kertmanufaktúra

2020. január 14., kedd

Csodakert, csodák nélkül

Biztos helye lehetne a csodák nélküli lapban
(Részlet a Kóklerek kora című fejezetből)


Csodák, és lassan valódi tartalom nélkül is.

Korábban úgy nézett ki, a Csodakert magazin az átlagos ismeretekkel rendelkező, kertszerető háziasszonyok és háziférfiak havilapja akar lenni, ápolási tanácsokkal, kertbemutatásokkal, egy-egy növény vagy épp kertstílus ismertetésével. Aztán teltek-múltak az évek, az eredeti szándék már csak nyomokban lelhető fel, a színvonal pedig tisztes mélységekbe süllyedt.

Mára ott tartunk, hogy ötlet nélküli, hanyag írások – némelyik igencsak messze van attól, hogy cikknek nevezzük – sorjáznak a lapban, ezek egy része különösebb erőfeszítés és szerkesztői munka nélküli magyartalan fordítás. És ha így megy tovább, a Csodakert nevet román virágkötő magazinra kell cserélni, mert valamilyen különös indíttatástól vezérelve újabban fő csapásirány lett a román virágkötészet csodáiból.

Valódi gyöngyszemeket találni az olvasók által beküldött kertfotók között, némelyik eséllyel indulhatna egy „Ízléstelen kert” vagy „Maszek megoldások” versenyen. A fotókkal – és a képszerkesztéssel – amúgy is gond van, némelyik egy iskolai fotószakkör átlagos színvonalát idézi. Mindez nem lenne gond, ha a lap fejlécében nem a kifejezetten szerény „Európa legkedveltebb kertmagazinja” kitételt olvasnánk.

S miközben a Csodakert gőzerővel halad a csodátlanítás rögös útján, a Kertbarát Magazin ennek ellenkezőjére fogadott: sietősen hagyja maga mögött a béka feneke alatti távlatokat. Feledve az egymás mellé dobált, valódi tartalmat erősen nélkülöző helykitöltő írásokat – ezek amúgy hosszú, hosszú évekig uralták az oldalakat – valóságos rovatrendszert talált ki, magyar nyelven megírt, olvasható cikkeket közöl, volt mersze elhagyni semmitmondó, unalmas rovatokat, s a kéthavi lap tördelése sem egy üzemi faliújságra emlékeztet.

Nagy dolog ez ezekben az ínséges időkben, amikor a honi írott és elektronikus sajtó kénköves bugyraiban az alany és állítmány szerepéről vajmi keveset tudó figurák napról napra állítanak elő fogyasztásra alkalmatlan termékeket. Arrafelé ismeretlenné lett az egyes szám, többes szám egyeztetés, a szó és mondathangsúly, van helyettük szóismétlés, éneklő vagy éppen leppegő hang, és megannyi más tömör rettenet.

Még szerencse, hogy akad egy-egy valódi csoda ebben az egyre gazosodó kertben.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése