyre gyakrabban használják. Hogy az íze fenséges-e avagy rettenetes, eldönthetetlen, mindegyik tábornak akadnak szép számmal rajongói. Ellenzői szerint a koriander szaga – ők az illat szót a koriander szövegkörnyezetében sohasem használják – leginkább a poloskát idézi. Rajongói viszont a koriandert kissé citrusos, keserédes íze és pompás illata miatt – itt pedig a szag szó használatára nem találunk példát – világbajnoknak tartják.

Az tény, hogy a koriander neve a poloska szóból eredeztethető, mint ahogy az is biztosra vehető: az egyik legrégibb fűszernövényről van szó. Az ázsiai országokban, a Távol-Keleten vagy Mexikó és Dél-Amerika konyháiban mindennapos szer, ott az egyik legbeváltabb trükk a kész levesek tálalása előtt apróra vagy durvára vágott korianderrel megbolondítani az amúgy is pompás fogást. 

Koriander virágzás: kecses is, fehér is
(www.headshop.si)

Bár a Földközi tenger térségében őshonos, jól bírja a hidegebb klímát is, magjai már 4-5 fokon csírázásnak indulnak, de ha egy reprezentatív közvélemény-kutatást végeznénk körükben, alighanem mindent elsöprő háromharmados aránnyal a legalább 15 fokos meleg lenne a nyerő.

Lágyszárú, egyéves növény, magról könnyen elszaporítja magát. Szereti a napos fekvést, általában arra van szüksége, hogy naponta 8-9 órán át, ha nem is tűző napon, de világos helyen lehessen, ilyenformán a diófa árnyéka nem éppen ideális hely a számára.

Erkélyen is termeszthető

Amúgy meglehetősen igénytelen, nem kiabál folyton vízért, gyakorlatilag mérséklet öntözéssel is beéri, virágzás idején persze meghálálja a némiképp gazdagabb csapadékot. Termesztéséhez elegendő a jó humusztartalmú kerti föld, külön szervestrágyázásra nincs szüksége. Általában március második felében vethető, bár a legújabb divat szerint az időjárás alakulása nincs összhangban a naptárlapokkal, úgyhogy könnyen lehet, e tételben a március szót áprilisra kell javítanunk. Úgy harminc centiméteres sortávolságra vessük, de ha csak néhány növényt szeretnénk állandó, friss fogyasztásra, a magokkal ennél kisebb távolságot vegyünk célba.

Kicsörtethetünk hozzá kezünkben egy ollóval friss leveleket vágni a levesbe, megvárhatjuk a kora nyári heteket, amikor a növény leveleit megszáríthatjuk. Lezárt edényben, üvegben sokáig megőrzi – az A vagy B válasz kiválasztása a blogolvasó döntését igényli – A./ pompás illatát, B. förtelmes poloskaszagát.

Nyerő hármas: tök, gyömbér és koriander
(www.humblecrumble.com)

Ha leveseken túli területekre szeretnénk barangolni, hát hívjuk segítségül a régieket: Egyiptomban vágyfokozóként használták, Kínában a halhatatlansággal hozták szóba, Indiában gyulladások csökkentésére vetették be, a görög és a római korban vértisztításra és a borok ízesítésére is szolgált. S ha már ízesítés, álljon itt egy korántsem teljes lista mindazokról a földi hívságokról, amelyek a hozzáértők szerint egészen más dimenzióba kerülnek, ha korianderrel hozza össze őket jósorsuk: sült húsok, vadító sertéscombok és jóféle kolbászok, bárányhúsok, káposzta, hal, páclevek (babérlevéllel és borssal vegyesen), pástétomok, paradicsomos kaják és curry-s egytálételek.

Köhögés ellen: szirup útifűből

Útifű levél (Plantago major)
(www.commanster.eu)

És fenyőből. És nemcsak köhögés, más felsőlégúti nyavalya ellen is kiváló, hatékony és nem bonyolult elkészíteni. Az elkészítés szezonja amúgy tavasz tájékára esik, ami valljuk meg, manapság már nem jelent olyan egyértelmű időpontot, mint korábban. Általában úgy április és május, de zegernyébb tavaszokon május utolsó harmadáig biztosan várni kell.

Utak mentén, mezőszélén, mindenütt
(www.commanster.eu)

A metódus a következő.
1. Vegyünk egy kényelmes öltözetet és csörtessünk ki a természetbe, ott vigyázó tekintetünk vessük az útifű leveleire és a fenyőfák friss hajtásvégeire.

A természetnek tágabb és szűkebb értelmezése is megengedett, vagyis a saját kiskerttől a közeli erdőig, a parkerdőtől a szomszéd tanyáig terjedő szakaszok éppúgy alkalmasak az alapanyagok begyűjtésére, mint kirándulóhelyek, árokpartok vagy éppen a horgászparadicsomok területrészei.

Döntetlen: egy adag hajtásvég, egy adag útifű levél

2. A kiszemelt zöldekből vételezzünk jó néhány marokkal. A jó néhány marok mint mértékegység természetesen helyettesíthető szatyorral, a mennyiség mérhető dekagrammban, kilogrammban, bármiben, a lényeg az arányokon van. Egy adag útifű levélhez ugyanis egy adag friss fenyő hajtásvég és két adag cukor kell. Kristály.

3. Hazaérve lássunk hozzá a levelek és a hajtások diszkrét mosásához vagy inkább öblítéséhez.

Enyhén, de összetörjük őket

4. Kerítsünk egy méretes lábost vagy fazekat, öntsük bele a leveleket és a hajtásvégeket, majd egy mozsártörővel vagy más, alkalmas célszerszámmal enyhén törjük össze az alapanyagokat. Némi kopácsolás után már hozzá is kezdhetünk a rétegezés precíz és egyszersmind türelemre tanító folyamatához: egy sor útifű, egy sor cukor, egy sor fenyő egy sor cukor és így tovább mindaddig, amíg el nem érjük az edény háromnegyed részét. Ha nem vagyunk az útifű és a fenyő durva elkülönítésének elkötelezett hívei, hát keverjük össze őket, és a rétegezést máris kétszereplős előadássá alakítottuk: egy rész zöld és egy rész cukor, megint egy rész zöld és megint egy rész cukor.

Cukor van az ő tetején

5. Állni hagyjuk. Néha megforgatjuk. Sokáig. Sokáig hagyjuk állni, úgyhogy sokáig is forgatjuk, néha egy hétig vagy nyolc-kilenc napig is, ez idő alatt a masszánk – vagy mink – levet ereszt. Ezen a ponton vegyünk erőt magunkon, mert levünk nem egy kristálytiszta folyadék lesz, sokkal inkább egy átlátszatlan, sűrű – hirtelen felindulásból már-már rondának is nevezhető – szirupot kapunk. Ez némi szöszmöszökkel lesz teli, de ezektől egy sűrűbb teaszűrő segítségével könnyedén megszabadulhatunk.

A második napon

6. A szirupot szűrjük tehát le, töltsük üvegbe, tegyük hűtőszekrénybe, ott hosszú hónapokig (=egy évig is) eláll. Ha elővesz minket a köhögős nyavalya, a szirupból naponta egy-egy evőkanállal (vagy háromszor egy evőkanállal) kell meginni, a hatás garantált.

Útifű szirup:egy kupica egészség

Útifűből egyébként teát is készíthetünk, néhány csésze szintén segít a nyákoldásban, a baktériumok hidegre tételében, a hurutos tünetek enyhítésében és a köhögés csillapításában.

És még egy, ugyancsak fontos tudomány útifű ügyben. Ha megszúrjuk, megvágjuk a kezünket a kertben, kiránduláson, és nincs a kezünk ügyében semmi, amivel a vérzést csillapítani tudnánk, keressünk egy útifű levelet, fonákjával szorítsuk a sebre. Így üzembiztosan, természetes  módon csillapíthatjuk és el is állíthatjuk a kisebb vérzéseket.

Egy nyáron át

Hajnalka: mintha parányi égő világítana

Évelő kúszónövények telepítésénél gyakori kérdés: mennyi idő telik majd el, mire a befuttatandó felületet eltüntetik, beborítják a növények. Legyen bármilyen évelő kúszónk, a válasz nagyjából a nem egyhamar, a néhány szezon, a pár év, illetve ezek hol rövidebb, hol tágabb időt jövendölő társai közül kerülhet ki. Szerencsére azonban feltalálták nekünk az egynyári kúszónövényeket, úgyhogy ha nincs kedvünk néhány szezont várakozással tölteni, az egynyáriakkal gyors, látványos eredményt érhetünk el.

Nyár közepére már nem látni a kerítést
(www.hear.org)

Nem vesztegeti idejét a Hajnalka (Ipomea purpurea), meglehetősen gyorsan nő, meg sem áll három-négy méteres magasságig. Virágai nevéhez méltóan hajnalban kezdenek kinyílni; figyelni kell rá, hogy már a kora reggeli órákban elegendő fényhez jusson. A magvetést biztonságosabbá tehetjük, ha legalább egy éjszakára beáztatjuk a hajnalka magjait.

Útban felfelé

A Szárnyas feketeszem (Thunbergia alata) növekedésben felveszi a versenyt a hajnalkával, ha jó körülményeket – napos fekvés, nem rizsföldeket idéző árasztó öntözés, megfelelő támaszték – biztosítunk számára, akár három méteres magasságot is meghódít.

Júniustól késő őszig virágzik, citromsárga, narancssárga, lila és rózsaszín árnyalatokban kapható.

A magok elvetésével nem érdemes kapkodni, várjuk meg, amíg húsz fok körüli lesz a nappali hőmérséklet. Az elnyílt virágokat lecsíphetjük, ezzel újabb és újabb virágzásra ösztökélhetjük növényeinket.

Nem tűri a pangó vizet
(www.leylant.com)

A meleg Mexikó szülötte a Serleglonc (Cobaea scandens), úgyhogy számára a meleg, napsütéses hely az ideális. Virágai eleinte úgy tűnnek, nem tudják eldönteni, milyen színűek legyenek, fehérrel kevert zölddel kezdik, aztán némi gondolkodás után sötétlilára, bíborra szavaznak. Egész nyáron számíthatunk a serleglonc virágzására, de ehhez napos fekvést kell neki keresnünk és nem szabad túlöntöznünk. A feketeszemnél magasabbra kúszik, ha jókedvében találjuk, akár öt-hat méterre is felkapaszkodik. A vetésnél fokozottan kell ügyelni a pangó vízre, mert magjai túl nedves földben könnyen kirothadhatnak. Segítség lehet, ha a virágföldbe némi homokot vagy perlitet keverünk.

Őszig virágzik a mexikói rózsalepel
(www.plantlust.com)

Jöjjön még egy mexikói cimbora: a Mexikói rózsalepel (Rhodochiton atrosanguineus). Lehet, hogy a hazai labdarúgás iránt rajongó kertészkedőknek nehéz két mexikóit is keblükre ölelni, úgyhogy nekik erősen javallott inkább a növény szépségére és nem származási helyére koncentrálni.

Nevelhetjük dézsában, de kikerülhet a szabadföldbe is, a lényeg, hogy helye napos, széltől védett legyen. A magvetéssel nála is érdemes megvárni, amíg a hőmérő minimum húsz fokot mutat. Nincs oda a víztől tocsogó, mocsaras talajért, úgyhogy vízből inkább többször, de keveset adjunk neki. Késő őszig virágzik, virágai valósággal elborítják a növényt.


Narancssárga, sárga, téglapiros színű, ehető virágok, két-három méteres magasság, napos, esetleg félárnyékos fekvés jellemzi a Sarkanytúkát (Tropaeolum majus). A nagy, már-már fügelevélre hasonlító leveleket növesztő Kanári sarkantyúka (Tropaeolum peregrinum) virágai a kanárimadár tollát idézik. Mindkettő kora nyártól őszig virágzik.

Változatos színek sarkantyúkára hangolva
(www.finegardening.com)

Kanári sakantyúka: ragyogó, élénksárga szín
(www.capitalgardens.co.uk)

Kanárisárga lombsátor
(www.zoonar.de)

Illatos is, s ha kell, kúszik, ha kell, a talajon marad
(www.thompson-morgan.com)

A Szagosbükköny (Lathyrus odoratus) pedig úgy járt, hogy valahogy rajta maradt a szagos jelző, pedig akkor lennénk igazságosak, ha illatos bükkönynek hívnánk. Néha már májusban is virágot hoz, de júniustól biztosan számíthatunk a pillangós virágok megjelenésére.

Vagy négyszáz évvel ezelőtt kezdték el termeszteni, van belőlük jó néhány törpe fajta is. Szereti a gazdagabb talajt, a napos, de nem forró helyet. Nagy melegben érdemes esténként egy kis vízpermettel felfrissíteni őkelmét. Ma már a kertészetekben kaphatók a meleget jobban elviselő szagosbükköny fajták, déli, napsütötte kertrészletbe inkább ezeket érdemes használni.

De választhatunk még a pompás dísztökök közül (Cucurbita pepo var. microcarpa), vethetünk Tűzbabot (Phaseolus coccineus)

A tűzbab dísznövénynek is beillik
(www.thompson-morgan.com)

vagy Trombita iszalagot (Eccremocarpus scaber), mindegyikük megfelel a kiszemelt célra: folyamatos virágzással, gyorsan eltakarják a falat, oszlopot, lábakon álló kocsibeállót vagy éppen kerítést.

A Trombita iszalag Chile, Argentina és Peru tájain honos
(www.muriellesgarden.com)

Az előkert dicsérete

Összhangban a környezettel
(www.studiogblog.com)

A hivatalos megfogalmazás némiképp hosszabban taglalja, mi is az előkert, de mert a Kertmanufaktúra blog nem hivatalos megfogalmazás, én egy rövidebb verzióval állnék elő: az előkert leginkább olyan, mint egy névjegykártya, mint egy első benyomás. Ezt látja meg először a hozzánk érkező, s nap mint nap ezt nézegetjük mi is, munkába menet vagy jövet. Persze mondhatnánk, az előkert csak egy pár méteres szakasz az utcafronton, az ember hamar átcsörtet rajta, s a lényeg úgyis a házban meg a hátsó kertben van.

A ház és az előkert színére is figyeltek

Ezt a logikát követve névjegykártyánk lehetne gyűrött és pecsétes, rajta hibásan írt városnévvel, rossz telefonszámmal, nem is olyan nagy ügy, mit számít az a kis papírdarab. A helyzet az, hogy a kis papírdarab, a sokszor zsebkendőnyi előkert nagyon sokat számít. Az előkert házunk, kertünk, önmagunk, személyiségünk amolyan nagykövete. És mert az emberi elme úgy van kitalálva, hogy fontos, sokszor meghatározó számára az első benyomás – ráadásul szeret véleményt alkotni és rendszerezni –, egy elhanyagolt, ápolatlan előkert nem a legjobb névjegykártyája házunknak, családunknak.

Házhoz és éghajlathoz illő megoldás
(www.bahcedekor.blogspot.com)

Természetesen ennek fordítottja is igaz. Építhetünk csillogó-villogó előkertet a ház elé, teleültethetjük méregdrága növényritkaságokkal, meghökkentő sziklacsodákkal, szökőkutakkal és kőoroszlánokkal, ha mindez nincs összhangban személyiségünkkel, életvitelünkkel és házunkkal, felcicomázott előkertünk csak a rongyrázás kategóriájában számíthat kétes értékű sikerre.

Mielőtt az előkert kialakításába fognánk, nem árt néhány szempontot külön is figyelembe venni. Az előkert sohasem különálló, önmagában létező valami. Épületek, kerítések, járdák, tetők, gépkocsibeállók, garázskapuk, kukatárolók, bejárati ajtók és közutak között éli mindennapjait, mindezeket a tervezés és a kialakítás során nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Ismétlődő anyag- és növényhasználat
(www.timaustengardendesigns.com)

Ez azt jelenti, hogy növényeink és az előkertben használatos anyagok kiválasztásakor a közvetlen (saját ház, szomszédok) és a tágabb környezet (út, utca, lakópark, környék) stílusára, hangulatára, építőanyagaira, színeire, méreteire is figyelnünk kell. Egy ultramodern lakóparki környezetben nem a legjobb ötlet parasztkerti stílusban megálmodott előkertet elhelyezni, ahogyan egy hegyvidéki, örökzöldekkel teli környéken lévő ház előkertjéhez sem a kaktusz- vagy pálmakert az ideális választás.

Visszafogott, elegáns megoldás az előkertben

Az előkert akkor tud leginkább megfelelni a fontos első benyomás, az ízléses, hibátlan névjegykártya követelményének, ha nem akar hivalkodó lenni, ha nem akar több lenni, mint amire hivatott, s ha nem akarja a házat sem többnek láttatni. Egy előkertnek leginkább díszítő szerepe van azzal a feladattal, hogy adjon valami pluszt ahhoz a hangulathoz és képhez, amit a ház, annak struktúrája, mérete, hangulata, színei, anyaga, burkolatai összességében jelentenek.

Egymást kiegészítő, erősítő növények és anyagok

A jó előkert olyan, mint az aperitif: nem hiszi magát főfogásnak, mégis ráhangol és előkészít a későbbi, tartalmasabb történésekre. S bár egy előkert méreteiben többnyire mindig kicsi, megtervezése, stílusos beillesztése az épített környezet sokszereplős csapatába néha nehezebb, mint a ház kertjének kialakítása.

De mert az előkert is egy plusz kerti szobát jelent a ház lakóinak, érdemes a tervezésre kellő időt és energiát fordítani, mielőtt ásóval és lapáttal nekiindulnánk előkertet építeni.

Virágok közt, gazdagon

Termetesebb növények az előkertben is
(www.threedogsinagarden.blogspot.com)

A házhoz közeledve egyre magasabbak a növények
(www.threedogsinagarden.blogspot.com)

A legfontosabbak tehát:
- az előkertben a kevesebb sokszor több
- az előkertet ne növényritkaságaink bemutatására használjuk
- az előkert illeszkedjen a házhoz és a környezethez
- a telek más pontjára ültetett növények közül legalább egy-egy legyen ott az előkertben is
- az előkert igényes, pontos kialakítása esztétikai szempontból is fontos, szánjunk rá elegendő időt

Környezet és előkert tökéletes összhangja
(www.circlesranch.com)

Amikor érvényesül a kevesebb több elve
(www.saynohamco.com)

A bejegyzésben külön nem jelölt képek forrása
www.facebook.com/pages/Ecossistemas-Gardens-Centers/145156075528002
http://www.facebook.com/pages/Serenity-in-the-Garden-Blog/110200849002789