 |
Ropogós májusi cseresznye: az első lépés
itt is a lemosó permetezés volt |
Itt van rögtön a legfontosabb kérdés: mikor van vége a télnek. Merthogy korábban létezett egy megbízható módszer, eszerint a lemosó permetezésre akkor kell sort keríteni, amikor a gyümölcsfák rügyei megindulnak, vagyis még nem kezdődött el a rügypattanás, de már jól láthatóan duzzadtak a rügyek. Amióta azonban a tél után azonnal nyár következik, februárban nyolc-tíz fokos meleg van, a rügyek már január végén majd ki csattannak, hogy aztán márciusban jól elfagyjon minden, s az ünnepen derékig érjen a hó, a metódussal akadhatnak gondjaink.
A helyes időpont megválasztása egyébként azért fontos, mert a felmelegedő időben a rosszfiúk – molyok, tetvek, atkák, bolhák, araszolók és más szerzetek – kezdenek előkecmeregni téli szálláshelyükről, s még kellően kábák és érzékenyek ahhoz, hogy egy jól irányzott permetléadaggal fejbe kólintsuk őket. És hát itt vannak nekünk a szintén nemszeretem gombabetegségek, és ezek ellen is érdemes védekeznünk. Akárhogy is van, ha a nappali hőmérséklet pár napon keresztül legalább 5-7 fok között marad, érdemes előhalászni a permetezőt, és nekiállni a műveletnek. (Hogy ez az 5-7 fokos nappali hőmérséklet éppen februárra vagy márciusra esik, hovatovább nem számít.)
 |
| Mandulafa ritkítás után, lemosó permetezés előtt |
Permetezés előtt azonban nem árt néhány egyéb hasznos munkát is elvégezni. A gyümölcs- és díszfák, díszbokrok téli sérüléseit, a letört, behasadt, elszáradt ágakat el kell távolítani, és sort kell keríteni a metszésre is. A nagyobb metszési felületeket sebkezelővel kell lezárnunk. Aztán kézbe kell kaparintani egy drótkefét, és azzal alaposan lecsutakolni a gyümölcsfák törzseit, vigyázva, hogy az élő kérget sehol se sebezzük meg. Össze kell gyűjteni a falevelet, a lehullott és a fán maradt gyümölcsöt, függetlenül attól, hogy ezek fertőzöttek-e vagy sem. Ha ezzel megvagyunk, jöhet a permetezés.
Ha a réztartalmú szereket választjuk, velük a gombás megbetegedések ellen védekezhetünk, az olajtartalmúakkal az atkák és rovarok ellen. Természetesen léteznek jolly jokerek, amikkel mindkét társaságot célba vehetjük, az egyik legismertebb közülük az Olajos rézkén, ami a biogazdálkodásban is engedélyezett.
A kombinált szerek ellen csupán a felesleges környezetterhelés szól: ha a kertünkben a tetvek, molyok, atkák ellen kell védekezni, feleslegesen juttatunk ki permetszert a gombás és baktériumos megbetegedések ellen. A kombinált permetszerek hívei viszont azt vallják, az átlagos ismeretekkel rendelkező kerttulajdonos nem tud nagyítóval a kézben részletes felmérést készíteni a lehetséges és valóságos kártevőkről, úgyhogy számukra amolyan biztos, ami biztos alapon a biogazdálkodásban is használatos kettő az egyben alapú megoldás az üdvözítő.
 |
| Almafa, már könnyített koronával |
A lisztharmatgombák ellen a kéntartalmú szerek használhatóak, kombinációra itt is adódik lehetőség, ebben az esetben a poliszulfidkén tartalmú szereket kell keresnünk.
Ezek nemcsak a lisztharmat és a varasodás, de a pajzstetvek, a levéltetvek és a levélbolhák ellen is hatásosak, ebből a csoportból talán a Nevikén a legismertebb. Amúgy a lemosószerek univerzális James Bondja alighanem a
Vegesol névre keresztelt készítmény.
Permetszer-ügyben általában nyugodtan rábízhatjuk magunkat a növényvédő szereket forgalmazó szakboltok munkatársainak felkészültségére. Sok hasznos cikket, leírást olvashatunk a
Biokontroll honlapján.
 |
| A permetezés előtt itt még tisztázni kell, ki kivel van |
Számosan vannak, akik a permetezés helyett a szűkebb és tágabb környezet, a növények és a talaj megerősítésére, ha tetszik, az immunrendszerek javítására esküsznek. Álláspontjuk szerint a permetezéssel – történjen akár biogazdálkodásban engedélyezett szerrel – elpusztulnak a rossz fiúkat kordában tartó jófiúk, s a ragadozók pusztulása miatt a permetezés hosszabb távon inkább káros, mint hasznos. A tökéletes egyensúly kialakítása érdekében inkább rovarszállókat és katicabogár kolóniákat létesítenek vagy ragadozó atkákat telepítenek a kertbe. Akik ez utóbbiakat is szívesen használnák, de nem mondanának le a permetezésről sem, részletes leírást találnak azokról a
permetszerekről – és nemcsak a lemosó permetezéshez használatosakról – amik nem ölik meg a ragadozó jó fiúkat.
Bármilyen szert is használjunk, ügyeljünk rá, hogy a munkát csak szélcsendes időben végezzük, s ha nem is öltözünk vegyvédelmi cuccba, legalább egy fillérekért kapható maszkot viseljünk. És hát hadd adjam közre itt Biró János kollégám mindig aktuális figyelmeztetését: minimális védőfelszerelés azért sem árt, mert a nem kifejezetten mérgező szereknek is lehetnek allergiát okozó összetevői, illetve efféle műveleteknél a szemre és a nyálkahártyára is vigyázni kell. Ráadásul a lemosó permetezésnél az áztatáson, néha szó szerint a mosáson van a hangsúly. Vagyis bőséges permetlevet kell kijuttatnunk úgy, hogy abból gazdagon jusson a fákra, bokrokra – a vizes oldatnak tökéletesen be kell vonnia az ágakat – akár 4-6 literrel számolva gyümölcsfánként.
