A természetes változat. Díszkertben is elképzelhető. |
Merthogy a pompás kertről álmodóknak két választásuk van: a gyepvetés vagy a gyepszőnyeg terítése. A gyepnek könyvtárnyi irodalma van, léteznek kötetek a gondozásról, a vetésről, a tápanyag utánpótlásról, a kiadványok közül jó néhány már a barkácsboltok polcain is megtalálható, az efféle információk tehát bőségesnek mondhatók.
Tapasztalataim szerint azért gyepügyben nem árt újra elmondani: mielőtt a két megoldást összevetnénk, érdemes megfontolni a következőket. Akár egy egyszerű füves placcról akár jóval magasabb dísz- és használati értékkel bíró pázsitról beszélünk, a gyepfelület sok gondozást és munkát kíván. Egyöntetű, nagy díszértékű – valljuk meg, mindenki ilyen gyepfelületet szeretne a kertjében – pázsithoz gyommentes, megfelelően előkészített, tápanyagokkal kellően ellátott talajra van szükség. A gyepet rendszeresen kell öntözni, tavasztól kora nyárig akár hetente nyírni, talaját lazítani és trágyát is kell biztosítani a gyep fejlődéséhez.
Egy gondosan ápolt, üde gyepfelület kialakítása és megtartása macerás ügy tehát. Igaz, a törődést meghálálja, és valahogy úgy van – néhány speciális stílust és kialakítást nem számítva –, hogy a kertet a gyepfelület fogja össze, nagyobbnak láttatja s talán teljesebbé is teszi.
Vessünk be tehát a területet fűmaggal vagy inkább fektessünk le kész gyepszőnyeget?
Ha azért döntenénk a vetésnél, mert úgy gondoljuk, hogy ahhoz nincs szükség precíz talajelőkészítésre, tévedünk. Ebből a szempontból a vetés és a gyepszőnyegezés között semmi különbség nincs. Ha az ár alapján szeretnénk választani a két metódus között, némileg hasznosabb viszonyítási alapot találtunk. Nem kérdéses: a vetés lényegesen olcsóbb a gyepszőnyegezésnél.
Vetve is szép lehet. |
S ha már az időnél tartunk. A vetéshez április-május, illetve augusztus-szeptember az ideális időpont, (ha a kettő közül kellene választani, az őszi időpontot javasolnám) míg ha kedvünk tartja, a gyepszőnyeget negyven fokos melegben, a nyár kellős közepén is lerakhatjuk. Ha tavaszi, vetett gyepünk van, nem árt, ha jóban vagyunk az égiekkel, mert egy hirtelen lezúduló, kiadós eső könnyen tönkre teheti nemcsak a vetést, de gondosan előkészített talajunkat is. Özönvízszerű eső nincs előírva a gyepszőnyegeknek sem a nagykönyvben, de azokban minden kétséget kizáróan kevesebb kárt tehet.
Gyepszőnyegezés, kertépítés előtt... |
A vetett gyepnél megválaszthatjuk a fűkeveréket, kérhetjük szakember segítségét egy, a kertünkhöz, a használathoz legalkalmasabb keverék „megalkotásához”. Ha a kertünkben sok a rézsű, és több meredekebb letörés található, a gyepszőnyeg mindenképpen előnyösebb megoldás. A víz, illetve az öntözés nem a legjobb szempont a vetés vagy a terítés eldöntésére, ugyanis a terület öntözésére a vetés után és a gyepszőnyeg leterítését követően is igen nagy gondot kell fordítani.
... és gyepszőnyegezés, kertépítés után |
Összefoglalva: ha a kertépítésre szánt keretbe belefér a drágább gyepszőnyeg, és kertünket két-három héten belül használni szeretnénk, és/vagy nincs türelmünk hónapokat várni a szép zöld gyepre, akkor nekünk jobb megoldás a gyepszőnyeg. Ha időnk is van, ráadásul minden szabad percünkben a kertben szöszmötölő, türelmes népek vagyunk, és nincs szükségünk azonnal az összefüggő, zöld gyepfelület látványára, ráadásul költségkeretünk gyepszőnyegre eső többletét inkább másra használnánk fel, akkor a gyepvetést kifejezetten nekünk találták fel.
A tökéletes végeredmény amúgy a vetett gyep és gyepszőnyeg esetében is elérhető: gondos ápolással, ha szükséges gyomirtással, megfelelő tápanyag utánpótlással és a nyíráshoz kellően éles késekkel. Angol cimboráinknak mindez egészen jól sikerült, nekünk is menni fog.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése