Állami töketlenkedés

Egy pimasz megoldás: sok is, vastag is
(https://clarksvillenow.com/)

(Részlet a Kóklerek kora című fejezetből.)

Valahogy úgy alakult, hogy a földnek ezen a szép tájékán a szolgáltatók leküzdhetetlen vágyat éreznek az állampolgárok kitartó vegzálására, és idegrendszerük rendszeres stimulálására. Hol a bankok, hol a közüzemi szolgáltatók, hol a telekommunikációs cégek érzik magukat mindenhatónak, de dobogós helyet mondhat magáénak az állam is.

Utóbbi legutóbb például megálmodta, hogy idén január elsejétől e kies hazában tilos az égetés. Aztán eltelt néhány hónap, és közröhejbe fulladt az égetős történet, merthogy kiderült: a veszélyhelyzetre való tekintettel mégiscsak lehet. Arra mindeddig a legkitartóbb álomfejtők sem találtak megoldást, hogy milyen furfangos kapcsolat leledzik a veszélyhelyzet és a kerti hulladék, a műanyag flakon, s más szemetek égetése között, úgyhogy marad a legkézenfekvőbb magyarázat: itt szimpla töketlenkedés van.

S a hatalom oly édes tud lenni, megbabonázza még a szemétszállítással foglalkozó szolgáltatók döntéshozóit is, akik bűvöletbe esvén szigorú verdikteket hoznak a lakosság legnagyobb örömére. Ezeket aztán vicces tipográfiai megoldások alkalmazásával kinyomtatják, és bedobálják a postaládákba.

A legújabb tréfák egyike arról szól, hogy a polgár kap három zöld színű – kerti hulladék tárolására amúgy teljességgel alkalmatlan – zsákot, hogy ebbe gyűjtögesse a zöldhulladékot. Ha a polgár olyan kretén, hogy nem elég neki három zsák, akkor vehet háromszáz jó magyar forintokért újabb zsákokat. Sokra ugyan nem megy vele, mert a szolgáltató csak három zsákot hajlandó elszállítani. Elszállít továbbá ágakat és gallyakat is, de ezekből csak félköbméternyit, azt is csak akkor, ha az ágak átmérője nem nagyobb öt-hat centiméternél, s nem hosszabbak egy méternél. Fontos továbbá, hogy az ágak a zsákok mellett heverjenek.

Érdemes lenne további pontokat foganatosítani, úgymint merre nézzen a zsák szája, masnira legyen-e kötve az a csomó, a kapu bal vagy jobb oldalára kerüljön a halom, s mindez szemből vagy a telekről nézve legyen-e értendő, és fontos lenne tisztázni azt is, mikor tegye ki a gazda a cuccot. Nem ártana, ha a szolgáltató meghatározná a mellett fogalmát is, merthogy az élhetetlen polgár képes a saját szája íze szerint értelmezi azt, az egyik laza tíz centiméterre, a másik meg akár egy méterre rakná a gallyakat a zsákoktól, és így képes még káoszba fulladni itt nekünk az egész.

A művelethez aztán kötelező ruházatot is előírhatna a magasságos hivatal, és jó lenne közölni végre a büntetési tételeket is, különös tekintettel a hét centis átmérőre és az egy méter tíz – Uram irgalmazz! – egy méter húsz-huszonöt centiméteres hosszúságra. Merthát mégiscsak tűrhetetlen, hogy a hálátlan és pimasz lakosság mérőszalag nélkül flangál a kertben, direkt vastagabb és hosszabb ágakkal trükközik, és aknamunkája közben észre sem veszi az állam és szolgáltatója segítő szándékát, és mérhetetlen építőmunkáját.

Csigainvázió

Ráérő idejükben mindent megrágnak
(https://captainpatio.com/slugs-snails-coffee)

Harminchat évvel ezelőtt jelentek meg először Magyarországon a spanyol csupaszcsigák, ezek a bájosnak kifejezett jóindulattal sem nevezhető, hol sárga, hol barna, hol vörös puhatestűek.

Kedvelik a vizes, nedves, páradús környezetet, főként éjszaka, vagy a hajnali órákban a legmozgékonyabbak. Gyakorlatilag mindent megrágnak, a növények föld feletti részét éppúgy, mint a gyökereket. Kártételük rendkívüli szaporaságuk miatt jelentős, egy tojásrakás alkalmával kétszáz utódról is gondoskodnak, közülük szinte mindegyik ki is fejlődik.

A védekezésnek valóságos irodalma van, a pro és kontra elméletek közül álljanak itt a legismertebbek.

1. A csigák nem kedvelik a fűrészpor, a fahamu, a kávézacc közelségét, ezekkel kell elriasztani őket.

2. A kávézacc csali a csigáknak, merthogy kedvelik a zaccot, úgyhogy egy zaccal megszórt ágyás mellett csak lesben kell állni, és máris lehet begyűjteni őket.

3. Földbe kell ásni egy lábost, belé sört kell önteni, és megvárni, amíg a csigák belefulladnak az alkoholba.

4. Kölcsön kell kérni a szomszéd néma kacsáját, mert csak ő eszik csigát.

5. Kölcsön kell kérni a szomszéd kacsáját, nem baj, ha beszédes, mert minden kacsa eszik csigát.

6. Tojáshéjat kell összetörni, azon nem szeretnek csúszkálni.

7. Sündisznó kell a kertbe – akár néma is lehet –, mert étlapján előkelő helyen szerepel a meztelen csiga.

A gyakorlatban a következő módszerek eredményesek: a földre fektetett deszkadarabok, palák és fekete fóliák alá üzembiztosan befészkelik magukat, innen csoportosan összegyűjthetők, de szívesen felkeresik a kihelyezett alma és krumpli szeleteket is.

Mivel sok háziasszony és háziférfi számára visszataszító a csupaszcsigák begyűjtése, a legbiztosabb módszerek egyike néhány indiai futókacsa tartása. Kifejezetten rajonganak a csupaszcsigákért, a veteményesben és a dísznövényekben viszont nem tesznek kárt, bónuszként a lárvákat, a férgeket és a legyeket is begyűjtik. Más kacsák általában nem kedvelik a csigákat, de a kivétel itt is erősíti a szabályt.

Ahol nem lehetséges a kacsatartás, ott a Phasmarhabditis hermaphrodita nevű fonálférget érdemes beszerezni, szintén tökéletes megoldás. Ugyancsak eredményes lehet, ha maradásra bírunk egynémely sündisznót, bár a csigaszaporulattal csak néhány népesebb süncsalád birkózik meg sikerrel.

Színeváltó kutyatej

Félgömb zöldben és sárgában
(https://www.gardenia.net)

Valóságos sztár lehet a napimádókból kialakított évelőágyásban. Díszértékét növeli, hogy virágai nélkül is mutatós, így az egész szezonban jól használható. Félgömb alakú, a szárazságot és a zavartalan napsütést kifejezetten kedvelő évelő, a zöld levelek között megjelenő citromsárga virágok tömegeivel igen figyelemreméltó jelenség. Ősszel is az, akkortájt ugyanis levelei vörösre váltanak.

A színeváltó kutyatej (Euphorbia polychroma) nem jön zavarba, ha földje kissé gyengébb az átlagosnál, köves, kavicsos, vagy éppen homokos. Az viszont nincs ínyére, ha gyakran öntözik, vagy nyirkosabb körülmények közé kerül. Virágzása április végén kezdődik, a nem mindennapi látványt májusig élvezhetjük.

Bogarak, rovarok és egyéb kerti szerzetek elkerülik, gondozása meglehetősen könnyűnek mondható. Arra viszont ügyelni kell, hogy a levelek töréspontjain tejszerű nedv képződik, ez sokaknál enyhébb bőrkiütést, bőrpírt, ritkábban allergiás reakciókat okozhat. Ez egyébként az összes kutyatejfélére jellemző, ültetéskor, gondozáskor erre érdemes figyelni.

Nem nő magasra, megelégszik 30-50 centiméteres termettel, és nem igényel extra törődést. Néhány kertészeti szakirodalom az elvirágzott virágzatok eltávolítását javasolja a magképződés megakadályozása érdekében. Amúgy kissé terjedő természettel áldotta meg a teremtő, úgyhogy önmaga gondoskodik a folyamatos jelenlétről. Metszeni nem szükséges, de tél végén a sérült, törött, esetleg fagykáros szárakat el kell távolítani.

Kerülhet évelőágy előterébe, sziklakertbe vagy kavicsösvény szélébe, egy semleges színű szikla vagy kőtömb szomszédságába. Nem szereti az átültetést, érdemes tehát végleges helyére ültetni őkelmét.

Magunkra maradunk a hulladékkal

Nem ismeretlen megoldás

Ha minden az eddig megszokott menetrend szerint folytatódik, a következő húsz évben több mint egymilliárd tonna műanyagszemét keletkezik, a hulladék felhalmozódása pedig a szárazföldön és a vizekben egyaránt növekedni fog.

A Science tudományos folyóirat összegzése szerint – a tanulmány egy számítógépes modell alapján készült – az emberiség úgy 133 millió tonna műanyagot fog elégetni 2040-ig. A kutatás azt jövendöli, a legtöbb gondot változatlanul az össze nem gyűjtött háztartási szemét jelenti. Ráadásul nem lehet arra számítani, hogy a szemétszállítás állami szinten megoldható lesz, a megoldást szinte kizárólag az hozhat, ha a családok saját maguk gondoskodnak a műanyag cuccok – és általában a fölösleges szemét – eltüntetéséről.

Érdekes felvetés.

Merthogy arra nézvést egyelőre semmilyen elképzelés nincs, mit tehetne Kovács úr a lakásban vagy a házában keletkező fölösleges szeméttel. És arra sincs egyértelmű meghatározás, mi minősíthető feleslegesnek, hacsak a felvetést nem úgy értelmezzük, hogy az a felesleges, amit nem szállítanak el.

Az eltüntetés szó a műanyaghulladék tárgykörben amúgy is izgalmas, egy lakótelepi kuckóban viszonylag kevés eltüntető hely áll rendelkezésre, de egy tisztes családi házas porta sem jöhet szóba eltüntető helyként. Vödrök, poharak, öntözőkannák, redőnyök, jégkaparók, zacskók, csomagolóanyagok, virágcserepek, flakonok, dobozok, vizesflaskák és még kismillió kütyü, ha akarjuk, mindegyikük közös ismertetőjegye a feleslegesség.

Az öngondoskodás azért is merész vízió, mert az eddigi tapasztalatok szerint az emberek nem szeretnek apróságokkal bíbelődni, a műanyag hulladékos kukába gyakran kerül építési törmelék, étel, akkumulátor, vagy éppen döglött macska. Megoldást jelenthetne, ha külön helyre kerülne a papírhulladék, a PET palack, a keményebb műanyag, a fólia és az alumínium.

Mivel mindez belátható időn belül megoldhatatlannak tűnik, marad a jelenlegi gyakorlat, ami egyszersmind azt is jelenti, hogy a fenntartható fejlődés elmélete aligha állja ki az idő próbáját, jelenleg ugyanis fenntarthatatlan.

Portugál babérmeggy

Sövénynek nevelve
(https://www.zcstrakovo.cz)

Semmi kétség, a Balkáni babérmeggy – Prunus laurocerasus – sokkal többször fordul elő a hazai kertekben, de az utóbbi években a portugál cimbora is bekerült a kertészetek kínálatába. A mediterrán térségben nagy népszerűségre tett szert, kiváló sövény nevelhető belőle, de néha kisebb fácskává növeszti magát.

A keményebb teleket nehezebben viseli, ilyenkor némi fagykárt szenvedhet, de egy kissé védett helyen különösebb gond nélkül áttelel Magyarországon is. Nevelése során fontos, hogy földje jó vízáteresztő legyen. Ültetését követően érdemes figyelmet fordítani az öntözésre, meghálálja, ha földje sosem szárad ki teljesen. Felnőtt korában aztán már elviseli a szárazabb körülményeket is.

Prunus lusitanica ’Brenelia’
(https://www.havlis.cz)

Nem sértődik meg, ha rendszeresen nyírjuk – alakíthatjuk kúppá, gömbbé vagy hasábbá –, enélkül három-négy méteres sövényt nevelhetünk belőle. Nyár elején virágzik, szép hosszú fürtökkel hívja fel magára a figyelmet. Termései mérgezőek.

Prunus lusitanica ’Variegata’
(https://www.botanicaplantnursery.co.uk)

Vásárolhatunk belőle keskeny levelű fajtát (Prunus lusitanica ’Angustifolia’), sárgászöld levelűt (Prunus lusitanica ’Variegata’), vagy egy némiképp alacsonyabbra növő, tömörebb (Prunus lusitanica ’Brenelia’) fajtát.

Portugál babérmeggy virágzásban
(https://www.ornamental-trees.co.uk)

Gyümölcsök, zöldségek, férfiak és nők

Ahol tudnak, segítenek
(https://www.gaetancyr.ca/)

2021: a gyümölcsök és zöldségek nemzetközi éve.

Az ENSZ ugyanis úgy találta, a gyümölcsök és a zöldségek megérdemlik a háromszázhatvanöt napon át tartó kiemelt figyelmet, mert segítik a küzdelmet az alultápláltság, az elhízás ellen, jótékonyan hatnak az egészségre, ráadásul képesek az immunrendszert is erősíteni. Alighanem mindannyian tudnánk még vagy féltucat érvet felsorakoztatni az almák, körték, saláták, batáták, brokkolik és paradicsomok védelmében, de arra, hogy segíthetnek a nemek közötti egyenlőség helyreállításában, viszonylag kevesen tettünk volna nagyobb téteket.

S lőn.

AZ ENSZ szerint a gyümölcs- és zöldségfronton a helyzet meglehetősen bonyolult: mindenki hátrányban van.

A férfiak azért, mert e termékek jelentős részét a nők termelik meg, a nők a felelősek a betakarításért, gyakran a marketingért is, és ha mindez nem lenne elég, mindezek tetejébe szegény férfiaknak alig van beleszólásuk abba, mit vásároljanak az asszonyok a boltban. Így a teremtés koronái belekényszerülnek az eszed, nem eszed, nem kapsz mást rettenetes csapdájába.

A nők meg azért vannak hátrányban, mert nehezebben jutnak termőföldhöz, ha meg igen, akkor nem kapnak szaktanácsokat, mert azokat szívesebben osztogatják a férfinépeknek. A hitelfelvételnél a nőket rendre kikosarazzák, ha meg a földeken gürcölnek, direkt kevesebbet kapnak a férfiaknál.

De majd most, hogy kikiáltották nekünk a gyümölcsök és zöldségek nemzetközi évét, a nők és férfiak egyenlő eséllyel kapcsolódhatnak be az esélyegyenlőségi harcba. S mindezért a zöldségeket és a gyümölcsöket – és az ő kerek egy esztendőjüket – illeti köszönet.

Nahát.

Alighanem már az év elején bankárok ezrei dobták kukába a tőkemegfelelési mutatókat, gyártottak új hitelezési protokollt, a mezőgazdasági vállalkozások pénzügyesei pedig átírták a bérjegyzékeket. A háziférfiak és háziasszonyok egész évben kart karba öltve méláznak majd a húspultok előtt, vajh’ mi légyen máma vacsorára. A hölgyek földekhez jutnak, a női nemre hangolt, különbejáratú szaktanácsok pedig egész könyvtárat töltenek majd meg.

Bárhogy is nézzük, benn vagyunk a fősodorban, vásznunk dagad, hajónk előre megy.

Baráti jótanácsok

Kiváló termőföldnek mondták

(Részlet a Kóklerek kora című fejezetből.)

A jótanács aranyat ér, tartja a mondás.

Állítólag a baráti is.

Barátunk azt tanácsolja, hagyjuk a hivatalos forrást, szerez majd ő nékünk kiváló termőföldet, ért is hozzá, még a fuvar is ingyen lesz. És barátunk azt is tanácsolja, ne pazaroljuk a vizet a tuják öntözésére, halálba kergetnénk vele őket. És képes arra is, hogy a méhcsípésre érzékeny gazdasszonynak levendulákat ajánljon, merthát el lehet azokat ültetni úgy is, hogy messzire elkerüljék őket a méhek.

Néhány remek, nagyon is valóságos tanács a közelmúltból.

Egyik sem ért aranyat.

Nem kertnek való vidék

A kiváló termőföld minden volt, csak kiváló nem, jelképes 1,3 millió forintért viszonylag hamar orvosolni lehetett az iszapos, agyagos, köves romtalaj problémáját. A művelethez grátisz egy tény is járt: ha ilyen barátod van, nincs szükséged ellenségre. A tujás tanács viszont pénzügyi szempontból kifejezetten olcsónak volt mondható, alig negyedmillió forint, és máris új örökzöldek virítottak a kertben. A levendulák köszönik, jól vannak, körülöttük reggeltől estig dünnyögnek a méhek, repkednek a pillangók, a gazdasszony meg nézegeti őket az ablakból.

Lelkes barát persze díszkavicsot is tud ajánlani, merthogy náluk is bevált, szeretik, nem kopik, épp ilyenre vágytak. Igaz, hófehér az istenadta, s bár egy nyugatra néző terasz előtti sávban sem kopik, miatta viszont a terasz márciustól késő novemberig napszemüveg nélkül használhatatlan.

Akadnak aztán támfalszakértő cimborák is, ők ügyesen lebeszélik a baráti házaspárt a tervezett építményről, miféle víz, mondják, elég oda pár szikla és kő, aljzatbeton, vasalás, támfal és efféle hívságok nem szükségeltetnek. Amikor aztán az eső a kert közepébe görgeti a köveket, velük pár talicskányi földet és néhány termetes dísznövényt is, egy rendes támfal hiánya egészen fájó tud lenni.

A barátság nem kétnapos dolog, fogalmazta meg e kapcsolat lényegét tanult kollégám a késői nyolcvanas évek egyik szürke délutánján. Könnyű dolga volt, akkoriban a cipőt a cipőboltból típusú megoldások voltak divatban. Ma gyakorta úgy néz ki, a kétnapos barátságok vannak divatban…