Árnyék, félárnyék, nap

Évelőkert változó fényben
(www.blog.farmkitchen.com)

Növényeink úgy vannak kitalálva, hogy e három opció közül legszívesebben egyet, legfeljebb kettőt választanak maguknak, s ehhez – példás önfegyelemről téve tanúbizonyságot – a legvégsőkig ragaszkodnak. Néhányan persze kilógnak a sorból, és akár napra, akár árnyékba kerülnek, vígan élik világukat. Az viszont aligha fordulhat elő, hogy egy árnyékkedvelő hétfőről keddre meggondolja magát, s iziben napra vágyik.

Ez persze nem jelenti azt, hogy egy árnyék- vagy félárnyékkedvelőt nem érhet nap, s hogy egy napimádónak reggeltől késő délutánig a tűző napon kell álldogálnia. A kérdés csupán az, mennyi ideig tarthat a napfürdőzés, illetve hány órát viselhet el árnyékban egy napkedvelő cimbora.

Egy-két órányi napsütést az árnyékliliom is elvisel
(www.heemskerkplants.com)

A félárnyékkedvelők telepítésekor alapszabály lehet, hogy világos helyre kerüljenek, ahol a területet fák, magasabb cserjék, bokrok levelei és ágai árnyékolják. Egy árnyékliliom számára például az a legjobb, ha beeső napsugarak erősen szűrt fényébe telepítjük. De akkor sincs gond, ha árnyékliliomunkat egy, legfeljebb két órán keresztül napsütés éri, feltéve, hogy a nap többi részében garantáltan árnyékban maradhat. Ugyanez persze az árnyék túlsúlyában is igaz: nem probléma, ha két-három órányi világosabb napszakaszt mélyebb árnyékú órák követnek.

Egy-két árnyékos óra nem okoz gondot a lángvirágnak
(www.staudenfan.de)

Nem baj, ha egy napimádó, kifejezetten a tűző napot kedvelő cserje vagy évelő nem nyolc-tíz, hanem csak hat-hét órán át tud napfürdőzni. Azt persze már nehezebben viseli, ha a napsütéses órák száma négy-ötre vagy kevesebbre csökken. és a mélyárnyékiakat sem zavarja, ha reggel vagy késő délután egy-egy órára kisüt felettük a nap.

A tökéletes hely kiválasztásához általánosságban a következőket érdemes megszívlelni. Azok a növények, amelyeket a kertészetek teljes napsütéses helyre javasolnak ültetni, akkor érzik igazán jól magukat, ha a napos órák száma hét-nyolcnál nem kevesebb. A félárnyékot kedvelőknek olyan helyet válasszunk, ahol a napsütéses órák száma nem több négy-ötnél. A mélyárnyékba valóknak pedig az az ideális hely, ahol egy-másfél óránál hosszabb ideig nem érheti őket napsütés. Néhány növénynél megtaláljuk a „némi árnyékot elvisel” kitételt, nekik hat órányi napsütésre biztosan szükségük van.

Általánosságban az is igaz, hogy a mélyárnyéki növények kivételével a növények többsége elviseli, ha önkényesen átsoroljuk őket egy szomszédos csoportba, de ebben az esetben az öntözővíz mennyiségét a csoport igényeihez mérten növelni vagy csökkenteni kell.

A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány a napos és félárnyékos helyre – akár tűző napra – is ültethető évelők közül.

Achillea ptarmica ’The Perl’
Alchemilla mollis
Anemona multufida ’Rubra’
Arabis caucasica ’Plena’
Asphodeline lutea
Astilbe chinensis Pumila’
Campanula sp.
Bergenia cordiflora
Chelone obliqua
Chrysanthemum x rubellum
Delphinium sp.
Echinacea sp.
Eupatorium sp.
Erynginum alpinum
Euphorbia polychroma
Geranium macrorrhizum
Geranium sanguineum
Geranium x magnificum
Gneum chiloense
Gneum occineum
Heuchera sp.
Iris sibirica
Leucanthemum margaritae
Liatris spicata
Lilum sp.
Lobelia sp.
Lupinus sp.
Monarda sp.
Paeonia sp.
Penstemon barbatus
Persicaria sp.
Phlox paniculata
Physostegia virginiana
Potentilla aurea
Primula vulgaris
Prunella grandiflora
Rudbeckia fulgida
Rudbeckia laciniata
Saxifraga cotyledon
Saxifraga paniculata
Sidalcea malviflora
Solidago sp.
Stokesia leavis
Tanacetum coccineum

Bókoló amaránt

Bókoló amaránt: hosszú virágfürtök, feltűnő szín
(http://en.academic.ru)

Gyakran van úgy, egyszer csak felütik fejüket a kertben olyan növények, amikről nehezen tudjuk eldönti, maradásra bírjuk őket vagy azonnal útilaput kössünk a talpukra. Közöttük alighanem előkelő helyet foglal el a Bókoló amaránt (Amaranthus caudatus) a maga másfél méteres termetével. Magjait talán a kertünkbe látogató madarak cipelik magukkal vagy a szél hozza, ki tudja. Egyszer csak ott vannak.

Júliustól szeptemberig virágzik
(http://planetmitchell.com/)

Ami pedig a menni vagy maradni kérdést illeti, azt leginkább kertünk stílusa határozza meg. Sokan a legpompásabb amarántra is gyomnövényként tekintenek – ebben kétségtelen szerepe lehet a közkeletűbb, és valljuk meg: nem túl csábító disznóparéj elnevezés is –, s ebbéli meggyőződésükben semmi sem ingathatja meg őket. Ismerek kertbarátokat, akik nemcsak az amarántot, de a szinte kizárólag gyomnövényként ismert Alkörmöst (Phytolacca) is rendre maradásra bírják. Díszes, feltűnő virágai miatt az amaránt megállja a helyét az évelők között a virágágyásokban, de szoliterként is bátran használhatjuk.

Bátran, mert meglehetősen feltűnő, bordó, sötétlila virágfüzérei nem ritkán fél méternél is hosszabbak. Egynyári növény, gyorsan nő, és júliustól szeptemberig virágzik. Gyakorlatilag gondozásmentes, csupán rendszeres öntözésre és tápanyagban gazdag talajra van szüksége. Régebben egyébként a falusi udvarok, parasztkertek népszerű növénye volt, ültették kerítés mellé, a nyári konyha környékére éppúgy, mint az előkertbe.

Bíbor amaránt
(http://www.plantes-et-jardins.com/)

A bókoló amaránt dél-amerikai anyakönyvi kivonattal büszkélkedhet, a nemzetség többi faja szintén a nagy vízen túlról vagy Ázsiából került Európába. Az amarántok meglehetősen régre vezethetik vissza családfájukat, szakirodalmi adatok szerint már időszámításunk előtt több mint 4500 évvel is ismert volt. Az inka kultúrában, illetve az ázsiai konyhában kultúrnövényként tartották, tartják számon, nemcsak leveléért, hanem magjáért is termesztették, termesztik. Manapság az amaránt magja a reformkonyha egyik kedvelt terméke lett, használható kenyérsütéshez vagy tészták elkészítéséhez, de a csúcsgasztronómia háza táján a magjából készült őrlemény panírmorzsaként is feltűnik.

Kínai amaránt
(http://amoreint.com/)

Azt nem mondom, hogy mindezeken felbuzdulva a házikertben kenyérgabonaként essünk neki termesztésének, de formája, gazdag nyári virágzása miatt érdemes helyet keresni neki a tercián. Ez a hely pedig napos legyen, mert az amaránt nem érzi jól magát az árnyékban. Pompásan mutat egy ágyásban háttérnövényként, de egy  természetközeli kertben akár egy népesebb csoportot is kialakíthatunk belőle. A kertészetekben számos hibrid közül válogathatunk, érdemes kipróbálni a Kínai amarántot (Amaranthus tricolor) vagy a Bíbor amarántot (Amaranthus paniculatus) is.

Kínai alkörmös (Phytolacca acinosa)
(http://mycityisagarden.com/)

Bazsalikom

Útban a pesto felé...
(www.storyofakitchen.com)

Talán akkor kezdődött a bazsalikom iránti leküzdhetetlen vágy jelentős felerősödése, amikor hazánk fiai és lányai egyszer csak Olaszba, Spanyolba meg Görögbe kezdtek el utazgatni, mely utakról egyébként nem késlekedtek lehetőleg nyilvános helyeken és emelt hangerővel, a jobbára ismeretlen nagyérdemű számára is részletesen beszámolni.

Évelőágyásban is remekül mutat
(www.missouriplants.com)

Akárhogy is van, a bazsalikom (Ocimum basilicum) a honi falusi udvarok ismert egynyári növénye volt évszázadokon keresztül, nevét már az 1500-as évek dereka táján említik. S ahogy régen, úgy manapság is az illata az, ami megbabonázza az orrokat.

Ez az illat – és íz – elengedhetetlen alkotórésze lett a paradicsomos ételeknek, a főzelékeknek, sok helyütt a jóféle házikolbászoknak éppúgy, mint az ízesített eceteknek, a babos ételeknek és tojásos salátáknak.

Bazsalikomunk nagy barátságban van az olívaolajjal és a fokhagymával is, a mediterrán gasztronómia szívesen használja desszertekhez is. A népi gyógyászatban étvágyjavításra, köhögés csillapítására és szélhajtóként használják.

Erkélyen és konyhaablakban is nevelhető
(www.fres-basil.com)

A bazsalikom világos, napfényes helyre való, nem kedveli az állandó árnyékot, ilyen helyen nem is érdemes kísérletezni vele. Fontos, hogy rendszeresen kapjon vizet, de földjét ne öntözzük túl, akár cserépben az erkélyen vagy az ablakpárkányon, akár a kiskertben kap helyet. A kevesebb vizet inkább elviseli, mint a túláztatott, nedves termőföldet.

Ami pedig a földet illeti, ha az homokos vagy köves, biztosan szükség lesz ezek erőteljes feljavítására, mert a bazsalikom ilyen talajokon nem él meg. Kötött, nehéz, agyagos kerti föld esetén a palántázás vagy magvetés előtt szintén talajjavítást kell végeznünk, amihez folyami homok, Alginit, komposzt és tőzeg jöhet szóba.

Ocimum basilicum 'Dark Opal'
(www.rotarygardens.blogspot.com)

Ha a konyhában folyamatosan szükségünk van bazsalikomra, bátran tépjünk le egy-egy levelet, némi töprengés után újabb és újabb leveleket hoz majd. Nagyobb adag begyűjtésekor járjunk el úgy, ahogy nagyüzemi termesztéskor: a föld felett úgy tizenöt-húsz centiméterre vágjuk vissza a bokrot. Ha ezt az első virágzás idején – ez általában július elejére esik, de újabban sokszor már júniusban is üzembiztosan bekövetkezik – tesszük meg, a nyáron egy második aratást is eszközölhetünk. Erőteljesebb, dúsabb bokrokhoz juthatunk, ha egy-egy friss virágkezdeményt lecsípünk. Ennek mondjuk a kertben bóklászó méhek a legkevésbé sem örülnek, merthogy számukra néhány tő virágzó bazsalikom valóságos legelőnek számít.

Éles kontraszt az ágyásban
Ocimum basilicum 'Ruffles Purple'
(www.ag.auburn.edu)

Igen könnyen szaporítható, vágjunk le néhány hajtásvéget, tegyük vízzel teli pohárba, majd amikor megjelennek a gyökerek, máris cserépbe vagy azonnal a kertbe ültethetjük. A palánták kiültetésével vagy a magvetéssel azonban csak a fagyok elmúltával érdemes próbálkozni, a bazsalikom ugyanis rendkívül érzékeny a fagyokra.

Ha nehéz a választás a végső helyre történő magvetés és a tejfölös poharakba, illetve kisebb cserepekben történő palántanevelés között, egy hasznos megfigyelés talán segíthet eldönteni a kérdést: a helybe vetéssel nevelt bazsalikom némiképp jobban elviseli a szárazságot.

Bár a bazsalikomra elsősorban fűszernövényként gondolunk, megállja a helyét az évelőágyásban színfoltalkotóként vagy szegélynövényként is, hiszen idővel szép kis bokorrá fejlődik. A töveket egymástól úgy negyven centiméterre ültessük. Választhatunk zöldet és bíborvöröset, erősen aromásat és lágyabbat, fahéj- vagy citromillatút, thai vagy görög bazsalikomot, de válogathatunk a magyar nemesítésű fajták közül, Bíborgömb, Zöldgömb vagy Bíborfelhő névre hallgatót keresve. A bazsalikom imádóknak pedig álljon itt egy nélkülözhetetlen gyűjtemény, ahol szinte minden információ fellelhető a bazsalikomról.

Orbáncfű: egy kedves jolly joker

Napon és árnyékban is otthon érzi magát
(www.courses.washington.edu)

Azt nem tudni, miféle virágokra gondolt jó Petőfi Sándor mindjárt 1847-ben, mikor is azt találta papírra vetni Koltón, hogy a völgyben még nyílnak a kerti virágok. Akárhogy is van, könnyen lehet, hogy a völgyben pompázó virágok között a blogbejegyzés jolly jokere is képviseltette magát. Merthogy az Örökzöld orbáncfű (Hypericum calycinum) pompás sárga virágai úgy június elejétől folyamatosan nyílnak, és ezt a jó szokását orbáncfüvünk egészen szeptember végéig megtartja. Akkortájt pedig még a nyárfa is zöldben mutatja magát az ablak előtt.

Örökzöld orbáncfű
(www.perennialmarket.com)

És mindegy is, hogy abban a völgyben sütött-e nap vagy félárnyék vetült a tájra, esetleg a vidék mélyebb árnyékba burkolódzott, ahonnan a komor gondolatok egészen a hófödte a bérci tetőig emelkedhettek.

Merthogy az orbáncfű mindhárom helyen remekül érzi magát.

Tökéletes számára a napsütötte déli kertszakasz, a félárnyékos fekvés egy lombos fa közelében vagy egy ennél is árnyasabb része a kertnek.

Orbáncfüvünk egyetlen dolgot nem tud: nem pompázik különféle színekben, megelégszik a sárga egy remek árnyalatával.
Használhatjuk szegélynövényként, talajtakarónak, alacsony sövény gyanánt, színfoltként egy ágyás előterében, helyet szoríthatunk neki a sziklakertben, de arra is kiváló, hogy színt vigyen a kissé álmos sarkokba. Bátran ültethetjük akkor is, ha egy kisebb területrészt szeretnénk benépesíteni: az orbáncfű elég gyorsan birtokba veszi a környező területet, ugyanis kissé terjedő természettel áldotta meg a teremtő. Tarackoló tulajdonsága miatt gyakran még a nála kétszer magasabb növényeket is átszövi, ezért ha közvetlen környezetébe más – alacsonyabb – növények kerülnek, érdemes az orbáncfű gyökérzónájának felső tizenöt centiméterét ágyáskerettel elválasztani a szomszédságtól.

Szegélynövényként is kiváló
(www.vanmeuwen.com)

Ha nem is vetekszik a hegyi kecskékre jellemző kérlelhetetlen igénytelenséggel, azért a szinte gondozásmentes növények csoportjába nyugodt szívvel besorolhatjuk.

Naponkénti pátyolgatásra egyáltalán nincs szüksége, jól viseli a hideget és a nyári forróságot egyaránt. Nagyon hideg teleken búcsút inthet leveleinek, de tavasszal önmagától szerez be új ruhatárat.

Biró János kollégám ugyanakkor – aki egyébként egy előttem eleddig ismeretlen módszerrel megoldotta, hogy neki a nap huszonnégy órájába legalább harminc beleférjen, merthogy nemcsak a kerttervezés, a kertépítés és a kertgondozás, de a növényorvoslás és a növényvédelem legfrissebb szakkérdéseit is irigylésre méltó részletességgel ismeri – azt mondja, a gyakori esőzések miatt az örökzöld orbáncfűnél jelentős lombveszteséget okozhat a rozsdagomba (Melampsora hypericorum).

Rozsdagomba
(http://jule.pflanzenbestimmung.de)

Ez pedig esztétikailag sem tetszetős látvány, ráadásul nehezítheti a növény télállóságát. Érdemes tehát rozsdagomba elleni felszívódó szerrel –  difenokonazol, krezoxim metil, tebukonazol – plusz valamilyen kontakt szerrel – mankoceb, klórtalonil, propineb – permetezni. Segítségünkre lehet még, ha a télállóság érdekében kálium-nitráttal is permetezünk (40 g/10 liter/100 m2).


S ha kertünkben vagy házunkban időnként az ördög jelenlétére gyanakszunk, az orbáncfű alighanem az egyik legjobb segítőnk lehet, megbízható források szerint ugyanis az ördög és az orbáncfű nincsenek jó barátságban egymással. Ha kedvünk támadna dörzsölgetni a leveleit, ne csodálkozzunk, ha sötétpirosasra festi a kezünket, ez természetes velejáró lesz e műveletnek.

Közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum)
(www.plantdatabase.co.uk)

Könnyen lehet, hogy az orbáncfű, mint az izgága nyugtalanság egyik hatásos ellenszere rémlik föl emlékeinkben. Jó nyomon járunk, de efféle gyógyhatású készítmények alapanyagaként a Közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum) jöhet szóba. Azt egyébiránt álmatlanság ellen, illetve égési sebek kezelésére is használják, de folyamatos alkalmazása előtt nem árt szakember tanácsát kikérni.

E tárgyban alighanem érdemes a bükki füvesemberhez fordulnunk.

Tollborzfű

Bókoló kalászok: bozont és báj
(www.gardenerdirect.com)

Egyszerűen megunhatatlan.
Megunhatatlan, mert kalászai a legváltozatosabb ütemben képesek lebegni a szélben, mi több, ehhez nincs is szükség igazi szélre, elég egy lágy fuvallat, és tollborzfüveink máris táncba kezdenek.

Pennisetum alopecuroides 'Moudry'
(www.plantsgallery.blogspot.com)

És milyen jó, hogy így tesznek.

Mert nincs az a jól megtervezett évelőágyás, amelyiknek ne lenne szüksége egy szabálytalanabb, lazább foltra, hogy ezzel is oldódjon kissé a szigorúbb rendben telepített növények ritmusa.

Erre a feladatra pedig azt hiszem tökéletes választás a tollborzfű.

A díszkertekbe alighanem az Évelő tollborzfű (Pennisetum alupecuroides) kerül a leggyakrabban. Többféle néven találkozhatunk vele, hol Keleti tollborzfűnek, hol Lámpatisztítófűnek vagy éppen Kínai tollborzfűnek nevezik. Kelet-Ázsiában és Ausztráliában honos, nálunk a díszkertben vagy dézsában egyaránt nevelhető. A nagykönyvek szerint augusztustól kezd virágzani, de amióta az évszakok szokásos rendje felborulni látszik, a virágzás néha már júliusban elkezdődik.

Lágyabbá teszi a mértani formákat
(www.hgtv.com)

A tollborzfüvek világbajnok csapata vagy hetven fajból áll, tagjai szinte kivétel nélkül a mérsékelt vagy a meleg éghajlatú területeken élnek. Nincsenek különleges igényeik, egy közepesen kötött, jó tápanyag ellátottságú föld tökéletesen megfelel nekik. Nem támasztanak extra igényeket akkor sem, ha öntözésről van szó: megelégszenek átlagos öntözővíz mennyiséggel. Ha locsolókannával a kezünkben elkapna bennünket a hév, hogy mindennap alaposan belocsoljuk díszfüvünket, megálljt kell parancsolnunk magunknak, a tollborzfű ugyanis nincs kibékülve a nedves, mocsaras, pangó vizes élőhelyekkel.

Tollborzfű főszerepben
(www.houzz.com)

Telepítéskor figyelnünk kell rá, hogy kifejlett korában ültetéskori méretéhez képest jóval szélesebb lesz, köszönhetően szétterülő szárainak és bókoló kalászainak. Nem tévedünk sokat, ha egy növényre legalább háromnegyed négyzetméternyi helyet számítunk. A növény szárai őszre meleg barnára színeződnek, és kedves díszévé válnak a téli kertnek is. A szárakat nem kell télre visszavágnunk, viszont a fagyok elmúltával már nekieshetünk egy éles metszőollóval, nagyon rövid, akár három-négy centiméteres magasságú frizurát érdemes készítenünk neki.

Évelőágyásban érvényesül a legjobban
(www.thegardenwanderer.blogspot.com)

Leggyakrabban évelőágyásba, levendulák, nyuszifülek, cickafarkak, kúpvirágok, méhbalzsamok, díszcsorbák és margitvirágok társaságában keresek neki helyet, de igen jól mutat a kert egy naposabb szakaszán kialakított egybefüggő tollborzfű mező is.

Kerti utak, járdák mellé is kiváló választás, a beton vagy a burkolókő egyenes vonalvezetése valósággal meglágyul a fölé hajló, ingadozó virágszáraktól.

Varázslat könnyű szélben
(www.shineyourlightblog.com)

Pennisetum alopecuroides 'Little Honey'
(www.missouribotanicalgarden.org)

Pennisetum alopecuroides 'Weserbergland'
(www.plantsgallery.blogspot.com)

Pennisetum alopecuroides 'Little Honey'
(www.missouribotanicalgarden.org)

Cipruska

Sárga gombszemek: zöld cipruska
(www.botanicalgarden.ubc.ca)

Köztereinken és magánkertjeinkben leginkább a Hamvas cipruskával (Santolina chamaecyparissus) találkozunk, és alighanem még a sokadik randevún is bajban lennénk, ha pontos színmeghatározást kellene végeznünk. Merthogy e pompás mediterrán félcserje színét leginkább a kékesszürke, az ezüstszürke és a zöldeskék lenyűgöző keverékeként lehetne csak leírni. De nem járnánk messze az igazságtól, ha nemes egyszerűséggel az ezüstös jelzőt választanánk.

Levendula cipruskával: kihagyhatatlan páros

A cipruska ideális növény a mediterrán kertek szerelmeseinek, tökéletes kísérője a levendulának, a nyuszifülnek, remekül mutat méhbalzsamok alkotta háttér előtt, de kiváló választás, ha rozmaringot, macskamentát, menyecskeszemet vagy éppen örökzöld zabfüvet választunk neki társul. Megállja helyét szegélynövényként egy napos, kavicsos évelőágyásban vagy egy sziklakertben is, kertterveimben vissza-visszatérő növény efféle helyeken. Június második felétől szeptemberig tömegével hozza apró sárga virágait, levendula  vagy más kék virágú évelő mellé ültetve a színösszeállítás mindkét színt valósággal új életre kelti.

Árnyékos, félárnyékos területrészek a cipruskánál szóba sem jöhetnek, a kifejezetten napos, meleg fekvést kedveli. Szárazságtűrő növény, vagyis nem nagyon panaszkodik, ha viszonylag hosszabb ideig sem jut vízhez. Ellenben kifejezetten zokon veszi a pangó vizet, a nehéz, agyagos földet.

Szegélyként is telepíthetjük
(http://nttreasurehunt.wordpress.com/)

Nagyon hideg teleken hajlamos visszafagyni, de ilyenkor kora tavasszal, amikor a talaj közelében már kezdenek megjelenni a új hajtások, vissza kell metszeni. Ezt a műveletet persze minden tavasszal el kell végezni, ellenkező esetben cipruskánk hajlamos szétesni és felkopaszodni. Amúgy a virágzást követően szintén érdemes egy éles metszőollóval  kissé rendbe tenni a frizuráját: növényeink tömöttebb, rendezettebb, szebb képet mutatnak majd. A visszavágással ne csökkentsük a növényt egyharmadánál kisebb méretűre. Ha egy évelőágyás szélére, szorosan egymás mellé, szegélyként ültetjük el őket, bánjunk velük úgy, mint egy alig térdig érő sövénnyel, és virágzás után bátran formáljuk ízlésünk szerint.

Kavicságyban, déli oldalon
(echinopsgardendesign.co.uk)

Illata, ha nem is vetekszik a levenduláéval, de biztosan dobogós helyezett. Régebbi korokban gyomor és bélpanaszokra használták, sokan a levendulához hasonlóan a molyok ellen vetik be.







Ha ugyanezt a sárga virágpompát szeretnénk élvezni a kertben, de a levelek színeként jobban szeretjük a zöldet, válasszuk a Zöld cipruskát (Santolina rosmarinifolia) vagy a Tollas cipruskát (Santolina pinnata), bennük sem fogunk csalódni.

A mértani vonalak lágyításához is remek választás
(www.houzz,com)

A Kelet varázsa

Főszerepben a japán juhar

(www.deviantart.com/photography/?q=gardens)

Mindent a szemnek. Alighanem ez lehetne a legpontosabb mottója azoknak a kerteknek, amelyeket a Kelet varázsa ihletett. Merthogy a keleti, távol-keleti stílusban megálmodott kerteket legkevésbé sem a kertészkedés szerelmeseinek, a növénytermesztés kismestereinek vagy folyton a kertben szöszmötölő gazdáknak találták ki. A keleti kertek sokkal inkább látványkertek, a szem és a lélek gyönyörködtetésére valók. Csendes szemlélődésre, gondolkodásra, a pillanatok megélésére.

Egyensúly, harmónia, tradíció
(www.deviantart.com/photography/?q=gardens)

A keleti kerteket gyakran erős leegyszerűsítéssel japán kertként tartjuk számon, pedig e kettő közé nemigen tehető egyenlőségjel. Inkább illene rájuk a japán és kínai elemeket felvonultató kert elnevezés.

Vagy ha jelzőket kellene keresnünk, akkor az egyensúly, a harmónia, a tradíció lenne a legmegfelelőbb.

Mindent a szemnek
(http://japanesegardenpasadena.com/)

Távol-keleti kertet persze megálmodhatunk úgy is, hogy sem filozófiai, sem vallási, sem életvezetési, sem tradicionális értelemben nem kötődünk a keleti kultúrához, csupán tetszik nekünk e kertek harmóniára törekvő, letisztult stílusa. Ennél némiképp igazibbá, élőbbé és autentikusabbá válik, ha azért készül portánkon távol-keleti kert, mert van valamilyen kötődésünk e kertkultúra alapját jelentő filozófiához is. Pár évvel ezelőtt nagy divatja volt Magyarországon a környezetrendezés feng-shui irányzatának, és többen a feng-shui rendező elvei szerint készíttettek maguknak kertet. Jó néhány kert úgy létesült, hogy használói a mindennapi életben vajmi keveset, sokszor szinte semmit nem „használtak” a feng-shui elvei és filozófiája közül. Ilyen helyen aztán már pár hónap után kiderült: a kert nem tudja betölteni szerepét, s egy-két évben belül átalakult hagyományos kertté.

Összhangzattan
(http://aronaeveryday.blogspot.com/

Valahogy így van, így kellene lennie a távol-keleti kertekkel is. Mert felsorolható, összefoglalható minden alkotórész, ami szükséges egy távol-keleti kerti hangulathoz, de az egymás mellé helyezett elemek pusztán önmagukban nem teremtenek tökéletes összhangot. Ha ilyen stílusú kertet vagy kertrészletet szeretnénk kialakítani, a következőkre érdemes aprólékos gondot fordítani.

Természetes megoldások előnyben
(greenteadesign.com)

Kertünkben el kell felejtenünk a beton, a betontégla és a térkő használatát, helyettük a természetes burkolatokat, kavicsot vagy homokot kell használnunk. Az efféle stílusú kertben a vízmedence, a kerti tó vagy egy kis patak jelenléte elengedhetetlen. Kerítésünknek nem készíthetünk betonlábazatot, a kerítés nem készülhet vasból vagy alumíniumból, a kerítésdrót szóba sem jöhet, helyettük fa, bambusz, nád használható. Ami a kert képét illeti, előnyt kell élvezzenek az alacsony fenyők, a kúszónövények, általában az örökzöldek, a természetes kövek és a harsány pácolás, lazúrozás nélküli faanyagok. Kerti padunk fából készül és legyen rusztikus.

Nincsenek hivalkodó színek
(worldwidewallmurals.com)

Kerülnünk kell a dzsungel jellegű növényültetést: a kövek, burkolóanyagok és a növények tökéletes harmóniában vannak, egyikből sincs több a másik rovására. A sziklák és kövek inkább szürkék, semmiképpen sem hivalkodó színűek, kerülni kell a sárgás, narancsos vagy éppen vakítóan hófehér darabokat. A nagy gyepfelület egy távol-keleti kertben ritka jószág, ha gyepet szeretnénk, ragaszkodjunk egy jól bevált elvhez: a kevesebb több. A kert számos apró kertre tagolódik, köztük a kapcsolatot gondosan megtervezett ösvények biztosítják.


További kertstílusok a blogban:
Természetközeli kert
Modern kert
Mediterrán kert