Fürtös és füzéres poloskavész

Actaea racemosa
(https://mowildflowers.net)

Árnyékos, félárnyékos helyek évelője, de mélyárnyékos kertszakaszra ne kerüljön. Ideális élőhelyén a közvetlen napsütéses órák száma nem haladja meg a két-három órát.

Virágzáskor elérheti a bő másfél méteres magasságot is, virágzatát a szár általában támaszték nélkül megtartja, de erősen szeles helyeken segítségre lesz szüksége. Maga a virágzat enyhe ívben meghajlik, krémfehér virágai augusztustól bő egy hónapon keresztül nyílnak. Fehér, esetleg halvány rózsaszín virágokat nevel.

Árnyékos helyek évelője
(https://www.ballyrobertgardens.com)

Kedveli a tápanyagban kissé gazdagabb, nedves talajt, de ültetésénél a pangó vizes élőhelyeket kerülni kell. Remekül mutat nagyobb cserjék, fák szűrt árnyékában, erdei környezetet idéző helyeken, félárnyéki kertekben.

Bordó levelekkel is remekül mutat
(https://www.ardcarne.ie)

Vásárolhatunk füzéres poloskavészt is – Actaea simplex néven keressük a kertészetekben –, szintén a szűrt fényű, félárnyékos helyek évelője. Kedvére van, ha földje kissé savanyú kémhatású. Ha a fehér virágokhoz bordó leveleket szeretnénk, akkor a ’Brunette’ fajtáját kell ültetnünk. Magasságuk eléri az egy métert. Érdemes figyelni rá, hogy a fürtös poloskavész földje sem száradhat ki teljesen.

Mindkettő kerülhet fák alá, erdős területeket idéző kertszakaszokra, de helyet kaphatnak a kerti tó mellett, ha a kiszemelt szakasz árnyékos.

A kertészetekben gyakran korábbi nevükön, Cimicifuga racemosa és Cimicifuga simplex találjuk meg.

Aranyfürt

Galatella linosyris
(https://www.herbarium-von-ingrid.de)

Sárga virágai jókedvet, vidámságot kölcsönöznek a kertnek.

Nem illik minden kertszakaszba, leginkább a parasztkerti kertkialakítások, a természetközeli évelőágyások, vagy a vadvirágos rétet megidéző kompozíciók jöhetnek szóba. A méhek igencsak kedvelik.

Szárazságkedvelő, július végétől, augusztus elejétől virágzik, ilyenkor elérheti az egyméteres magasságot is. Októbertől az elszáradt virágfejek is mutatósak, visszavágásuk március elejéig is várhat. Nem kedveli a kötött, nehéz talajokat, ilyen helyen magas szárai elhajlanak, és az sincs ínyére, ha tápoldatokkal, gazdag komposzttal mértéken felül túlszeretjük. Meghálálja a jó vízáteresztő talajt, és az órákon át napsütés helyet.

Jól társítható díszfüvekkel, őszirózsákkal, jól mutat méhbalzsam és cickafark társaságában is. Ha jól érzi magát, erőt vesz rajta a terjeszkedő hajlam, de nem agresszív, nem foglalja el a teljes terciát.

A kertészetekben gyakran korábbi nevén – Aster linosyris – találjuk meg.

Együtt is lehet

Bordó levelű bazsalikom
(http://www.ag.auburn.edu)

Zöldség- és fűszernövényeink között van jó néhány remek cimbora, akik egy évelőágyásban, egy díszkerti kertszakaszban vagy egy kavicskertben, sziklakertben is megállják a helyüket. Díszítőértékük felér az évelőkével, választhatunk közülük színük, méretük vagy alakjuk szerint.

A teljesség igénye nélkül néhány közülük:

Metélőhagyma
(https://plantflowerseeds.com)

 

Borágó

Lestyán
(https://lindelystfarm.dk)

Mángold
(https://www.gardenersworld.com)

Kakukkfű
(https://www.gardenista.com)

Tárkony
(https://www.rhsplants.co.uk)

Izsóp
(http://www.coolgarden.me)

 

A földnek az ő takarásáról

Amikor élet van a talajban
(https://ontariograinfarmer.ca)

Winston Churchill egy alkalommal azt találta mondani, ne pazaroljuk el a lehetőséget, amit egy jó kis válság a kezünkbe ad.

Hogy egy válságnak mekkora szerepe van a környezettudatos kertészeti kultúra elterjesztésében, aligha lehet százalékosan meghatározni, de nagyon úgy néz ki, hatására – ha lassan is –, tisztulni látszik a kép. A mulcsozás például dobogós helyre került, s a mellette szóló érvek között az egyik legerősebb ütőkártya a víztakarékosság lett.

A díszkerti ágyásokban a fenyőkéreg és a díszkavics állandó szereplő már hosszú évek óta, most viszont a talajtakarás a zöldségeskertekben is terjedni kezdett. Jó ideje tartotta magát az a nézet, hogy a zöldségeskertnek makulátlanul kell kinéznie, ott egy árva gyom sem ütheti fel a fejét, úgyhogy időt és munkát nem kímélve, a gyomnövények eltávolítása amolyan össznépi elfoglaltsággá változott. A szabadon hagyott földfelület aztán kiszárad, a gyomok újra előjönnek, és nem kevés vízre van szükség, hogy a meleg napokon, heteken, hónapokon át életben lehessen tartani a zöldségeket.

Az újra felfedezett talajtakarás viszont a gyomtalanítást, az ásást és az öntözést is leegyszerűsíti. A vastagon, akár nyolc-tíz centiméteres rétegben elterített érett komposzt csodákra képes, legalábbis jó néhány ügyfelünk számára csodaszámba ment a változás. A vélemények: a gyomok visszaszorultak, a növényeket sokkal kevesebbszer kell öntözni, a talaj nem szárad ki, az elterített anyagok beavatkozás nélkül komposztálódnak, a növények pedig egészségesebbek.

A módszer továbbfejlesztett változatát még kevesen gyakorolják, miszerint a levágott szárakat, elhervadt virágzatot, levágott füvet, és mindenféle nyesedéket nem kell külön komposztládába cipelni, csak be kell dobálni az ágyásba, a többit az idő és a talajlakó cimborák megoldják.

Ez a metódus amúgy a dísznövényeknél, az évelőágyásokban is alkalmazható.

Mondjuk nem szép, de hasznos.

Prérigyertya

Ragyogás kékben
(https://www.mrmiddleton.com)

Virágzási ideje késő májustól kezdődik. Ilyenkor a tavaszi hagymás növények már elvirágoztak, és csak a korán virágba boruló évelők kezdenek színfoltként megjelenni az az ágyásokban.

Hagymás növény.

Leginkább a világos, napos helyet kedveli, ha hat-nyolc órán tartó, tűző napsütéses kertrészekre kerül, extra vízadagot kell neki biztosítani. Szereti a termékeny talajt, megél nehezebb, agyagos helyeken is, és nem jön zavarba, ha napos, de szűrt fényű, csak enyhén árnyékos ágyásba ültetjük.

Csoportos kiültetésben
(https://www.missouribotanicalgarden.org)

A kifejlett prérigyertya jobban elviseli a szárazabb körülményeket, a fiatal növényeknek azonban rendszeres öntözésre van szükségük, de a pangó vizes élőhelyet nem szíveli. Virágai fajtától függően kékek, lilák, fehérek, és mindezek átmenetében játszó színűek lehetnek. Szépségüket csoportba ültetve mutatják meg igazán. Ideális körülmények között 80-100 centiméteresre nő, szárai erősek, csak a durvább szelek tudják megdönteni. A beporzó rovarok szívesen látogatják. Hosszan virágzik, elvirágzás után visszahúzódik.

Természetközi kertek, vadvirágos tavaszi rétek hangulatát megidéző ágyásokban mutat a legszebben. Érdekesség, hogy gumóját az őslakos indiánok – a Camassia leichtlinii eredeti élőhelye Észak-Amerika – zöldségnövényként tartották számon.

Camassia leichtlinii 'Silk River'
(https://www.farmergracy.co.uk)

A kertészetekben legtöbbször a Camassia leichtlinii 'Caerulea', a Camassia leichtlinii 'Alba', a Camassia leichtlinii 'Silk River', a Camassia 'Blue Heaven' és a Camassia leichtlinii 'Sacajawea' fajtákkal találkozhatunk.

Camassia 'Blue Heaven'
(https://www.gardenia.net)

Azért próbáljuk meg!

Amúgy az őzek bejárnak, de hátha mégsem
(https://www.epicgardening.com)

(Részlet Az ügyfélnek mindig igaza van című fejezetből)

Érdekes egy mondat.

Rövid, ejthető reménykedve, és kimondható ellentmondást nem tűrő hangsúllyal is. Lehet közölni lágyan, csak közepes meggyőző erővel, vagy amolyan ki tudja, hátha sikerül alapon.

És lehet érzékeltetni vele azt a magabiztosságot, ami már-már súrolja a csökönyösség határát, egyszersmind jelzi a kitartó küzdelmet, amivel újra és újra bizonyosságot szerzünk arról, hogy a bölcsek köve igenis létezik: a zsebünkben lapul.

Kifejezetten izgalmas tehát.

Tizenhat év alatt ez volt a leggyakoribb mondat, amit kerttervezés, kertépítés vagy kertgondozás ügyben hozzánk fordulók egy kisebb csoportja hangoztatott előszeretettel.

Akkor…

…amikor az ügyfél szerint április végén alaposan meg kellene metszeni az orgonát. Hiába a türelmes magyarázat, miszerint az orgona úgy van kitalálva, hogy májusban virágzik, és fájdalom, de ha áprilisban megnyirbáljuk, oda az illat és a szín. Ilyenkor mindig elhangzik egy kérdés – biztos? –, és egy válasz: igen, biztos. És sietve érkezik is a megoldás: jó, de azért próbáljuk meg!

…amikor november végén meg kellene szellőztetni a gyepet, hogy „jól fogadja a telet”. Figyelmes tekintet szegeződik a kertészemberre, amikor a gyep lélektanát elemzi az ügyfélnek, kitérve az évszakok váltakozására, a talajra, a gyökerekre, és nem utolsó sorban a gyepszellőztetés legfontosabb céljára és eredményére. Hát, azért próbáljuk meg!
.
..amikor a család sok fát – lombosat és örökzöldet is – szeretne, és dús évelőket, vadvirágos rétet, valóságos természetközeli kertet. Erdő melletti házhoz ez dukál, jönnek-mennek a madarak, sok az őz, a szarvas, a nyúl, a környéken rókák és vaddisznók is járnak. Kerítés nem kell, mondják, mert fő a természetesség. És hát a kerttervező lélek már csak olyan, igyekszik felhívni az ügyfél figyelmét minden apróságra, még a vadak testmozgás iránti leküzdhetetlen vágyára is. S hogy az emberekkel ellentétben a vadak a pompás évelőkben a legritkább esetben gyönyörködnek, annál gyakrabban legelik le őket, ráérő idejükben a fák törzsét is megrágják, és csinos kis patájukkal képesek keresztülügetni a mégoly gondozott kerteken is. Ez igaz, de azért próbáljuk meg!

...amikor ha törik, ha szakad, néhány smaragd tuját kell ültetni a kerítés mellé. És rendben van, hogy a tuják kora e kies hazában leáldozni látszik, még az is rendben van, hogy ültethető helyettük más örökzöld. Az is, hogy a szomszédban is kipusztultak, de az mégiscsak a szomszéd, ugye. Meg aztán majd permetezni is lehet, ráadásul a szomszéd nem is permetezett! Szóval azért próbáljuk meg!

...amikor az őrületbe kergeti a családfőt a sok pimasz tücsök, direkt este kezdenek el zenélni, amikor feketén bólingat az eperfa lombja, és még az éji bogár is elhallgat. Csak a tücsök hegedül a kerítés mellett, az előkertben, a terasznál, hegedül az még a garázs mögött is, és jön a hang a zöldséges felől, kész őrület. Ki kellene őket irtani. És a családfő érti, hogy nem lehet, érti azt is, hogy a szomszédban is zenélnek a tücskök, és az szintén áthallatszik, de mégis… Azért próbáljuk meg!

Azért próbáljuk meg!

Érdekes szép mondat ez.

Már-már bele lehet szeretni.

Sarlós gamandor

Imádja a napos helyet
(https://www.treesforbees.co.nz)

Ha a méhek és más beporzó cimborák listát vezetnének kedvenc növényeikről, a sarlós gamandort – Teucrium chamaedrys – alighanem a dobogós helyek egyikén találnánk. Lilás, bíborvöröses virágai már július elején megjelennek, és szeptember végén, meleg őszökön még október elején is díszítenek.

Nem szereti a savas közeget, meszes talajokon érzi otthon magát. Egész Európában és a mediterrán térségben őshonos, de Libanonban, Irakban és Iránban is megtaláljuk. Imádja a tűző napot, és elviseli ugyan a szárazabb körülményeket is, de az időnkénti öntözést meghálálja. Ültetésénél figyelni kell arra, hogy földje jó vízelvezetésű legyen.

Kissé tarackoló, de biztosan nem fogja birtokba venni az egész kertet. Évelőként tartjuk számon, de azok sem tévednek, akik félcserjeként határozzák meg. Fásodó szárain a levelek általában télen is rajt maradnak, nem viseli meg a mínusz tizennyolc-húsz fokos hideg sem.

Őszig tartó virágzás
(https://www.gardenia.net)

Nem tör égi magasságokra, megelégszik 30-50 centiméteres mérettel is, egy-egy tő úgy fél méter széles helyet fog elfoglalni. Kerülhet az évelőágyás vagy a sziklakert szélére is, jól mutat kavicsos kertben, mediterrán tájakat idéző kiültetésekben, és természetközeli kertekben egyaránt. Kerti utak szegélyezésére szintén remek, de megállja helyét egy fűszerkertben is.

A kertészetekben Teucrium chamaedrys 'Album' néven találjuk meg fehér virágokat nevelő fajtáját. Ha alacsonyabb gamandor kedves a szívünknek, akkor a Teucrium chamaedrys ’Nanum’ legyen a kiválasztott, ő beéri 20-30 centiméteres magassággal is.

Régóta ismert gyógynövény, leggyakrabban puffadásos gyomorbántalmakra, emésztés kezelésére használták. A mediterrán térségben húsokhoz használt fűszernövényként is ismert.

Alpesi tündérvirág

Epimedium alpinum
(https://garten-von-ehren.de/)

Ha fák alatti árnyékos területrészekre keresünk talajtakaró évelőt, akkor az alpesi tündérvirágnak alighanem dobogós helye van a listán.

Tavaszi kihajtáskor levelei halványpirosas, rózsaszínes árnyalatúak, nyárra zölddé válnak, ősszel pedig bronzvörössé színeződnek. Kedveli a kissé nedves, de jó vízelvezetésű talajt, és elviseli a mélyebb árnyékot is.

Virágzásban
(https://www.promessedefleurs.ie)

Meghálálja, ha mulcsként időnként gazdag komposzttal biztosítunk neki extra tápanyagot. Az ültetést követően – mint szinte minden növénynek – rendszeres öntözésre van szüksége, később már a kisebb szárazságot is jól viseli.

Árnyékban érzi jól magát
(https://www.carolynsshadegardens.com)

Virágzása március végén, április elején kezdődik, június közepére ér véget, sárgáspiros virágai igazán látványosak. Húsz, legfeljebb harminc centiméteres magasságot ér el. Idővel nagyobb területrészeket is képes meghódítani, mivel kissé terjedő természettel áldotta meg a teremtő.

Japán hölgypáfrány

Tökéletes félárnyékos helyekre
(http://www.plantsrescue.com)

Visszafogottan elegáns levelei a zöld és a lila remek változatosságával bőséges kárpótlást nyújtanak, amiért a japán hölgypáfrány nem kényeztet el bennünket pazar virágokkal.

Kedveli a tápanyagban gazdag talajt, az agyagos területrészek sem hozzák zavarba, a meszes környezetet viszont nem szíveli, úgyhogy semleges vagy némiképp savas közeget kell biztosítani számára. Elviseli a mélyárnyékot is, de leveleinek lenyűgöző színeit csak félárnyékban élvezhetjük.

Athyrium niponicum 'Metallicum'
(https://riversidegardencentre.com)

Lombhullató, a tél végére elszáradó leveleit a fagyok elmúltával vissza kell vágni. A fiatal növényeket kemény teleken érdemes lombbal takarni. Rizómákkal terjed, idővel testesebb foltokat is beborít, árnyéki talajtakarónak tehát kiváló.

A kertészetekben több fajtáját is megtaláljuk, legtöbbször alighanem a tarka levelű változattal – Athyrium niponicum var. pictum – találkozhatunk. Nála a leveleken a halványlila szín is megjelenik. Létezik ezüstös, és határozottan vöröses, bronzos levélnyéllel rendelkező fajtája is.

Elbűvölő színek
(https://www.shadyplants.com)

Harminc-negyven centiméteresnél nem nő nagyobbra, meghálálja, ha rendszeresen komposzttal kényeztetjük.

Robot a gyepen

Rézsűn sem jön zavarba

A robotfűnyíró az elmúlt évek egyik slágerterméke lett.

Legtöbben szabadidőt és kényelmet vásárolnak vele, míg mások számára amolyan divattermékké vált. Akárhogy is van, a robotfűnyíró hasznos egy szerkezet, helyettünk dolgozik, időt takarít meg nekünk, igaz, telepítésének teljes költsége a megrendelő igénye és a kert méretének függvényében könnyen túllépheti a milliós értékhatárt.

A mérleg másik serpenyőjében viszont ott van a fűnyírásra fordított idő, ez néha már áprilisban, de májusban és júniusban biztosan négy naponkénti elfoglaltságot jelent. A levágott füvet jobb esetben a komposztra kell hordani, ahol ez nincs, ott a nyesedék kárba vész: elszállítandó hulladék lesz belőle.
 
A robotfűnyíró telepítése tisztes előkészítő munkát kíván.

Nem keveset kell bíbelődni a talajjal – göröngyös, dimbes-dombos felület szóba sem jöhet –, szükség van tökéletes gyepvetésre vagy gyepszőnyeg professzionális fektetésére, tisztességes vízelvezetés kialakítására és egy olyan kerttervre, amelyik figyelembe veszi, hogy a területen robotfűnyíró fog dolgozni.

A tervezéshez fontos tudni, milyen típusú robot lesz a befutó.

Akadnak, amelyek le tudják nyírni a gyepszegélyt is, másoktól viszont hiába várunk effélét. Utóbbiaknál tehát a gazdának vagy a gazdasszonynak négy-ötnaponta kézbe kell vennie a fűkaszát vagy szegélynyíró ollót, hogy módszeresen körbe nyírja a kerítések, falak, ágyásszegélyek melletti szakaszokat, illetve minden sávot a kertben, ahol a tereptárgyak szegély nélkül kerültek a gyepfelületbe.

Nagyobb kert és több tereptárgy esetében ilyenkor alighanem hosszú körmondatok fogalmazódnak meg a fűkaszázó fejekben a szabadidő hasznos eltöltésének témakörében. A nyesedéket aztán össze kell gereblyézni, rátenni a komposztra, vagy zsákba gyömöszölni, ami újabb markánsnak mondható eszmefuttatásra sarkallhatja az embert.

Mindezt elkerülendő, a kert kialakításakor a tereptárgyak és falak melletti sávoknál burkolt felületeket kell kialakítani, ezek szélességét a robotfűnyíró dokumentációjában leírtak határozzák meg, ez általában 25-28 centiméter. Napsütötte helyeken a beton, betontégla melletti sávok túlságosan forróak lesznek a gyepnek, ezeknek a területeknek nyaranta extra öntözővízre lesz szükségük.

Főszezonban a robotnak naponta egyszer vagy többször kell nyírnia a gyepet, a fűszálak magassága általában nem haladhatja meg a nyolc centimétert. A pengék tizedmillimétertől egy, másfél centiméteres részeket nyírnak le a fűből, a nyesedék pedig mindig a gyepen marad. Emiatt a kerti szezonban többször is szükség lehet a gyep szellőztetésére.

Ha gombásodni kezd a gyep – ami általában a helytelenül beállított öntözőrendszernek, a folyamatosan nedves, párás, szellőzetlen talajfelszínnek köszönhető –, a robotfűnyíró nélküli kertekben a fertőzés általában kisebb helyekre koncentrálódik. A robot viszont tökéletesen alkalmas arra, hogy a gombaképleteket a gyep teljes felületén széthordja. Ilyenkor a robotnak illendő szabadságot kivennie mindaddig, amíg a gomba – gyakran kétszeri permetezést követően – el nem tűnik a kertből. Ha a teljes regenerálódásig nyolc-tíz napnál több idő telik el, elő kell venni a hagyományos fűnyírót, mert a magas gyepet a robot nem tudja lenyírni. Nem ördögtől való, ha a gombásodás megakadályozása érdekében gombaölő szerrel, vagy 96 százalékos alkohollal időről időre fertőtlenítjük a robotot.

Kábelfektetés közben

Az öntözőrendszer és a robotfűnyíró csak akkor hajlandó tartós barátságot kötni, ha nem zavarják egymás köreit. A robot és az öntözés nem mehet egyszerre, mert megvan az esélye, hogy szorgos kis barátunk éppen akkor halad át a területen, amikor a víznyomás kiemeli a szórófejet. És vele a robotot is. Ilyenkor őkelme kényszerpihenőt tart a levegőben, de előfordulhat, hogy hirtelen felindulásból elkövetett gyilkosságot hajt végre a gyanútlan, és védekezni képtelen szórófej ellen.

Ha akkumulátora lemerülni látszik, a robot csapot, papot, mindent elfelejt, hátat fordít a szép zöld gyepnek, és ha nem is sietve, de hazamegy. A bejutást a dokkolóba sem kapkodja el: nekiszalad a műveletnek balról is, jobbról is, néha egy-két plusz kört is beiktat, derekasan tönkretéve a háza előtti területszakaszt. A műanyagból készült ház aljzata pedig az esős időben üzembiztosan megsüllyed, idővel egy szépnek kifejezett jóindulattal sem mondható sáros tócsa képződik a ház előtt.

Igényes megoldás

A profi robotfűnyíró telepítők – a Kertmanufaktúra állandó partnere, Kemény Csaba mindig így csinálja –, hogy elkerüljék a szépérzék ellen elkövetett vizuális környezetszennyezést, némi pluszmunkával egy csinos burkolt felületet készítenek a dokkolóháznak. Ha a ház a gyepfelületbe kerül, az aljzat méretére is figyelnek, hogy a robot ott se hagyjon nyíratlan felületet.

A többiek pedig megkérik a megrendelőt, hogy ráérő idejében nyírja majd le a füvet a dokkoló mellett is, merthát mindent a robot sem tudhat. Ugyancsak ők azok, akik a dokkolóházat a kert legszebb pontjára helyezik el, de legalább következetesek, mert az öntözőrendszer osztódobozaival is ugyanezt csinálják. Munkájuk a telepítéssel – tapasztalataim szerint szomorú – véget ér, a robot javításáról és karbantartásáról hallani sem akarnak, s ha a család újabb növényágyást létesítene, vagy egy fát, cserjét ültetne a kertbe, a feladatot megoldhatatlannak ítélik.

A robotfűnyíró sikeres telepítéséhez és használatához egy soktényezős egyenlet megoldása árán lehet eljutni. Olyan tervezőre és kivitelezőre érdemes rábízni, aki otthonosan mozog az efféle képletek háza táján, hogy a robotfűnyíró valóban betöltse szerepét: segítségünkre legyen.

Macedon varfű

Knautia macedonica: könnyed elegancia
(https://www.diggers.com.au/)

Egy évelőágyásból egyszerűen kihagyhatatlan.

Kihagyhatatlan, mert tökéletesen oldja a csoportban ültetett növények tömbjét, kitölti a tövek, szárak közötti helyeket, kiemelkedő virágfejeivel magassági értelemben is mozgalmasságot visz az ágyásokba.

Kerülhet rögtön az ágyás első vonalába, vagy a beljebb lévő évelők közé, és biztos helye van az alacsonyabb díszfüvek között is. Hetven-nyolcvan centiméter magasra nő, szabályos gömböt alkotó virágai a fajtától függően lehetnek harsány vörösek, a vörösből pirosba hajlók, bordók vagy élénk violaszínűek. A beporzást végző rovarok alighanem ódákat tudnának mesélni róla.

Napos helyet kedvel, telepíthető akár tűző napos kertszakaszra is. Virágzása júniusban kezdődik, és október első napjaiban még tart. Szereti a kifejezetten jó vízelvezetésű talajt, gyökere nem állhat pangó vizes talajban. Jól viseli a komolyabb fagyokat, nem károsodik mínusz 20-22 fokban sem. Vázában sokáig tartós marad, ráadásul szárazvirágként is megállja a helyét.

Knautia macedonica 'Red Knight'
(https://shop.barnsdalegardens.co.uk)

A kertészetek leggyakrabban a Knautia macedonica ’Mars Midget’, a Knautia macedonica ’Melton Pastels’, a Knautia macedonica ‘Red Cherries’, a Knautia macedonica ’Thunder and Lightning’ fajtát kínálják.

Görögországban, Albániában, Bulgáriában, Észak-Macedóniában és Törökországban őshonos, nemzetsége Christoph Knaut német orvos, botanikus nevét őrzi.

Műfüvet ne!

Fenntartható fejlődés
(https://www.gardenninja.co.uk)

Műfű-ügyben alighanem a legelső kérdés, amit feltenni érdemes: milyen megfontolások alapján fogalmazódik meg az ötlet, hogy műfüvet kell a kertbe telepíteni?

Talán, mert azt állítják róla, hogy nem kell gondozni.
Hogy olcsó, és nem szennyezi a környezetet.
Hogy gyönyörű, és természetes hatása van.
Hogy a kutyák éjjel-nappal erről álmodoznak.
A celebeknek pedig fülig ér a szájuk, amióta műfüvön mulatják az időt kies otthonukban.

És hát, ki tudja, mert jól jöhet még egy kis műanyag.

A műfű tehát.

A műfű, amelynek telepítési költsége többszöröse a vetett fűének, de jelentősen drágább a gyepszőnyegénél is.
A műfű, ami kiöli az összes létező életformát a talaj felső húsz-huszonöt centiméterében.
A műfű, ami nem hűti, hanem fűti a környezetét.
A műfű, amelyik egyáltalán nem gondozásmentes.
A műfű, amelynek újrahasznosítása ugyanolyan fából vaskarika, mint a fenntartható fejlődés jól hangzó fogalma.
A műfű, amiből mikroműanyagok jutnak a környezetbe.

És mert manapság a környezetvédelem és vele a zöld gondolkodás is sok helyütt üres marketinglózunggá vált, a műfű nulla vízigénye is felkerült a mellette szóló érvek listájára. Ebben egyébiránt élen jár a European Synthetic Turf Council, merthogy a műfűnek már nemzetközi testülete is akad.

Akárhogy is van: ahogy használt autógumit, műanyag kutyát, giccses kerti törpét, világító őzet vagy neoncsövet sem használunk egy valamirevaló kertben, úgy műfüvet sem kellene. Ennek belátása azonban nagyon úgy néz ki, a dolgok jelenlegi állása szerint okoz némi gondot.

Akad tehát bőven felelőssége a kerttervezőknek, kertépítőknek, építészmérnököknek, amikor a lelkes kerttulajdonos előáll az ötlettel: műfüvet szeretnék.

Amire egyetlen jó válasz létezik: műfüvet ne!

Tévhitek a gyep öntözéséről

Két-háromnaponta is elegendő lenne
(www.environmentaldesigns.com)

Nagyon úgy néz ki, nemcsak a politikának és a focinak, az automata öntözőrendszerek beállításainak is tízmillió szakértője akad e kies honban. Egyik csoportjuk esküszik az esti órákban történő locsolásra, másikuk inkább a hajnali időpontot ajánlja, kettejük közös metszetében leledzenek azok, akik szerint tutira kell menni: késő este és hajnalban is öntözni kell.

Az indokok között néha a legfurábbak is megtalálhatók, ilyen például az esti öntözés híveinek egyik aduásza, miszerint azért kell késői órán működtetni a szórófejeket, mert a föld még meleg, és az a szép zöld gyep ilyenkor tudja felvenni legjobban a csapadékot. A második helyezett az az érv, mely szerint az este kijuttatott vizet reggeltájt tudja a legjobban hasznosítani a gyep, amikor rávetülnek a kelő nap sugarai.

A hajnali öntözés híveitől pedig leginkább ez tetszett: az emberek hajnalban mélyebben alszanak, és kevésbé zavarja őket a nyitott ablakon beszüremkedő ütemes sziszegés, mely hanggal a szórófej próbálja meg őrületbe kergetni a gyanútlan gyeptulajdonost.

Érdekes.

Ennél már csak a valóság érdekesebb, merthogy a hajnali öntözés és az alvás mélysége között semmiféle kapcsolat nincs, van viszont az időpont és a párolgás terén. Merthogy a napszakok úgy vannak kitalálva, hogy a hőmérséklet a hajnali órákban a legalacsonyabb, így ebben az időszakban megy pocsékba a legkevesebb víz. A hajnali négy-öt óra között kijuttatott öntözővíz nem áll hosszú órákig a gyepen, a rövidesen megérkező napsütés és vele a felmelegedés még az álmoskönyvek szerint is jótékony hatással van a száradási folyamatokra.

Mármost adódik a kérdés: hányszor öntözzön a gazda, ha már egy vagyont fizetett ki a gyepesítésre és az automata öntözőrendszerre?

A kérdésre jelen állás szerint a legnépszerűbb válasz így hangzik: naponta. Mi több, nem kevesen úgy vélik, akárhogy is van a párolgás, meg az alvás bonyolult problematikája, biztos, ami biztos, menjen az az öntözés este is, meg reggel is.

Merthogy kell az a jó párás klíma a gyepnek.

A jó párás klíma persze egyáltalán nem kell a gyepnek, sokkal inkább a gombás fertőzésnek van rá szüksége, ennek terjedésében egyébként az automata fűnyírók is gyakran besegítenek. A huszonnégy óra leforgása alatti kétszeri öntözés nem ritkán tocsogóssá, de legalábbis folyamatosan nedvessé teszi a földet, aminek a fűszálak gyökerei örülnek a legkevésbé.

A növények úgy vannak kitalálva, hogy gyökereik gondosan kutatnak a tápanyagok és a víz után, s nem restek mélyebb rétegbe is bekukkantani. A maguk zseniális módján küzdenek meg a napi betevőért, és – bár hihetetlennek hangzik –, de képesek elkényelmesedni, és kiélvezni az ember által nyújtott wellnessközpont minden áldását.

Vagyis felhagynak a módszeres kutakodással, s a napi kétszeri öntözés hatására kényelmes üzemmódba kapcsolnak, gyökereik a felső talajrétegben kezdenek tanyázni, felhagyva a kutatómunka helyenként bizony fárasztó tevékenységével.

Ellustulás tehát.

Amit hamarosan a gombás betegségek megjelenése, az általános egészségi állapot leromlása követ, ráadásul a szépen tömörödő talaj képtelen tisztes mennyiségű levegőt biztosítani a gyepnek.

Némiképp sziszifuszi küzdelemnek tűnik, de néha-néha sikerül rábeszélni egy-egy kerttulajdonost, hogy két-háromnaponta öntözze a gyepet, bőségesebb vízmennyiséggel, s ugyancsak ezt a metódust kövesse az évelőágyások és a zöldséges kert esetében is. Utóbbiaknál bátran nevezhetjük a megoldást árasztásos technikának is, ennek hatékonysága messze meghaladja a naponkénti locsolásét.

És hát sziszifuszi azért is, mert az öntözőrendszer kiépítője naponkénti beállítást javasolt a gazdának, aki ezt olvasta a neten is, és a szomszédban is naponta kétszer megy a rendszer, különben pedig eddig is így csináltuk.

Akárhogy is van: ideje lenne változtatni.

Alacsony és törpe babérmeggyek

Alacsonyak, törpék, szépek
(https://zahrady-rostliny.inshop.cz)

A törpe felnőtt korára úgy negyven-ötven centiméteres, az alacsony pedig másfél méter körüli magasságot jelent. A törpe növekedésűek kiválóan használhatók egy ágyás szegélyezésére, egy egybefüggő örökzöld szőnyeg kialakítására, és jól mutatnak nagyobb fák szűrt árnyékában is.

Prunus laurocerasus ’Mount Vernon’
(https://sandcreeknursery.net)

Prunus laurocerasus ’Mount Vernon’
Ideális körülmények között sem lesz magasabb ötven centiméternél, szélessége azonban vígan elérheti a hetven-nyolcvan centimétert is. Gyakorlatilag talajtakaró örökzöldként használhatjuk, mivel jól záródó felületet biztosít.

Nem rajong a nehéz agyagos, mészben gazdag talajokért, inkább a lazább, jó vízelvezetésű földet kedveli. Fehér virágait tavasszal hozza. Ha tűző napra kerül, nagyobb vízadagra van szüksége, ideális élőhelye a világos, napos és a szűrt árnyékos kertszakasz.

Metszésre nincs szüksége, ha mégis igazítani szeretnénk a ruházatán, bátran megtehetjük.

Prunus laurocerasus ’Green Carpet’
(https://zahrady-rostliny.inshop.cz)

Prunus laurocerasus ’Green Carpet’
Némiképp magasabbra, és jóval szélesebbre nő, fényes jókedvében elérheti a szűk egyméteres magasságot, és a kétméteres szélességet is, ehhez általában kilenc-tíz esztendőre van szüksége. Önálló foltok kialakítására kiválóak, de nagyon jól hasznosíthatók magasabb fák árnyékában. Félárnyékos, szűrt fényű helyek ideálisak számára.

Szintén tavasszal virágzik, virágzati fürtjei nagyobbak, jó tíz centiméteresek is lehetnek. Terméseit a madarak télvíz idején táplálék kiegészítőként szívesen fogyasztják. Talajigénye azonos a Mount Vernon fajtáéval.

A kertészetekben Grüner Teppich néven is találkozhatunk vele.

Prunus laurocerasus ’Piri’
(https://www.pflanzmich.de)

Prunus laurocerasus ’Piri’
Magasabb cserjeként hasznosítható a kertben, üzembiztosan eléri, nem ritkán kissé meg is haladja a másfél méteres magasságot. Viszonylag gyorsan nő, alacsonyabb sövényként, de önálló cserjeként is megállja a helyét.

Kerülhet világos, napos helyre, jól tűri a félárnyékot is, viszont a túlzottan meszes talajokat nem neki találták ki.

Prunus laurocerasus ’Mari’
(https://www.praskac.at)

Prunus laurocerasus ’Mari’
Általában meghaladja a másfél méteres magasságot, és meglehetősen széles, kissé lapított gömb alakú cserjévé fejlődik. Érdemes figyelni rá, hogy földje inkább semleges kémhatású legyen, a túlzottan meszes közeget nem szívleli, de szereti a tápanyagban gazdagabb, jó vízelvezetésű talajokat. Mindegyik babérmeggyre igaz, hogy a pangó vizes élőhelyen szenvedni fognak.

A naposabb, világos helyeket szereti, legfeljebb félárnyékos helyen fejlődik kielégítően. Ha szükséges, közepes metszést minden károsodás nélkül elvisel, alacsony nyírott sövény is nevelhető belőle.

Prunus laurocerasus ’Klári’
(https://drevesnica.si)

Prunus laurocerasus ’Klári’
Másfél méteresnél nem lesz szélesebb és magasabb, az égvégek kissé lefelé hajlanak. Virágzási ideje április végére esik, de igyekszik kihasználni a vénasszonyok nyarát, ilyenkor újra megjelennek nagy, fehér virágfürtjei.

Jó vízáteresztő, tápanyagdús talajban érzi jól magát, inkább az enyhén savas, mintsem a meszes talajokat kedveli. A hat-nyolc órán át tartó tűző napsütést nem viseli el, de pár órás tűző nap nem jelent neki akadályt, igaz, legkedvesebb számára a szűrt fényű, világos, legfeljebb félárnyékos kertszakasz.

Prunus laurocerasus ’Mano’
(https://www.tenhoven-bomen.nl)

Prunus laurocerasus ’Mano’
Az alacsony babérmeggyek közül talán Mano nő a legnagyobbra, végleges magassága mindig meghaladja a másfél métert. Ez a cserje minél idősebb, annál szélesebb, szétterülő lesz. Érdekessége, hogy a levélcsúcsa nem hegyes, inkább kerek formájú.

Virágzása a nyár második felére esik, termései biztosan felkeltik a madarak érdeklődését. Napos, félárnyékos fekvés a megfelelő, kedveli a laza, jó vízelvezetésű, mészmentes talajt. Mélyárnyékba ne kerüljön, ilyen helyen gyengén fejlődik.

Prunus laurocerasus ’Miniredia’
(https://www.stewarts.co.uk)

Prunus laurocerasus ’Miniredia’
Egy méter magas, és megközelítőleg ugyanilyen széles, csaknem szabályos gömb alakú cserjévé fejlődik. Levelei kihajtáskor bronzvörösek. Napra és erősebb félárnyékba is kerülhet, nem sértődik meg, ha rendszeresen formára igazítjuk.

Április végén, május elején virágzik, a komolyabb, mínusz húsz fokos hideget is elviseli. Több helyütt a puszpáng helyettesítésére használják.

Ásás nélkül

Tökéletes
(https://joegardener.com/)

Van abban valami különleges, hogy jó néhányan úgy félnek az ásás nélküli kertészkedéstől, mint ördög a tömjénfüsttől.

Különleges, mert lassan könyvtárnyi cikkek, videók és könyvek gyűltek össze a témában, jelentős részük ingyenesen olvasható, nézhető, de nagyon úgy néz ki, mindhiába.

Évtizednél is több ideje már, hogy igyekszem rábeszélni fiatalt és időst, rendszeresen és rendszertelenül kertészkedőt egyaránt, hagyja az ásót másra, sikeres küldetésnek mégsem nevezném.

A visszautasítás indoka legtöbbször a megszokás. Így szoktuk csinálni, és már nehéz lenne változtatni rajta, mondják. Vagy a szomszéd, aki mindig felássa a zöldségest, és neki mindig remek termése van. Aztán előkerülnek meghökkentő érvek is, miszerint ha nem ásunk, a talaj összetömörödik. Egyesek szerint nemcsak tömörödik, de be is sül. És hát ásás nélkül mulcsozni kellene, az pedig nem szép.

És mindezekhez a laposföld-hívők világát idéző érvek is tartoznak: a rögökből lesz a porhanyós föld; a fagy ásás nélkül nem megy le elég mélyre; de a legszebb mégiscsak ez: nem árt a felszínre hozni az időközben mélyebbre került tápanyagokat. Tragikomikus, hogy ezek közül néhányat megtalálunk az ország egykor legkedveltebb kertészének útmutatásai között is, azoknak pedig valóságos istenkáromlás ellent mondani.

Milyen tudományos tényeket lehet tehát felsorakoztatni az ásás nélküli, gazdagon mulcsozott kert érdekében?
- a talaj felszínén hagyott növényi részek megakadályozzák a föld kiszáradását, tömörödését
- a talaj vízmegtartó képessége jelentősen növekszik, kevesebb öntözővízre van szükség
- nem gyilkoljuk meg a talajlakó mikroorganizmusokat azzal, hogy a felszín közelében élőket a mélyre lökjük, a mélyebb rétegben lakókat pedig felhozzuk a felszínre
- nem semmisítjük meg a talajlakó lények által létrehozott függőleges és vízszintes járatokat, amik mint megannyi kémény, segítik a talaj szellőzését és utat engednek a csapadéknak is
- nem telepednek meg a gyomnövények, ami megmarad, könnyen eltávolítható, nem kell gyökerestül kihúzni, bőven elegendő, ha a talaj fölött elvágjuk őket
- a kerti nyesedék, zöldhulladék, apróra vágott ágak és egyéb növényi részek visszakerülhetnek az ágyásokba, a nitrogénben és szénben gazdag, kiváló mulcs alapanyagot tehát nem kell zsákba gyömöszölni, és elszállíttatni
- nincs szükség műtrágya használatára, az egészséges talajélet jobb, egészségesebb, gazdagabb termést eredményez

Egy szó, mint száz: a kert ásás nélkül tökéletesen működik.

Érdemes kipróbálni.