Kutya vagy kert? II.

Büntetésben, szomorú pórázon

Azt mondta a minap ismerősöm, a Kertmanufaktúra blog egyik kedves olvasója, hogy egyetért ő azzal, amit a kertről és a kutyáról írtam, de.

Egyetért, mert szerinte is érdemes meghagyni a kerítés mellett szabad sávot az ebnek, amolyan járőrútvonal gyanánt. És azért de, mert nem írtam meg, mi legyen ezzel a keskeny sávval. Merthogy náluk csinálni kellene vele valamit, kutyája ugyanis szaladgálás közben gyakorta sáros földcsíkká dagonyázza a területet. Eső után pedig tisztesség ne essék szólván, ő a négylábúját deréktól lefelé legszívesebben egy malachoz hasonlítaná. Ezért arra gondolt, a kerítés melletti területet felszórná valamilyen mészkőzúzalékkal.

És akkor megbeszéltük a mészkőzúzalék ügyet. Arról beszélgettünk, hogy nem tűnik jó ötletnek.

A kutya lába ugyanis úgy van kitalálva, hogy talppárnáit nem mészkőzúzalékon történő futkosásra tervezték. Ha már a sáv burkolásáról van szó, inkább a gyöngykavics vagy a fenyőkéreg jöhet szóba. Persze akár kéreg, kő vagy kavics, azzal számolni kell, hogy a naponta többször, éjjel pedig kötelességszerűen járőrszolgálatot teljesítő házőrző időnként a sétát futásra vagy éppen rohanásra váltja. S ilyenkor kő kövön nem marad.

A kéregdarabok kiszóródása ellen sincs tökéletes védekezés, de a sáv markáns elválasztása a díszkert többi részétől némiképp segíthet. Az elválasztás készülhet élére fektetett téglából, gumicsíkból, betonelemekből, bontott téglából egyaránt. Nem árt, ha a területet a kéreg elhelyezése előtt tömörítjük, erre fektessük a geotextilt, amit esetleg érdemes külön is rögzíteni. Erre kerüljön a kéreg, legalább 5-6 cm vastagságban. Ugyanez az eljárás, ha gyöngykavics kerül a területre, ennek vastagsága legalább 5 cm legyen. (Ilyen nem jelentős terhelésnek kitett felületen eltekinthetünk a komolyabb alap kialakításától.)

Némiképp költségesebb megoldás a téglaburkolat – itt már szükség van alap és ágyazóréteg létesítésére is –, aminek fektetésénél figyelni kell rá, hogy a „járda” lejtése a csapadékvizet a felületről elvezesse.

Nappal lustálkodik, éjjel szolgálatba helyezi magát

Ha egyébként a kölyökkutya a kertépítés befejezését követően érkezik – sok szempontból ez a szerencsésebb megoldás –, az sem ördögtől való, ha a tulajdonos úgy dönt: nála a kerítés mellett nem lesz szabad sáv a kutyának. A döntésben persze sok mindennek szerepe lehet: van-e és milyen nemű kutya a szomszédban, vannak-e más állatok, amiket egy unatkozó kutya akár órákig el tud nézegetni, lehetőleg minél közelebbről. Megoldás lehet, ha a kert építésekor a kutya tulajdonságait figyelembe véve, illetve a jó szomszédság és saját nyugalmuk érdekében a tulajdonosok úgy döntenek, zárt kerítést húznak a telekhatárokra. Amúgy pedig egy jól megválasztott sövény vagy záródó növényfal is alkalmas lehet a terület optikai lezárására.

És hát itt van a sorban az a lehetőség is, amikor szabadon hagyjuk ugyan a kerítés melletti sávot a kutyusnak, de tudomásul vesszük, hogy eső után a föld sárossá válik, s ha ezen kutyánknak gyalogolni támad kedve, hát tappancsa is sáros lesz.

Merthát valahol ez is természetes.