 |
Birtokvédelem zöld módra
(www.geograph.org.uk) |
A kétlábúak. A kétlábú vadak ügyfelünk vidéki birtokán támadnak, de mégsem emel több méteres kerítést, biztonsági őröket sem szerződtet, inkább sövényt telepít. De milyet, kérdezte előbb önmagától, aztán tőlem, mondanám már meg, mely növényfal képes távol tartani a vadakat.
A válasz persze attól függ, hogy elméleti vagy gyakorlati igénnyel kéretik azt megfogalmazni. Merthogy elméletben többféle zöld növényfal is útját állhatja a zöldség, a gyümölcs, a fa, a kerítés és minden mozdítható holmi iránt leküzdhetetlen vágyat érző, igencsak ráérő jóembereknek. Gyakorlatilag viszont…hm, a próbálkozás némi gondoskodással és extra széles kerítés melletti szabad hely birtokában akár biztos sikerrel is járhat.
 |
Fegyverük van, és nem félnek használni
(www.gibsonlandscape.typepad.com) |
Először is a hely. Általában úgy szokott lenni, hogy az ember a kerítés mellett nagy ügyesen felás egy sávot, és abba sövénynövényt telepít. Fájdalom, két- és négylábú vadak ellen az egysoros sövény nem sokat ér, minimum kettő, de inkább három sorra lesz tehát szükségünk. Ez testvérek között is legalább négy-hat méteres sávot jelent, nem árt tehát, ha elegendő helyünk van. És mivel védelmi célokra a mégoly jól nevelt, ám sima modorú sövény nem sokat ér, ezért ilyen helyekre inkább a faragatlanabbak közül közül érdemes válogatni. Tüskések, tövisesek legyenek, ne jöjjenek zavarba, ha rajtuk éppen átmászni támad kedve bárkinek, és akkor se szálljon inukba a bátorság, ha ágaikat széthajtva próbálkoznak legyűrni őket.
Nos, a teljesség igénye nélkül néhány, a csóresz szándékával érkezők szempontjából kifejezetten barátságtalan sövénynek való növény.
 |
Vadrózsa (Rosa canina)
(wwwluirig.altervista.org/) |
|
Vagy csipkebogyó, ami erdei, erdőszéli kirándulásokról lehet ismerős. Bogyóját nem kevés karmolásos sérülés árán gyűjtjük, merthogy
tízszer több C-vitamin található benne, mint a citromban. Ha megtetszenek pompás virágszirmai – erre meglehetősen nagy az esély –, azokat felhasználhatjuk saláták, fagylaltkelyhek díszítésére vagy belefőzhetjük süteményekbe is, persze sövénynek nem ezért telepítjük. A telepítésnél lehetünk egészen bátrak, akár 4-5 méteres távolságra is ültethetjük a töveket, de ha biztosra akarunk menni, ezt az ültetési távot megfelezhetjük, azonnal duplájára emelve ezzel az egységre jutó szúrófegyverek számát. Megél laza és kötött talajban, napon és árnyékban egyaránt.
 |
Oszázsnarancs, narancseperfa (Maclura pomifera)
(www.matthewwills.com) |
Ha boldog emlékezetű Virág elvtárs elmélyült volna a természettudományok bugyraiban, bizonnyal előállt volna ennek termésével is: nagy, zöld és ehetetlen. Amúgy Észak-Amerikában látta meg a napvilágot, s a tövisek osztásakor többször is sorba állt. Igen kemény fája van, vasúti talpfáknak, kerítésoszlopoknak például kiválóan alkalmas. Ha sövénynek ültetjük, naposabb kerítésszakasz mellé tegyük, mert odavan a sok fényért, de talajban egyáltalán nem válogatós
 |
Tűztövis (Pyracantha)
(www.melogranoantico.blogspot.com) |
Remek választás, már csak politikai szempontból is: korrekt, igazi demokratával van dolgunk. Fejlődése során ugyanis jóelőre gondolt a különféle szekértáborok megrögzött tagjaira, ezért van belőle vörös és narancs termésben díszelgő egyaránt. Mi több, biztos ami biztos alapon – csalódottak és/vagy kétkedők figyelem! –választhatunk narancsvöröset is. (Bár erősen gyanítható, hogy vidéki birtokunkra behatolni igyekvőket sem a vörös, sem a narancs szín, sem azok árnyalatai nem hatják meg különösképpen.) Ennél sokkal hatásosabb lehet viszont a tűztövis már-már elviselhetetlenül sűrű, tövises ágrendszere. Ültethetjük napra vagy félárnyékba, a talajjal szemben sincsenek extra elvárásai.
 |
Julián borbolya (Berberis julianae)
(www.arborboy.blogspot.com) |
Kínai cimboránk fittyet hány a legmelegebb napoknak éppúgy, mint a leghidegebbeknek, jól érzi magát tűző napon és félárnyékban is. Nem szereti viszont, ha vízbe ér a lába, úgyhogy tópartra ne ültessük. Ne ijedjünk meg, ha ősszel levele vöröses színben kezd játszani, ettől még örökzöld növénnyel állunk szemben. Ha kétlábú vadak állnak szemben vele, nehéz dolguk lesz, hármas tövisei miatt egy viszonylag egyszerűnek tűnő metszés is elfogadható az önsanyargatás fogalmát kimerítő tevékenységként. Amúgy hagyhatjuk nyíratlanul is, ültetési távolságnak nagyon szoros elrendezésben hatvan, némiképp lazább kivitelezéssel nyolcvan centimétert válasszunk. Ha mazohisták vagyunk, és feltétlenül nyírni szeretnénk, erős kesztyű beszerzése és a borbolya virágzása után eshetünk neki, hogy nyírott sövényt neveljünk belőle.
 |
Tövises lepényfa (Gleditsia triacanthos)
(www.thelifeofyourtime.wordpress.com) |
Tövisei nem ígérnek felhőtlen randevút, két, pláne három soros telepítés esetén gyakorlatilag is áthatolhatatlan. Jobban szereti a kissé lazább, homokosabb talajokat, de amúgy nincsenek különleges igényei, a legmorcosabb teleket is jól viseli. Ahhoz, hogy kellő tömöttségű sövényt neveljünk belőle, nyírnunk kell, efféle alakítás nélkül természetesen megtartja eredeti formáját: méretes fa lesz belőle. Attól sem kell tartanunk, hogy hamar kipusztul, hetven, nyolcvan évig biztosan hadrendbe állítható.
 |
Jó választás lehet a kökény is
(www.geograph.org.uk) |
Védvonalunk akkor lehet igazán hatékony, ha szúrós frontvonalunkat képező növényeinket több sorban, akár vegyesen telepítjük a telekhatárhoz. Arra kell csak ügyelnünk, hogy a második sorba kerülő növényekkel felezzük meg az első sort alkotók ültetési távolságát, így sokkal zártabb és tömöttebb falat alakíthatunk ki. Ehhez egyébként még sok, legalább többtucatnyi növény közül választhatunk, álljon itt néhány közülük.
Magyal (Ilex aquifolium)
Keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia)
Vadcitrom (Poncirus trifoliata)
Fagyal (Ligustrum sp.)
Kökény (Prunus spinosa)
Egybibés galagonya (Crataegus monogyna)
Turkesztáni szil (Ulmus pumila celer)
Tiszafa (Taxus baccata)
Ami pedig a csóreszt illeti, telepítés után akár Kazal Lászlót is meghallgathatjuk, vigasztalni ugyan nem fog, de segíthet még mai napság is szélesebb kontextusba helyezni a kérdéskört.
