Kertdivat 2018

Az év színe: a lila
(www.asergeev.com)

Már a tavalyi esztendő kertdivatjára is legfőbb vezérlő elvként a természetességet jövendölték a világ vezető kerttervezői és dizájnerei, s nincs ez másként az idei jóslatoknál sem. Jellemző lesz a természetes anyagok használata, és alighanem több figyelem jut majd a helyi éghajlati viszonyoknak megfelelő növények kiválasztására.

Tapasztalataim szerint egyébként valóságos harc dúl a tervezési időszak elején a lehetséges és a kívánatos között. Mit értek ez alatt? Sok reménybeli kerttulajdonos szeretné szinte változtatás nélkül kialakítani álmai kertjét úgy, ahogy a televíziós műsorokban, magazinokban látja. Megítélésem szerint a kerttervezői munka egyik legfontosabb eleme lesz, sikerül-e közös nevezőre jutni a megrendelővel az optimális növényválasztásban (is), vagy győz „az ügyfélnek mindig igaza van” gondolat. (Ha ez elsőre nem is, másodszorra szinte mindig sikerül, például egy keményebb tél után elfagyott, méregdrága mediterrán növénycsoda általában tisztes bizonyító erővel rendelkezik.)

Az idei év főbb szempontjai tehát: őshonos, vagy a környezeti viszonyoknak jobban megfelelő növények, és biztos helyi tapasztalat a tervezésben. Ahogy egyre természetesebbé vált a lakótér kialakításához belsőépítész segítségét igénybe venni, úgy lesz egyre elfogadottabb, hogy a kert kialakításához és berendezéséhez is szükség van egységes rendező elvre, egyértelmű stílusra és tervezésre. És az sem árt, ha mindez összhangban van a ház vagy a lakás belső kialakításával.

2018 másik jellemzője lesz, hogy nagyobb hangsúlyt kap a kert pihenést és szórakozást szolgáló funkciója. Bármilyen stílusú is a megálmodott kert, alighanem lesz benne egy nyugodt, pasztellszínekkel tervezett sarok, egy pad, egy elmélkedést, csendes szemlélődést biztosító kertrészlet. És felértékelődik majd a szabadtéri sütőhelyek szerepe, ami lehet egy minimalista, erdei szalonnacsorgatót idéző, kővel kirakott egyszerű kör, de lehet egy profi kültéri konyha is. Utóbbiaknál a természetes anyagok használata szinte kizárólagos lesz, bontott tégla, téglaszelet, fagerendák és kemence. Az idén egyébiránt a gasztronómiai élvezetek fontos helyszínévé lép elő a kert.

2018-ban bekövetkezhet a korábban üzembiztosan dobogós helyen tanyázó gyep részleges trónfosztása. A fűnyírás már nem egy szabadban eltöltött, némi mozgást is jelentő tevékenység, nagyon úgy néz ki, egyre közelebb kerül az unalmas, időrabló, nemszeretem munkák csoportjához. A gyep helyét leginkább a díszkavics és/vagy a szilárd burkolatú felületek vehetik át, de egyre nagyobb növényágyásokkal is számolnunk kell. A megmaradó gyepfelületeknél viszont a tökéletességre törekvő gyep, már-már a pázsit megvalósítása a cél.

A kertek kialakításánál két fő irány további erősödésére számítok: díszkertek zöldséges ágyásokkal és díszkertek, legfeljebb néhány díszértékkel is bíró fűszernövénnyel. Az előbbiek a környezettudatos gondolkodás, a bioélelmiszerek hívei között lesznek népszerűek, az utóbbiak pedig a mindent a szemnek megoldást kedvelők körében, akiknél egyre meghatározóbbá válik idén a gondozásmentes kert eszméje még akkor is, ha efféle vegytiszta kert aligha létezhet. Mindenesetre az ehhez közelítő kertben az öntisztuló évelők és egynyáriak, a metszés és extra pátyolgatás nélküli cserjék, a kevésbé igényes örökzöldek kaphatnak főszerepet.

A „ne kelljen a kertben szöszmötölni” elv másik megvalósítási lehetősége, a kertgondozásra (is) szakosodott vállalkozások, vállalkozók megbízása lehet, ez a folyamat 2018-ban biztosan erősödni fog. Természetesen ebben az esetben a gondozásmentes kert nem követelmény, sőt, szép számmal szóba jöhetnek extravagáns megoldások is. Némi gondot a téren persze okozhat a szakmájához magas szintén értő, megbízható csapat megtalálása, ez az építőiparban és néhány szolgáltató ágazatban, valljuk meg, már-már a lehetetlennel határos.

A technikai fejlődés a kertekben is tetten érhető, idén már növekvő piaca lesz az okostelefonnal is vezérelhető öntözési rendszereknek. És az idei kerteknek akad egy markáns csoportja, a fémes anyagokkal, minimális növényzettel, nagy burkolt felületekkel, kerti jakuzzival rendelkező modern kertek sora. Itt a kerti konyháknál szóba sem jöhet a bontott tégla, a fagerenda vagy a hófehérre meszelt kemence, helyettük fémes felületek, gránit vagy márvány lapok, krómozott anyagok, ezüst, arany és hófehér színek dominálnak majd.

2018 színe a lila lesz, ami alighanem szívet melengető hír a kutyák és lovak olvasóinak a levendula kedvelőinek. A lila minden bizonnyal megjelenik a teraszokon is, ahol valóságos divattá válik konténeres növényeket – évelőket és örökzöldeket – tartani, és kaspók sorjáznak majd a lépcsőkön, élénk színű, hosszan virágzó növényekkel.

Van persze, ami változatlan lesz 2018-ban is: legyen bármilyen stílusú és méretű a kertünk, biztos pontot jelent majd, ahová visszavonulhatunk, ahol kiteljesedhet a mondás: mindenütt jó, de legjobb otthon.

Kék babfa

Meghökkentő formák és színek
(www.agaclar.net)

Maga az egzotikum.

Kék gyümölcsének formája leginkább babra hasonlít, virágai tavasszal sárgában pompáznak, levelei ősszel ugyancsak sárgák, úgyhogy a kék babfa maga az állandó változatosság. A Kék babfa (Decaisnea fargesii) eredeti élőhelye Kínában van, ott hat-nyolc méteres magasságúra nő, nálunk némiképp alacsonyabb termettel is beéri. Telepítésekor érdemes figyelembe venni, hogy egy kifejezetten terebélyes fácskáról, vagy inkább nagyméretű bokorról van szó, szélessége csaknem azonos lesz magasságával.

Napos helyet kedvel
(web03.bruns.de)

Kedveli a napos helyet, de jól érzi magát félárnyékban is. A termékeny, de nem frissen trágyázott talajt szereti, s nincs ellenére, ha földje sohasem szárad ki, ugyanakkor nem tocsog a felesleges víztől. Nehezen viseli el a meleg, forró, száraz nyarakat, ilyenkor tisztes vízellátásra van szüksége, amúgy közepes vízmennyiséggel is beéri. Hideg teleken erősen visszafagyhat, de tavasszal szépen megújul.

Nagy helyre van szüksége
(www.ebben.nl)

Ami a kiültetést illeti, az első három-öt évet érdemes türelemmel kivárni, addig dézsában érdemes nevelgetni, télire pedig fagytól védett, természetes fénnyel rendelkező helyen kell teleltetni.

Ázsiában gyümölcsnek számít
(www.toptropicals.com)

További érdekessége, hogy leveleinek hossza a hatvan-nyolcvan centimétert is elérheti. Termései nyolc-tíz centiméteresek, a gyümölcshúst Nepál és Kína egyes részein előszeretettel fogyasztják. A világ számos pontján egyébként kék kolbászgyümölcsként vagy éppen halott ember ujjaként ismert.

Műfenyőt vagy igazit?

Megszólalásig hasonlít a valódihoz.

A kérdés az örökzöld témák téli slágerlistáján alighanem dobogós helyen tanyázik, ráadásul tudományos és érzelmi alapon is megközelíthető. Az előbbinél a környezetterhelés, a szállítási költség és maga a műanyag használata merül fel leginkább értékelési szempontként. Az utóbbinál a hagyományok, a rég letűnt karácsonyok illata és a természetközeli gondolkodásmód jelentheti az értékítélet legfontosabb sarokpontjait.

Bárhogy is szépítjük a dolgot, egy, az igazira megszólalásig hasonlító műfenyő mégiscsak műfenyő, drótból, PVC-ből és még más műanyagokból készül, s mint ilyen, legfeljebb tökéletes mása lehet az igazinak.

És bárhogy is szépítjük a dolgot, egy igazi karácsonyfa – ha nem gyökeresre esett a választásunk –, az ünnepek elmúltával egyik pillanatról a másikra megszűnik kedvessé lenni: eldobható holmivá alakul át. A karácsonykor nagy becsben tartott fenyők január első napjaiban nagy ívben repülnek le az emeleti ablakokból, hevernek odadobva a szemeteskukák mellett, nem ritkán a fényfüzérek és a felbontott szaloncukor papírok is rajtuk maradnak.

Ez is műfenyő.

Vizsgálhatjuk mindezt persze anyagi szempontból is. Ekkor csak az évek számát kell jól eltalálnunk, s máris a műfenyő kerül a dobogó első fokára. Merthogy egy másfél-kétméteres fenyőfa négy és tizenkétezer forint közötti összeget kóstál, míg egy tisztességesen kinéző műfenyő úgy huszonkétezer ezer forinttól indul. Így műfenyőnknél a második, harmadik évtől kezdve már megtérül a befektetés.

Valódi fa, valódi hóval.

Díszítés szempontjából nincsenek különbségek. A fenyőfa felállításakor és lebontásakor üzembiztos egy alapos porszívózás, már csak a hulló tűlevelek miatt is. S bár a műfenyő nem hullajtja a leveleit, összecsomagolása után a porszívózás alighanem itt is kötelező feladat. Ami a hasznosítást illeti, a fenyőfa jó esetben komposztra kerül, a műfenyő jó néhány év után alighanem a kukában végzi. Műfenyőnknek kell egy biztos helyet találni a tároláshoz, családi házas övezetben a gondosan bedobozolt műfenyőt az egerek hajlamosak fogyasztásra alkalmas holmiként számon tartani.

Ha műfenyőt vásárolunk, vigasztalhatjuk magunkat azzal , hogy nem küldtünk fűrész alá egyetlen fenyőfát sem – a fűrész általi halál ellenérve általában így hangzik: ezeket a fákat eleve azért ültetik, hogy fűrész alá kerüljenek –, ugyanez a vigasz fenyőfa esetében a „mégiscsak az igazi az igazi” tételmondat lehet.

Akárhogy is van tehát, a döntés szerencsére egyéni, a kinek a pap, kinek a papné nyomvonalán haladva. Aligha rontjuk el az ünnepi hangulatot egy műfenyővel, úgyhogy szerintem lelkiismeret furdalás nélkül választhatunk effélét is. Merthát a fenyőfa fontos, de nem a legfontosabb az év legjelesebb ünnepén…

Fenyőt, de melyiket?

Karácsony
(www.blog.iese.edu)

Melyik hullatja kevésbé a levelét?
Fenyőfa vásárlásakor alighanem ez az egyik üzembiztosan visszatérő kérdés. Párja is akad persze, amikor gyökeres fenyőre esik a választás: kiültethető-e a kertbe? Akár gyökeres, akár vágott fenyő lesz a karácsonyfa, első teendőnk, hozzászoktatni a lakás lényegesen melegebb hőmérsékletéhez. A legrosszabb dolgot akkor tesszük vele, ha a kinti, nulla fok körüli hőmérsékletről azonnal becipeljük a legalább húsz, huszonkét fokkal melegebb lakásba. Először is tehát érdemes átmeneti szálláshelyeket keríteni neki, garázs, fészer, előszoba, nyári konyha vagy éppen lépcsőház.

A lakásban pedig – amennyire ez lehetséges – igyekezni kell a fűtőtesttől minél távolabbi helyet választani számára. És mivel örökzöld növényről van szó, a folyamatos vízellátásról is gondoskodni kell. Vágott fenyőnél ezt úgy érhetjük el, hogy nem egy sima talpba állítjuk őkelmét, hanem víztárolós tartók közül választunk. Itt a víz mennyisége amolyan súlyként is szolgál, a rendszer gyakorlatilag félautomatának mondható: fenyőnk mindig az igényének megfelelő mennyiségű vizet tudja felvenni. A tárolóban aztán átlagosan két-három naponta kell pótolni a vizet.

A gyökeres fenyőknél kaphatók előre beültetett, illetve jutazsákba csomagolt, földlabdás fenyőfák. Utóbbiaknál ránk vár az ültetés, ehhez zsákos virágföldre és némi homokra lesz szükség. Az ültetést bőséges beöntözés kell kövesse, s ügyelni kell rá, hogy a föld később se száradjon ki. Az edény vagy cserép akkor tökéletes, ha a felesleges öntözővíz el tud folyni belőle. Ehhez az alján néhány lukat alakítottak ki, de akad, ahol nekünk kell átlyukasztani a cserepet. Hogy a föld ne peregjen ki a lyukakon, az edény aljára, a lukakra egy-egy lapos kavicsot, cserépdarabot, vagy a cserép méretéhez vágott geotextilt érdemes elhelyezni.

Az ünnepek végén aztán gyökeres fenyőnél a hideghez történő visszaszoktatás is folyamatos kell legyen, és közben rendszeresen öntöznünk is kell. A kerti kiültetés tökéletes ideje március közepe lesz.

Ami pedig a tűleveleket illeti, az igazság az, hogy bármelyik fenyőt is választjuk, mindegyik megválik leveleitől, különbség csak ennek gyorsaságában és intenzitásában van.

A lehetséges választék, a teljesség igénye nélkül.

Közönséges luc (Picea abies)
(www.conifers.org)

Sok helyütt ez az igazi karácsonyfa. Talán azért is, mert illata már a levelek enyhe dörzsölésekor is érezhető, tökéletes fenyőformája van, s talán mert nálunk is őshonos. Napos helyet kedvel, szereti a jó vízáteresztő talajokat. A szoba meleg környezetében azonban nagyon hamar hullatni kezdi tűleveleit.

Ezüstfenyő (Picea pungens)
(www.chewvalleytrees.co.uk)

Ha a lucfenyővel hasonlítjuk össze, mellette szól tartóssága: rövid tűlevelei napokkal tovább az ágakon maradnak. Szintén a napos kertrészeket részesíti előnyben. Szép kúpos alakját felnőtt korában is megtartja, eredeti élőhelyén – Észak-Amerikában – a harminc-harmincöt méteres magasságot is eléri.

Kaukázusi jegenyefenyő,
Nordmannfenyő (Abies nordmanniana)
(www.conifers.org)

Nem nevel olyan szimmetrikus koronát, mint az előző kettő, de kissé narancsos illatú leveleivel alighanem mindenért kárpótol. Tűleveleit nem hullajtja el gyorsan, kiültetéskor napos helyet válasszunk számára. Kedveli a kissé savanyú, tápanyagdús talajt, de a kötött, agyagos és a gyorsan kiszáradó, száraz talajokon nem él meg.

Duglászfenyő (Pseudotsuga menziesii)
(www.amerinursery.com)

Hosszú időre rendezkedik be, egyes példányai legalább ezer esztendősek. Észak-Amerikában nem ritkák a 80-100 méteres magasságúak, a hazai kertekben ennél szerényebb mérettel kell beérnünk. Napos helyre, tápdús talajra való, a szeles kerteket nem kedveli. Tűlevelei még az ünnepek utáni hetekben is az ágakon maradnak.

Déli borsófürt

Kékre festi a nyarat
(www.specialplants.net)

Ha arra támadna kedvünk, hogy indigó színűre fessük néhány ruhadarabunkat, s ehhez természetes festékanyagot használnánk, jó, ha akad a díszkertben néhány Déli borsófürt (Baptisia australis). Legalábbis Észak-Amerikában bevált, arrafelé évtizedeken át ezt az évelőt használták indigófesték gyanánt. Erős a gyanú persze, hogy manapság sokkal inkább a kék színű virágainak remek látványáért kerülhet a kertekbe. És azért is, mert nincs vele különösebb gond, jól tűri a szárazságot, és a mostohább talajjal is ki van békülve.

Félárnyékban...
(www.specialplants.net)

Ami a talajt illeti: kerülni kell a nedves, soha ki nem száradó földet, a rendes vízelvezetés elengedhetetlen számára. Meghálálja, ha talaja inkább savanyú kémhatású, a meszes közeggel nincs jó barátságban, és nem az ő világa a túlságosan gazdag, tápanyagdús föld sem. Ínyére van viszont a könnyedebb, homokos talaj. Rizómákkal terjed, így környezetében újabb és újabb növények felbukkanása várható.

... és napon is jól érzi magát
(www.thepoisonreview.com)

Pazar kék virágai májusban jelennek meg, a virágzás jó esetben július elejéig is eltart. Napra vagy félárnyékba kerülhet, jó helyen üzembiztosan meghaladja majd az egyméteres magasságot. A fürtökben megjelenő virágokat szívesen látogatják a méhek és a pillangók.

Bozontos vérfű: csak lazán

Légies virágfüzérek
(www.allgaeustauden.de

Ha szeretnénk könnyedebbé, szellősebbé tenni a növényágyást, a Bozontos vérfű (Sanguisorba obtusa) tökéletes választás lehet. A szép ívben hajladozó pirosas-rózsaszín virágok üzembiztosan légiesebbé varázsolják a környezetet. Leginkább közepes magasságúként lehetne jellemezni, bár ötven-hetven centiméteres átlagos méretét könnyedén túlnőheti, ilyenkor akár másfél méteresnél nagyobbra is nyújtózkodik.

Remekül mutat az évelőágyásban
(www.ballyrobertgardens.com)

Szereti a napos fekvést – ez akár déli oldal is lehet – de a félárnyékot is elviseli. Ha kedvében szeretnénk járni, akkor jó vízelvezetésű talajt biztosítunk számára, a pangó vizet ugyanis nehezen tolerálja. A száraz, szikkadt talajt nem kedveli, érdemes tehát figyelni rá, hogy földje sohase száradjon ki teljesen. Kissé terjedő tövű, de ez korántsem sem jelent olyan szemtelen terjeszkedést, mint amivel a menta tudja megörvendeztetni a kerttulajdonost.

Zöld háttér előtt
(www.wildstaudenzauber.de)

Vágott virágként is megállja a helyét, amúgy június-júliusban kezdi hozni füzéres virágait. Könnyen nevelhető, a kártevők sem keresik fel szívesen. Ha jobban szeretjük a rendet az ágyásokban, akkor a füzéreket elvirágzás után érdemes visszavágni. Ha viszont télvíz idején a virágzat deres, havas látványára vágyunk, a virágzat eltávolítását hagyjuk tél végére.

Orovosi vérfű
(Sanguisorba officinalis)
(www.specialplants.net)

A vérfüveknek legalább harminc fajtája létezik –  kisebbek, tömöttebb virágzatúak, alacsonyabbak, fehérek, krémszínűek, bíborvörösek –, egyben azonban mind megegyeznek: kiváló kísérőnövények lehetnek egy évelőágyásban, de akkor sem jönnek zavarba, ha főszerepet osztunk rájuk a kertben.

Kis vérfű
(Sanguisorba minor)
(www.wildflowerturf.co.uk)

Kanadai vérfű
(Sanguisorba canadensis)
www.ashevillebotanicalgardens.org)

Kései szálkamenta

Pazar virágfüzérek
(www.bolha.com)

Mi tagadás, nevéhez hűen meglehetősen későn, szeptember-október táján hozza virágfüzéreit. Nagyra nő, minden különösebb megerőltetés nélkül eléri az egyméteres magasságot, de ideális körülmények között másfél méteresre is megnő. Fásodó száraival tisztességesen tartja magát, úgyhogy neveléséhez általában nincs szükség külön támasztékra.

Önálló telepítésként is megállja a helyét
(https://www.gaissmayer.de)

A kései szálkamenta (Elsholtzia stauntonii) eredeti élőhelye Kína, ottani szokásán nálunk sem nagyon változtat: kedveli a meleg, napos fekvést. A talajjal szemben nincsenek különleges elvárásai, de a folyamatosan nedves, tocsogós földet nem kedveli, a jó vízelvezetésű, átlagos talaj a legmegfelelőbb számára.

Fehérben is lenyűgöző
(http://zephirine38.over-blog.com/)

Kifejezetten hideg teleken visszafagyhat, de tavasszal gyökérről általában szépen megújul. Téli takarást ezért inkább csak a tartósan mínusz húsz, huszonkét fok alatti teleken igényel. Igazi szépségét virágzáskor mutatja meg, rózsaszín, lila és fehér fajtái léteznek. Kerülhet évelőágy hátterébe, de kialakíthatunk belőle egy önálló foltot is a kertben.

Érdemes figyelni a háttérnövények színére
(http://www.bethchatto.co.uk)

Zöld háttér előtt kifejezetten jól mutat, telepítésekor ezt érdemes figyelembe venni. Metszeni tél végén, tavasz elején érdemes, elviseli a drasztikus visszavágást is, mindez a virágzást nem veti vissza, ugyanis virágait az új hajtásokon hozza.