kertmanufaktúra

2014. január 10., péntek

Formára metszve

Formára metszve: folyamatos gondozást igényel
(http://www.djibnet.com/photo/)
Ügyfeleink néha csodálkozva néznek rám, amikor alakfák vagy formára metszendő örökzöldek kialakítása kerül szóba, és a beszélgetés végén rögzítem a tényt: szobrász kollégámmal hamarosan kezelésbe vesszük a kérdéses növényeket. A Kertmanufaktúránál ugyanis a kerti díszek, kiegészítők és kisplasztikák gazdag tárházából Vertel Andrea keramikus és Pogány Gábor Benő szobrászművész munkáit ajánljuk, ezért a szobrász szó hallatán megrendelőink lelki szemei előtt először a két művész jelenik meg, amint metszőollóval felszerelkezve támadást indítanak az örökzöldek ellen.

János félgömböt formáz
Növényszobrász, szoktam pontosítani ilyenkor. Bár Biró János kollégám nem használja ezt a titulust, de miután valóságos professzora az alakfák és a formára metszett növények kialakításának – nem mellesleg még vagy tucatnyi kerti tudománynak –, helyénvaló, ha növényszobrászként is számon tartjuk.

Gömb, félgömb és kúp egy téli kertben
(www.facebook.com/WonderfulGardens)
Apropó, növényszobrászat. Meglehetősen régen volt, amikor az első formára nyírt növényeket ciprusokból, puszpángokból vagy éppen tiszafákból kialakították. Az egyiptomi és a római kertművészet alakfás divatja némi szünet után a reneszánsz korban lángolt fel újra, s azóta az alakfák népszerűsége kisebb-nagyobb hullámvölgyektől eltekintve állandónak mondható. Míg nyugaton a szabályos mértani alakzatokat részesítették előnyben, keleten inkább a természetben fellelhető formák létrehozására törekedtek.

Növényelefánt. Művészi munka, de aligha
látnánk szívesen minden kertben.
(www.homeideasmag.com)
Manapság, a mediterrán kertek népszerűségének növekedésével az alakfák és a formára nyírt örökzöldek iránt is megnőtt az érdeklődés. Kétségtelen előnyük, hogy méretük állandónak mondható: nem növik ki a legkisebb kertet sem. Formagazdagságuk szemet gyönyörködtető, de öncélú alkalmazásuk aligha vezethet jóra. Egy alakfa vagy egy mértani formára nyírt cserje nem illeszthető be minden környezetbe, ezt sajnos sokan, sokszor elfelejtik, elrettentő példák sorát azt hiszem, mindannyian láttunk már honi kertjeinkben.

Megmentve: egy felkopaszodott örökzöld második élete

A növények formára nyírására persze nemcsak esztétikai szempontok miatt kerülhet sor. Gyakran a túlnőtt, felkopaszodott örökzöldeket, az egy-egy oldalukon sérült cserjéket kivágásra ítéljük, pedig alakító metszéssel többségük megmenthető lenne: a növényeknek a metszés után kevesebb tápanyagfelvételről kell gondoskodniuk, ezáltal is nagyobb az esélyük a regenerálódásra.

Fent már tökéletes a gömb, most
az alsóbb részek következnek

Persze ott, ahol egy mértani formára metszett növény stílustörés nélkül nem illeszthető be a kerti kompozícióba, aligha érdemes ezzel próbálkozni. A legtöbb helyen azonban meg lehet találni azt a kompromisszumot, azt a kialakítandó formát, ami megfelel a tulajdonos igényeinek, az átalakítandó növénynek és a kertnek egyaránt. Az ezzel járó többletmunka és egyeztetés minden esetben megéri a fáradtságot, hiszen egy korosabb növény nem csupán egyetlen eleme a kertnek, hordozza az időt és a munkát is, amit növekedésére, ápolására fordítottunk.

Már csak az alsó ágak metszése van hátra

Sok kertészkedő végez rendszeresen növényszobrász munkát akkor, amikor a sövényt megnyírja vagy alkalmanként formára igazítja az utakra, tipegőkre behajló tuják vagy borókák ágait. Kétségtelen, hogy ennél némiképp bonyolultabb művelet szabályos gömböt, kúpot vagy háromszöget kialakítani, de nem ördöngös feladat. Mint oly sok más területen, itt is igaz a mondás: gyakorlat teszi a mestert. Kezdetben egyszerűbb feladatot válasszunk: kezdjünk egy gömbbel. Ne törekedjünk gyors, azonnali eredményre, a metszést fokozatosan végezzük.

Biró János kollégám munkája egy előkertben

Kétféle metódus létezik, az egyik szerint a gömb kialakítását alulról kell kezdeni, és fokozatosan kell haladni felfelé. A másik eljárás szerint elsőként a felső harmadban kell kialakítani a gömb formáját és ehhez kell igazítani a további részeket. Bármelyiket is választjuk, egy-egy részmetszést követően lépjünk hátrébb, nézzük meg alaposan a növényt, szemünkkel – és kezdetben kezünkkel is – a levegőben rajzoljuk ki egy következő kisebb szakasz képzeletbeli kontúrjait, és folytassuk a munkát.

A formára metszés cserjéknél is alkalmazható

A nehezebb formák kialakításához már segédeszközök – pálcák, botok, zsinórok – szükségesek, de ezek használata is elsajátítható. Az összetettebb alakzatokhoz érdemes drótvázat készíteni, ilyenkor – hasonlóan a pálcák és a botok alkalmazásánál – csak a vázon túlnövő részeket kell eltávolítani. Nem árt, ha a kúpok, félgömbök, spirálok és hasábok esetén legalább egy vázlatrajzot készítünk arról, milyen végeredményt szeretnénk elérni a nyírással. A metszés és a nyírás az alakfák és a formára nyírt cserjék esetében sosem befejezett munka: folyamatos törődést igényelnek, megálmodott alakjuk, formájuk megtartása érdekében rendszeres metszési munkákat kell végezni rajtuk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...