Kávézacc

A zöldségeskertben is hasznát vesszük

Szinte minden háztartásban megterem.

Ha nem, akkor a családi, baráti körben biztosan akad valaki, akinél üzembiztosan „keletkezik”. Sokan automatikusan kidobják. És akadnak néhányan, akik felhasználják. Például a leégett étel maradványainak eltávolítására vagy a mosogató lefolyójának tisztítására.

De a kiskertben is igazán jól használható. Némiképp savasabbá tehető vele a föld, aminek az ilyen földet kedvelő növények örülnek igazán. (Hogy a hortenzia örömében kékül-e el, ha megváltozik körülötte a föld PH-értéke vagy bánatában, ezt nem tudni, az mindenesetre igaz, hogy az addig rózsaszín virágot hozó hortenzia egyszer csak kék virágokkal lepi meg tulajdonosát.) Ha komposztot készítünk, akkor a kávézaccnak első lépésben a giliszták fognak örülni, aztán második lépésben majd a növényeink. Természetesen közbülső fokozat és öröm is létezhet, ez általában akkor következik be, ha a komposztkészítő időnként horgászatra adja a fejét, és e művelethez gilisztákra van szüksége.

A kávézacc általában a föld lazítására is alkalmas, a zaccot alkotó miniatűr szemcsék ugyanis a folyami homokhoz hasonlóan nem engedik összetapadni a nehéz, agyagos földet, úgyhogy ezek könnyítésére is alkalmas lehet. Persze nagy mennyiségben nem szerencsés használni, mert ha nem keverjük jól össze a földdel, könnyen penészessé válhat. A nagyon apró magvú zöldségek és virágmagok vetésénél is használják: az apró magvakat kávézaccba forgatják, így jóval könnyebb elvetni azokat. Efféle művelethez azonban kizárólag száraz kávézacc használható, a komposztra és a virágföldre ugyanakkor a friss zacc is tökéletesen megfelel.

A zöldségeskertben más szerepe is lehet. Manapság, amikor nagy divatja van a csigák inváziójának, többen a csigák elleni hadjárat első számú fegyvereként tartják számon. (Az egyik elmélet szerint a csigák nem kedvelik sem a fűrészpor, sem a fahamu, sem a kávézacc közelségét, ezért riasztó hatásuk van. Egy másik elmélet szerint a kávézacc amolyan csali a csigáknak, merthogy igenis kedvelik a zaccot, úgyhogy egy zaccal megszórt ágyás mellett csak lesben kell állni, és máris lehet begyűjteni a csigákat.) Ha már itt tartunk, további elméletek: 1. földbe kell ásni egy lábost, bele sört kell önteni, és megvárni, amíg a csigák bele nem fulladnak az alkoholba. 2. Kölcsön kell kérni a szomszéd néma kacsáját, fontos, hogy a kacsa néma legyen, mert csak ő eszik csigát. 3. Kölcsön kell kérni a szomszéd kacsáját, nem fontos, hogy néma legyen, mert minden kacsa eszik csigát. 4. Tojáshéjat kell összetörni, azon nem szeretnek csúszkálnia csigák. 5. Sündisznót kell a kertbe telepíteni, és ez esetben mindegy, hogy néma-e a páciens, étlapján ugyanis előkelő helyen szerepel a meztelen csiga.

Mulcsnak is megfelel

Aztán vannak, akik a zöldséges ágyást felkereső macskák elleni fegyverként vetik be a kávézaccot. Akadnak, akik különféle ázalékot készítenek, csalánlevélből és gyógynövényekből, és a vízbe kávézaccot is áztatnak. Ha a zöldségeskertben a sorok közötti területeket rendszeresen takarjuk fűnyesedékkel vagy más levágott, letermett növényi részekkel, a kávézaccot amolyan mulcsréteg gyanánt szintén a földre vagy a már odaterített növényekre boríthatjuk.

S ha nagyobb tétel zaccra lenne szükségünk, azt is megtehetjük, hogy megbeszéljük valamelyik kávézóval vagy cukrászdával, gyűjtsék össze nekünk a számukra kidobandó, hulladéknak minősülő kávézaccot, ami egy kertben kiválóan hasznosítható holmi. Magam hónapokon keresztül voltam így zaccra járó vendége egy cukrászdának, kapcsolatunk a kölcsönös megelégedés szókapcsolattal volt leírható a legpontosabban. Nálunknál jobban alighanem csak a föld és a növények voltak megelégedve.