kertmanufaktúra

2014. január 24., péntek

Kertépítés, ahogy mi csináljuk

Egy újjáépített sziklakertünk

Egy kert megépítése sosem az építéssel kezdődik. Gyakran egy nyaraláson látott kerttel, egy magazinban felfedezett fotóval vagy apró ötletekkel. Köréjük újabb részletek gyűlnek, egy pihenőhely, egy dézsa a teraszon, egy számunkra kedves növény, egy virágszín, egy szárazon rakott kőfal vagy egy járda bontott téglából.

Kertmanufaktúra kert: családi ház kertjének átépítése

És az ötletekből kezd összeállni valami, ami először inkább csak részleteiben létező, még összefüggések nélküli halmaz. Jó esetben aztán ebből a képlékeny gyűjteményből készül el a kert terve, ami szintén többszöri nekifutásra, újabb és újabb finomítások, egyeztetések és változtatások után nyeri el végső formáját. A folyamat során a kert tervezője és majdani használói közösen igyekeznek megtalálni a lehető legoptimálisabb változatot, ami illik a kert használóinak életéhez, álmaihoz, az épülethez, a szűkebb és tágabb környezethez egyaránt.

Fontosnak tartjuk a kerti kiegészítőket is

Tervünk tehát már van. És benne van minden fontos részlet, növények, építőanyagok, kültéri bútorok és ezek tételes költségei, a kert méret- és színhelyes rajza. A kert, amit megálmodtunk. Következhet a második felvonás: a kert megépítése. A tervből a kertépítőnek kell valóságos kertet létrehoznia. Ebben a folyamatban is, csakúgy, mint a tervezés szakaszában, az apró részletek pontos és alapos összehangolására van szükség, hogy a kert olyan legyen, amit a megrendelő – ideális esetben a tervezővel közösen egyeztetve – megálmodott.  És mindehhez az építők oldaláról is sok, első pillanatban lényegtelen apróság megléte szükséges.

Egy átalakításra váró, elhanyagolt udvar...
...amiből egy használható kertet terveztünk és építettünk

Jó, ha van kéznél gazdag munkatapasztalat, akad intelligencia és kiváló megfigyelőképesség, tudatosság és önállóság, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Kellenek esztétikai készségek, aztán nem árt egy adag természetismeret. Ha a kivitelezők nem rendelkeznek magas fokú esztétikai készségekkel, nincs kellő természetismeretük, a kert sohasem lehet egyenrangú a lerajzoltakkal. Ha a kertépítők precízen dolgoznak ugyan, de munkájukat csak folyamatos felügyelettel, utasítások alapján képesek ellátni, a végeredmény kertre hasonlít majd, de hiányozni fog belőle a lélek, az a gyakran meghatározhatatlan valami, ami a kertet az otthon részévé teszi.

Előkészítő munkák a gyepszőnyeg fektetéséhez
Helyén a gyep és befejeztük a rézsű beültetését is

A kertépítés összetett, a részletek finom összhangjára épülő munka, ahol nem elég jól dolgozni. Ha a cél az, hogy „A KERT” épüljön meg – és mindenki álmai kertjét szeretné elkészíttetni –, akkor nem elég a jó: kiváló munkát kell végezni. Ha „csak” egy kisebb térburkolat vagy járda megépítése a feladat, a megtanultak vagy az utasítások alkalmazása a legtöbb esetben akár elegendő is lehet. Mindez a járdához, a térburkolathoz kapcsolódó vagy önálló kerti elemek megépítésénél már biztosan a minőség rovására megy.

A fenyőfa alatti teraszon erdei környezetet alakítottunk ki,
kiszáradt patakmederrel és árnyékkedvelő növényekkel

Ez már nem az „egy kis kőművesmunka” világa. A sziklakerti kövek elhelyezésénél fontos, hogy a köveket melyik oldalával, merre tájolja az építő, milyen szögben építi be, és hogyan rögzíti azokat. A burkolatoknak például a terven megadott irányba, az ott előírt hossz- és oldalirányú dőléssel kell elvezetnie a vizet. Valahol tervezés ez is, csak nem ceruzával vagy számítógépes programmal. Ezekhez a művelethez esztétikai érzékre, önálló döntéshozatalra, kiváló megfigyelőképességre, természetismeretre, a részletrajzok olvasni tudására és értő alkalmazására van szükség.

Küldetés: gyepszőnyegezés.
Egy parányi udvar képe, amikor megérkeztünk.
Küldetés: gyepszőnyegezés.
Egy parányi udvar képe, amikor távoztunk.
A betonfedlapok helyére később gépkocsibeállót építettek.

A növények ültetésénél az esztétikai érzék szintén alapkövetelmény: minden növénynek van eleje és háta, vagyis egy szebb és egy kevésbé szép oldala, nem fordulhat elő, hogy ez utóbbi kerüljön előre. És persze az sem árt, ha az építők rendelkeznek a szakma, a munka iránti alázat tudományával, és munkavégzés közben inkább ezekre és nem a szerszámaikra támaszkodnak.

Tisztul a terep: a melléképületek elbontása után
a régi járdának is mennie kell...
... hogy elkészülhessen a család új, játékra, pihenésre
is alkalmas tágas kertje

És a kertépítőnek kell legyen a kert egészére értelmezhető szintetizáló képessége, egy képesség, ami a rajzból, az épületből, az utcából, a tágabb környezetből, ezek együttes hatásából, az ott lakók életéből, a szűkebb és tágabb miliőből is visszaad, belevisz valamit, valami pluszt a megvalósuló kertbe.

Kertmanufaktúra kert: utcafront kialakítása


A tervből csak így lehet olyan kert, amelyik visszaadja mindazt, amit a megrendelő megálmodott, és a tervező a tervekbe belegondolt. Ez az a minőségi többlet, ami egy kertet valóban álmaink kertjévé varázsol. Ez az, ami a jó munkát kiválóvá teszi. És ez az a szemlélet és munkakultúra, amit a Kertmanufaktúránál magunkénak vallunk.

2014. január 17., péntek

Lampionvirág

Lampionvirág (Physalis alkekengi)
(blog.creaders.net)
Feltűnő, narancspiros csészeleveleivel valóban világító lampionokra hasonlít. Egyébként a népnyelv másféle hasonlóságot is felfedezni vélt, erről a kevésbé diszkrétnek tűnő papmonya, paptöke vagy hólyag elnevezés is árulkodik. Sokfelé zsidócseresznyeként vagy Vénusz köldöke néven ismerik.

Narancspiros őszi színfolt
(cambridge2000.com)

A lampionvirágot gyakorlatilag fagytűrő évelőnek nevezhetjük. A gyakorlatilag kitétel azt jelenti, hogy nagyon hideg teleken azért érdemes a tövét lombbal, szalmával takarni. Nem árt tudni, hogy a „lampionok” csak az ősz közeledtével válnak narancspirossá. Annak tehát, aki azért ültetné a díszkertbe, hogy tavasztól őszig legyen narancssárga növényfoltja az ágyásban, más évelőt kell keresnie.

Termése késő őszig díszlik
(maritimegardener.blogspot.com)
A díszes lampionok látványa viszont késő őszig tart, bőven novembert, esetleg kora decembert mutat már a naptár, amikor a csészelevelek is elporladnak. Ősszel egyébként szobadísz is válhat belőle, hosszabb szárral vágva érdekes színfoltjai a lakásnak, de termései is jól mutatnak egy kisebb tálban vagy üvegkehelyben összegyűjtve.

Ha elszaporodna, tőosztással szétültethető
(toancientofdays.blogspot.com)
A kertben olyan helyet érdemes neki választani, ahol jól érvényesül majd a termések narancssárga színe, és elegendő hely áll rendelkezésére, ugyanis a lampionvirág könnyen elterjed. Ha túlságosan elszaporodna, a töveket ősszel szétoszthatjuk, és az így leválasztott növényeket új helyre ültethetjük.

Gondozása nagyon könnyű, nem igényel extra figyelmet. Kedveli a kissé árnyékosabb fekvést, de igénytelensége miatt napon és árnyékban egyaránt megél. A talajjal szemben sincsenek nagy igényei, bár jobban érzi magát tápanyagban gazdagabb földben. Ritkán nő hatvan-hetven centiméternél magasabbra, az egyméteres termetet a lampionvirág ’Gigantea’ fajtája célozza meg.

Irodalmi adatok szerint eleink előszeretettel használták reumás fájdalmak kezelésére, de vizelethajtásra is bevált népi gyógyszer volt. Amúgy a növény minden része mérgező, és ez még akkor is így van, ha az Interneten rendre fellelhetők az ennek ellenkezőjéről tanúskodó feljegyzések.

Ehető rokonság: perui földicseresznye (Physalis peruviana)
(garten2null.de)
Az ehető „változat” nagy valószínűséggel nem a Physalis alkekengi, hanem a Physalis peruviana, vagyis a Perui földicseresznye, őkelme időnként az élelmiszerboltok zöldséges pultjain is felbukkan. Nem mellesleg ez utóbbi termése is csak érett állapotában fogyasztható, nyersen ez is mérgező.  Érettségét tökéletesen jelzi a színe: ha a termés már sárga és nem zöld, biztonsággal fogyasztható.

A perui földicseresznye termése éretten mindig sárga,
sohasem lesz piros
(sybaritica.me)
A két növény megkülönböztetésekor általános alapszabályként érdemes megjegyezni, hogy a Perui földicseresznye termése és a termést körülvevő csészelevél sohasem pirosodik be, mindig sárga színű marad.

Perui földicseresznye: a lampionok mindig
sárgák maradnak
(bidorbuy.co.za)
A földicseresznyét egyébként szintén nevelhetjük a kertben nálunk egynyáriként ismert , védett, meleg fekvést kell biztosítanunk számára. Érett termését salátákhoz lehet felhasználni, de a különlegességeket kedvelők szörpöt vagy lekvárt is készíthetnek belőle.

2014. január 10., péntek

Formára nyírva

Formára metszve: folyamatos gondozást igényel
(http://www.djibnet.com/photo/)
Ügyfeleink néha csodálkozva néznek rám, amikor alakfák vagy formára metszendő örökzöldek kialakítása kerül szóba, és a beszélgetés végén rögzítem a tényt: szobrász kollégámmal hamarosan kezelésbe vesszük a kérdéses növényeket. A Kertmanufaktúránál ugyanis a kerti díszek, kiegészítők és kisplasztikák gazdag tárházából Vertel Andrea keramikus és Pogány Gábor Benő szobrászművész munkáit ajánljuk, ezért a szobrász szó hallatán megrendelőink lelki szemei előtt először a két művész jelenik meg, amint metszőollóval felszerelkezve támadást indítanak az örökzöldek ellen.

János félgömböt formáz
Növényszobrász, szoktam pontosítani ilyenkor. Bár Biró János kollégám nem használja ezt a titulust, de miután valóságos professzora az alakfák és a formára metszett növények kialakításának – nem mellesleg még vagy tucatnyi kerti tudománynak –, helyénvaló, ha növényszobrászként is számon tartjuk.

Gömb, félgömb és kúp egy téli kertben
(www.facebook.com/WonderfulGardens)
Apropó, növényszobrászat. Meglehetősen régen volt, amikor az első formára nyírt növényeket ciprusokból, puszpángokból vagy éppen tiszafákból kialakították. Az egyiptomi és a római kertművészet alakfás divatja némi szünet után a reneszánsz korban lángolt fel újra, s azóta az alakfák népszerűsége kisebb-nagyobb hullámvölgyektől eltekintve állandónak mondható. Míg nyugaton a szabályos mértani alakzatokat részesítették előnyben, keleten inkább a természetben fellelhető formák létrehozására törekedtek.

Növényelefánt. Művészi munka, de aligha
látnánk szívesen minden kertben.
(www.homeideasmag.com)
Manapság, a mediterrán kertek népszerűségének növekedésével az alakfák és a formára nyírt örökzöldek iránt is megnőtt az érdeklődés. Kétségtelen előnyük, hogy méretük állandónak mondható: nem növik ki a legkisebb kertet sem. Formagazdagságuk szemet gyönyörködtető, de öncélú alkalmazásuk aligha vezethet jóra. Egy alakfa vagy egy mértani formára nyírt cserje nem illeszthető be minden környezetbe, ezt sajnos sokan, sokszor elfelejtik, elrettentő példák sorát azt hiszem, mindannyian láttunk már honi kertjeinkben.

Megmentve: egy felkopaszodott örökzöld második élete

A növények formára nyírására persze nemcsak esztétikai szempontok miatt kerülhet sor. Gyakran a túlnőtt, felkopaszodott örökzöldeket, az egy-egy oldalukon sérült cserjéket kivágásra ítéljük, pedig alakító metszéssel többségük megmenthető lenne: a növényeknek a metszés után kevesebb tápanyagfelvételről kell gondoskodniuk, ezáltal is nagyobb az esélyük a regenerálódásra.

Fent már tökéletes a gömb, most
az alsóbb részek következnek

Persze ott, ahol egy mértani formára metszett növény stílustörés nélkül nem illeszthető be a kerti kompozícióba, aligha érdemes ezzel próbálkozni. A legtöbb helyen azonban meg lehet találni azt a kompromisszumot, azt a kialakítandó formát, ami megfelel a tulajdonos igényeinek, az átalakítandó növénynek és a kertnek egyaránt. Az ezzel járó többletmunka és egyeztetés minden esetben megéri a fáradtságot, hiszen egy korosabb növény nem csupán egyetlen eleme a kertnek, hordozza az időt és a munkát is, amit növekedésére, ápolására fordítottunk.

Már csak az alsó ágak metszése van hátra

Sok kertészkedő végez rendszeresen növényszobrász munkát akkor, amikor a sövényt megnyírja vagy alkalmanként formára igazítja az utakra, tipegőkre behajló tuják vagy borókák ágait. Kétségtelen, hogy ennél némiképp bonyolultabb művelet szabályos gömböt, kúpot vagy háromszöget kialakítani, de nem ördöngös feladat. Mint oly sok más területen, itt is igaz a mondás: gyakorlat teszi a mestert. Kezdetben egyszerűbb feladatot válasszunk: kezdjünk egy gömbbel. Ne törekedjünk gyors, azonnali eredményre, a metszést fokozatosan végezzük.

Biró János kollégám munkája egy előkertben

Kétféle metódus létezik, az egyik szerint a gömb kialakítását alulról kell kezdeni, és fokozatosan kell haladni felfelé. A másik eljárás szerint elsőként a felső harmadban kell kialakítani a gömb formáját és ehhez kell igazítani a további részeket. Bármelyiket is választjuk, egy-egy részmetszést követően lépjünk hátrébb, nézzük meg alaposan a növényt, szemünkkel – és kezdetben kezünkkel is – a levegőben rajzoljuk ki egy következő kisebb szakasz képzeletbeli kontúrjait, és folytassuk a munkát.

A formára metszés cserjéknél is alkalmazható

A nehezebb formák kialakításához már segédeszközök – pálcák, botok, zsinórok – szükségesek, de ezek használata is elsajátítható. Az összetettebb alakzatokhoz érdemes drótvázat készíteni, ilyenkor – hasonlóan a pálcák és a botok alkalmazásánál – csak a vázon túlnövő részeket kell eltávolítani. Nem árt, ha a kúpok, félgömbök, spirálok és hasábok esetén legalább egy vázlatrajzot készítünk arról, milyen végeredményt szeretnénk elérni a nyírással. A metszés és a nyírás az alakfák és a formára nyírt cserjék esetében sosem befejezett munka: folyamatos törődést igényelnek, megálmodott alakjuk, formájuk megtartása érdekében rendszeres metszési munkákat kell végezni rajtuk.

2014. január 7., kedd

Karácsonyfasors ünnep után

Téli táj ünnep után
(www.fyi.uwex.edu)
Január első napjaiban örökzöld téma üti fel a fejét országszerte: mi történjen a karácsonyfákkal?

Elszállításra várva
(www.sammydvintage.com)
Valahogy úgy alakult, hogy sok helyütt a meghitt ünnepek elengedhetetlen kelléke kukatárolók, lámpaoszlopok, parkoló gépkocsik mellett, alatt, időnként fölött végzi. Ide vagy kézben vagy az ablakon, erkélyen át érkezik, megkímélendő a házigazdát a cipeléstől. Néha az ünnepi világítás is rajt marad, és sok helyütt a fával együtt a műanyag vagy fém fenyőtalpakat is kidobják. Január elején tehát több száz tonna fenyőfa hever az utakon, jobb helyeken gyűjtőpontokat jelölnek ki számukra.

Jövőre új égőket vesznek
(www.homesessive.com)
És ha január, akkor az aktuális vita: komposztálható-e a fenyőfa. Ez ügyben (is) két táborra szakadt az ország, igenlőkre és nemmel szavazókra. Utóbbiak előszeretettel emlegetik a diólevelet, merthogy szerintük az sem komposztálható. Megint mások makacsul kitartanak amellett, hogy a kidobott karácsonyfák még nagyüzemi körülmények között sem égethetők el.

A vita alighanem sem idén, sem jövőre nem fog nyugvópontra kerülni, annak ellenére sem, hogy az ország néhány megyéjében nagyüzemi körülmények között égetik el a fémtárgyaktól megtisztított fenyőfákat, másutt pedig szintén nagyüzemi körülmények között komposztálják azokat.
Ünnepi fényben
(Fotó: Gosztom Gergő, www.junk-culture.com)

Mondjuk csupán az egzotikum kedvéért érdemes eljátszani a gondolattal, hogy az illetékes illetékesek egy szép napon felemelik a telefont, és megkérdezik a komposztálni képes kollégákat, hogyan csinálják, az elhangzottakat szépen megfogadják, aztán ők is hozzáfognak. A tudományos fantasztikum világából földközelbe visszatérve azonban biztosra vehetjük: a komposztálhatóság kérdéskörében minden januárban újra és újra pro és kontra érvek hangzanak majd el.

Nemcsak a dióról tartja magát makacsul a nézet, miszerint annak levele nem komposztálható, ugyanez a helyzet a fenyővel. (A diólevél kontra komposztálás és a diólevél témáról bővebben.)

Pedig…

Pedig mindkettő egyaránt felhasználható komposztálásra.

A diólevelet, a fenyőtűket és a kisebb fenyőágakat is rátalicskázhatjuk a komposztra, más anyagokkal vegyesen keverve. Természetesen igaz, hogy lebomlásuk hosszabb ideig tart, de ez még nem ok arra, hogy lemondjunk bármelyikről. A fenyő esetében a diónál kissé macerásabb a feladat: nem árt, ha a vastagabb ágakat felaprítjuk. Ha nem akarunk ezzel bajlódni, a vastag ágakat külön gyűjthetjük, jól jön az még a nyári tűzrakásnál. A kisebb ágakat viszont nyugodtan tegyük a komposztra, más zöld növényi részekkel, gyepnyesedékkel és falevelekkel együtt komposzt lesz ezekből is.

2014. január 3., péntek

A Mezei juhar az Év fája 2014-ben

Mezei juhar (Acer campestre)
(www.biowin.at)
Sokáig úgy nézett ki, az idén holtverseny alakul ki az Év fája elnevezésű „versenyen”, merthogy a Mezei juhar (Acer campestre) és a Jegenyenyár (Populus nigra ’Italica’) egyaránt a dobogó első fokát célozta meg. Az eredményhirdetéskor azonban 1853 szavazattal a Mezei juhar lett az első, a Jegenyenyár be kellett érje a második hellyel 1798 szavazattal.

Az Év fája mozgalmat az Országos Erdészeti Egyesület  indította el 1996-ban. A cél Magyarországon és az ötletadó Németországban is ugyanaz volt: minél több felnőttet és gyereket megismertetni a kevésbé népszerű fafajokkal is.

Mi tagadás, azt nem lehet mondani, hogy kertjeinkben gombamód szaporodnának a mezei juhar ligetek, de ennek az ismertségen kívül alighanem méretbéli okai is vannak. Egy magára valamit is adó mezei juhar ugyanis képes tíz-tizenkét méteres magasságúra nőni, koronájának átmérője pedig – kifejlett korában – vízszintesen lesz ugyanekkora.

Acer campestre 'Nanum'
(www.plantdatabase.co.uk)
Persze, ha nem akarjuk, nem lesz.
Merthogy választhatunk kisebb méretűre növő fajtát is, de ha kedvünk tartja, pompás sövényt is nevelhetünk belőle.


Jól tűri a metszést, kiváló sövénynövény
(www.quickhedge.nl)

A mezei juhar ugyanis nem veszi zokon, ha szorgosan metszegetni kezdjük őkelmét. Ha kertünkben szívesen látnánk gömb alakú lombhullató fát, akkor is bátran választhatunk a mezei juharok közül: a kertészetekben keressük a ’Nanum’ névre hallgató fajtákat. Ha lelkesedünk a dézsákban is tartható, nagyobb méretű fácskákért, az Acer campestre ’Nanum’ akkor is jó választás, jól tartható egy méretesebb edényben a teraszon is.

Acer campestre 'Carnival'
(www.ornamental-trees.co.uk)
Szintén kisebb méretűre nő a 'Carnival' fajta, kiskertekbe ez a tarka levelű juhar szintén jól beilleszthető.
Kúpos koronát nevel
az Acer campestre 'Elsrijk' fajta
(www.de.hortipedia.com)

Amúgy a mezei juhar meglehetősen igénytelen egy szerkezet, elviseli a meleget, jól tűri a hideget, tisztességes koronaformát nevel, elviseli a kissé szárazabb nyarakat is, ráadásul kormányváltáskor sem jön zavarba: ha jól érzi magát, úgy százhúsz éves kora táján kezd bele a csendes öregkorba. Ha életkörülményei kissé mostohábbak, nem jön zavarba, iziben átprogramozza magát és cserjeként viselkedik.

Néhány mezei juhar fajta a teljesség igénye nélkül

Acer campestre ’Green Top’
8-10 méteres, kúp alakú koronát nevel

Acer campestre ’Zentai’
10-12 méter magas, keskeny, oszlopos koronával

Acer campestre’Queen Elizabeth’
10-13 méter magasra nő, tojásdad koronát növeszt


Az Év fái az elmúlt esztendőkben
2013-ban a Házi berkenye (Sorbus domestica)
2012-ben a Zselnicemeggy (Padus avium)
2011-ben a Tiszafa (Taxus baccata)
2010-ben az Ezüst hárs (Tilia tomentosa)
2009-ben a Mézgás éger (Alnus glutinosa)
2008-ban a Törékeny fűz (Salix fragilis)
2007-ben a Szelídgesztenye (Castanea sativa)
2006-ban a Magyar kőris (Fraxinus angustifolia subp. danubialis)
2005-ben a Közönséges boróka (Juniperus communis)
2004-ben a Fekete nyár (Populus nigra)
2003-ban a Hegyi juhar (Acer pseudoplatanus)
2002-ben a Molyhos tölgy (Quercus pubescens)
2001-ben a Közönséges vagy Bibircses nyír (Betula pendula)
2000-ben a Barkócaberkenye (Sorbus torminalis)
1999-ben a Hegyi szil (Ulmus glabra)
1998-ban a Vadkörte (Pyrus pyraster)
1997-ben a Kislevelű hárs (Tilia cordata)
1996-ban a Madárcseresznye (Cerasus avium)

2013. december 15., vasárnap

Bangitalevelű hólyagvessző

Bangitalevelű hólyagvessző
(www.thesprucery.com)
Valahogy úgy alakult, néhány növény jóval kevesebb figyelmet kap, mint amennyit megérdemelne. Ebben a csoportban bizonyosan előkelő helyen tanyáznak a hólyagvesszők, a rózsafélék családjának szép és hasznos tagjai.

A hólyagvesszők úgy másfél-két, ritkábban három méteres magasságúra nőnek, és a virágzási időszakon túl is szép díszítőértékkel bírnak. Alkalmazhatjuk szoliterként, képezhetünk belőlünk térhatároló sövényt, és ültethetjük természetközeli kertek növényeként. Ennek a sűrűágú, lombhullató cserjének az egyik különlegessége, hogy az idősebb példányok ágai igyekeznek megszabadulni kérgüktől, mégpedig szép nagy darabokban.

Kérgével is díszít
(www.thegardenmanscape.blogspot.com)

Virágzásában júniusban és júliusban gyönyörködhetünk, krémfehér, néha rózsaszínes virágait bogernyőkben hozza. Ősszel is kínál látnivalót, akkor vörös terméseivel hívja fel magára a figyelmet.

Virágba borulva
(www.drzewaikrzewyozdobne.home.pl)

Termése is szemet gyönyörködtető
(www.plantipp.eu)

Amúgy Észak-Amerikából származik, teleinket károsodás nélkül elviseli, és jól elvan a szennyezettebb városi kertekben is. Világos, félárnyékos helyet keressünk neki, de ne tegyük tűző napra. Ültetés előtt a talajt nem kell felturbóznunk szerves trágyával, beéri a közepes tápanyagtartalmú földdel is. Ha sövényt szeretnénk telepíteni belőle, a tövek 80-90 centiméternél ne kerüljenek közelebb egymáshoz.

Sárga levelű hólyagvessző
(www.pepiniereboucher.com)
Vörös hólyagvessző
(www.arborix.be)

A kertészetek több fajtát is kínálnak belőlük, legismertebb a Sárgalevelű hólyagvessző – Physocarpus opulifolius ’Luteus’ –, és a Vörös hólyagvessző – Physocarpus opulifolius ’Diabolo’ –, utóbbi feltűnő díszévé válhat a kertnek sárga virágaival és mélybíbor leveleivel.

Kontraszt a háttérben
(www.statebystategardening.com)

Bátran alkalmazhatjuk pihenőhely közelében éppúgy, mint a szelesebb zugokban vagy a kerítés mellett, kevés gondozást igénylő hólyagvesszőnk mindenütt méltó dísze lesz kertünknek.

További fajták:
Physocarpus opulifolius 'Tuilad'
(www.rotarygardens.blogspot.com)

Physocarpus opulifolius 'Seward'
(www.ca.uky.edu)

Physocarpus opulifolius 'Andre'
(www.uzhniy.ru)

Physocarpus opulifolius 'Little Devil'
(www.vanbelle.com)

Physocarpus opulifolius 'Dart's Gold'
(www.botanicum-spb.ru)
Physocarpus opulifolius 'Center Glow'
(www.sadik.tomsk.ru)

Physocarpus opulifolius 'Coppertina'
(www.sadik.tomsk.ru)

Physocarpus opulifolius 'Diable D'or'
(www.sadik.tomsk.ru)

Physocarpus opulifolius 'Diable D'or'
(www.sadik.tomsk.ru)

Physocarpus opulifolius 'Vinus'
www.sadik.tomsk.ru