A szurokfű

Fűszer-, gyógy- és dísznövényként is kiváló
(www.biopix.com)

Ha nyár, akkor napfény, meleg, a szabadság némiképp nagyobb érzete, aztán grillezés, és sütögetés nélkül is ámulatba ejtő illatok a kertben és a teraszon, merthogy nyaranta ott is gazdag növénysereglet leledzik. És például szurokfű.

A szurokfű (Origanum vulgare) imádja a fényt és a meleget, nem jön zavarba, ha napokig nem kap vizet, megél a kifejezetten száraz, akár kövesebb, szikárabb talajokon is. Pompásan használható egy rézsű beültetésénél, egy támfal növényesítésénél, kerülhet sziklakertbe, nevelhetjük balkonládában a teraszon és az erkélyen is. Ha jól érzi magát, 70-80 centiméteresre is megnő, és neki tetsző körülmények között egyre nagyobb bokorrá nő.

Divatja akkor erősödött fel, amikor rendszeressé váltak az utazások „Olaszba”, „Görögbe” meg „Spanyolba”, hogy ottan ámulatba esvén az oreganós pizzák, húsok, paradicsomos kaják illatától és ízétől, oregánó rajongóvá váljunk. Magyar nevéről talán kevéssé ismert – amúgy többfelé vadmajorannának hívják – és sokan nem is tudták, hogy itthon is évszázadok óta megterem: erdők szélén biztosan találkozhatunk vele.

Vethetjük magról vagy palántázhatjuk, társául választhatunk kakukkfüvet, levendulát és rozmaringot éppúgy, mint nyuszifület, varjúhájat vagy napvirágot. Általában öt-hat év után, amikor már terjedelmes bokorrá nő, tőosztással is szaporíthatjuk.

A grillezésnél kihagyhatatlan
(www.about-garden.com)

Felhasználhatjuk frissen és szárítva húsokhoz, paradicsomos és hagymás ételekhez, mediterrán lakomákhoz, grillezéshez és salátákhoz is.

Teáját megfázás ellen is ajánlják, de hasznos étvágygerjesztőként és az emésztést segítő szerként is.

Kedvező körülmények között évente kétszer is szüretelhető, először júniusban, másodszor pedig olyantájt, amikor még zöldel(l) a nyárfa az ablak előtt...

Akkor is jó hasznát vesszük, ha bab- vagy káposztalevest főzünk, pástétomot készítünk, de nem rossz választás sajtféleségekhez sem.



A korabeli leírások kiemelik baktériumölő és idegnyugtató hatását, amúgy nemcsak Egypitomban, Kínában is nagy becsben tartották. Szurokfüvünket késő ősszel érdemes visszavágni, ezt tavasszal erősebb növekedéssel hálálja meg. Ha tápanyagban némiképp gazdagabb talajba kerül, alaphangon is fantasztikus illata még erőteljesebbé válik.

A kerti borágó

Látványnak sem utolsó

Ha kertünkben akad komposzttal feljavított, gazdagabb kertrész, ezt habozás nélkül kinevezhetjük ideális területnek a Kerti borágó (Borago officinalis) számára.

Merthogy a borágó az efféle földeket kedveli, s az sem árt, ha talaját a szokásosnál kissé nedvesebben tartjuk. Napra való, megél a félárnyékban is, mélyárnyékba azonban ne telepítsük. Magját áprilistól június végéig – vagy szakaszosan, folyamatosan – vethetjük, aztán erre többször vélhetően nem is lesz szükség, mert hulló magjairól majd önmagát szaporítja el. Palántázhatjuk is, de ez a művelet nagyobb óvatosságot kíván, borágónk ugyanis szeret nagy gyökereket növeszteni. Felfelé is szeret nőni, jó talajban – inkább laza, mint nehéz, agyagos földben – meg sem áll a 70-90 centiméteres magasságig. Jártas a geometriában: nemcsak a függőlegest, a vízszintest is ismeri, a tőtávolság ennek megfelelően ne legyen kevesebb 50-60 centiméternél.

Mi történjen, ha nincs kertünk, de szeretnénk borágót termeszteni? Vegyünk néhány méretesebb cserepet, kaspót, ládát, edényt és termesszük őkelmét az ablakpárkányon vagy az erkélyen, ott is szépen megél. A Földközi-tenger mellékéről származik, régóta ismert és megbecsült növény. A görögök például az IMF megjelenése előtti időkben a bor ízesítésére is használták.

Friss hajtásait és virágját is használhatjuk

Amikor már szépen növekszik a borágó, nem kell mást tennünk, mint friss hajtásaiból szednünk fűszerezésre vagy éppen sütésre. Felhasználhatjuk mártásokhoz, hidegtálakhoz, pástétomokhoz, salátákhoz. Ha családunkban nagy keletje van a főzelékeknek, mindig jól jön néhány borágó levél. Jó néhány évtizeddel ezelőtt a savanyú uborka eltevése elképzelhetetlen volt a borágó levele nélkül.

Pompás kék virágai ehetőek, remekül mutatnak a (zöld)salátástál tetején. Ha imádjuk a fűszervajakat, a borágó a mi emberünk lesz: friss, zsenge leveleit vágjuk apróra és kitartó munkával keverjük bele a vajba, az eredmény megéri a fáradtságot. Leveleit egyébként ecetbe is beletehetjük. Ha sok ráérő időnk van, vagy szeretnénk elkápráztatni életünk párját, megpróbálkozhatunk a virágok kandírozásával is.

Levelének szárításával viszont nem érdemes bíbelődni, ha túltermelés van borágóból, marad a fagyasztás. (Túltermelés pedig könnyen előfordulhat, mert a borágó úgy van kitalálva, hogy egyszer csak gondol egyet, és képes célul kitűzni kertünk meghódítását.)

Borago officinalis 'Alba'
(www.ecoflora.be)

Ha nem fűszernövényként szeretnénk hasznosítani, a borágó akkor is jó választás: kék, fehér vagy sárgástarka leveleivel pompás dísze a kertnek. Hasznos védőnövénye lehet a cukkininek és az uborkának, és csapatostul csábítja majd kertünkbe a méheket is.

Ha pedig leveléből teát készítünk, fogyasztóját arra ösztökéli, hogy gyakran keresse fel a ház legkisebb helyiségét. Vizelethajtó hatása régóta ismert, de a népi gyógyászatban bevált szer a pattanások és kelések borogatására. A borágóból készült olajat a vér koleszterinszintjének normalizálására és érelmeszesedés ellen is használják. Irodalmi adatok szerint a körmök és a hajszálak egészséges növekedésében is segít szilícium tartalma miatt.

A borágó íze egyébként leginkább az uborkáéhoz hasonlatos, innen népies elnevezése is: uborkaszagú fű. S ha már az uborkánál tartunk, álljon itt egy kipróbált házi recept borágóra hangszerelve.

Frissítő nyári salátát kapunk, ha a legyalult uborkához néhány levél felaprított borágólevelet teszünk, az ilyenkor szokásos sózást akár el is hagyhatjuk vagy minimálisra csökkenthetjük. Egy csipet cukrot adjunk hozzá, ízlés szerint törjünk bele fokhagymát, az egészet keverjük össze. Hagyjuk állni, majd nyomkodjuk ki. Öntsünk rá egy kevés tejfölt vagy joghurtot, keverjünk rajta még egyet, hintsük meg kaporral, s locsoljuk meg egy löttyintésnyi olívaolajjal. Aki borssal szereti, úgy is remek. Ha valakinek hiányzik az összetevők közül az ecet, hát tehet bele, de ehhez a salátához, ha már mindenáron savanyúbb ízt szeretnénk, a citrom leve passzol igazán.

Mit ér a tető, ha zöld?

Zöldebb, élhetőbb, emberibb

Többet, mint amire első pillanatban átlagos földi halandó gondolhatna.
Mert átlagos földi halandó nem bíbelődik olyasfélékkel, mint a tető hőmérséklete, az életminőség általában, a lezúduló esővíz sorsa vagy a városok mikroklímája. Ezekről építészek, tájépítészek, kertészmérnökök és hasonló jótétlelkek elmélkednek, s varázsolnak zölddé siralmas lapostetőket sokfelé a világban.

Klasszikusan, magasban
(www.ventasalud.com)

Persze, a kérdés így kissé felemás, pontosabb lenne úgy feltenni: mit ér a tető Magyarországon, ha zöld? És akkor a válasz is egyszerűbb: nagyon úgy néz, nem sokat.

Mert egy hazai lapostető hőmérséklete nálunk is az egekbe szökik, a lezúduló esővíz itt is pocsékba megy, és városaink mikroklímája sem nevezhető ideálisnak. Számít-e mindez mifelénk? Nem számít. Mi még nagy, dölyfös indulattal ellenállunk, s a tetőket is meghagyjuk siralmasnak. Tudjuk, mit mondott Le Corbusier a tetőkről, de nem törődünk vele.

Nanyang Technological University. Szingapúr.
(www.inhabitat.com)

Le Corbusier azt mondta, nagyon nem lenne jó, ha tetőink csak a palák és a csillagok párbeszédére lennének fenntartva. Nem hagyhatjuk, mondta.

Mi hagyjuk.

A dánok máshogy gondolják. Koppenhágában például azt vették a fejükbe, hogy minden harminc foknál enyhébb lejtésű tetőt szépen bezöldítenek. A dán fővárosban akad úgy húszezer négyzetméternyi zöldtető, s ez az elképzelések szerint évenként legalább négy-ötezer négyzetméterrel nő majd.

Mi az, amit a dánok jobban megértettek a tényekből?

Zöldtető egy Ford gyárban
(www.greeroofs.org)

Talán az, hogy Európa országaiban egyre többen élnek városokban. Talán az, hogy a víz nem lesz olcsóbb, és a készletek sem kimeríthetetlenek.

Talán azt, hogy úgy tíz milliméternél kevesebb esővíz le sem jut egy zöldtetőről a csatornahálózatba, mert azt a bezöldített tető, illetve a növények hasznosítják. Talán azt, hogy egy zöldtető 365 napra vetítve az esővíz hatvan százalékát képes hasznosítani. Hogy a tetőkert növényei megszűrik nekünk a levegőt.

Ugyanaz a Rolls Royce gyárában
(www.rollsroyce.com)

Hogy csillapítják a zajt.

Hogy a hagyományos lapostető hőmérséklete alapesetben hetven-nyolcvan fok körüli, ugyanez az érték zöldtetőnél harminc körüli.

Hogy az egésznek életminőség javító hatása van. Hogy sok van, mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb.

A zöldtetők egyik sztárja
(www.alicebowelandscapes.com)

S hogy ezek a csodálatos emberek, ha már nagy, ronda, unalmas lapos tetős házakban múlatják az időt, akár fel is ballaghatnak a tetőkertbe, oszt’ ott megcsodálhatják a legkülönfélébb növényeket.

Nézhetik a madarakat, a zöld ezernyi árnyalatát, mindezt esetleg a gyereknek is megmutogathatják.



És akár üldögélhetnek is ott fenn egy padon, nyakig a zöldben, és közben tán beszélhetnek is egy sort egymással.

Kész őrület.

Delft. Egyetem. Tavasz.
(www.greenroofs.com)

Delft. Egyetem. Tél.
(www.greenroofs.com)

Sok helyen alkalmazható
(www.wildaboutgardens.org.uk)

Hova kerülhetnének tetőkertek? Lapostetős lakó- és irodaházakra, garázsok fölé, lakótelepek épületeinek tetejére és mindenhová, ahol a környezet emberibbé tétele lehetne a cél.

És nem is kellene mindenhová intenzív – általában megerősített tetőszerkezetet igénylő, legalább harminc centiméter vastagságnyi földet vagy más ültető közeget kívánó, magas gondozási igényű, és jóval több növényfajt, növényfajtát befogadni képes – tetőkertet csinálni.

Sok helyütt elegendő lenne mindennek az 1.0-ás változata, vagyis az extenzív (kevés gondozást igénylő, könnyebb szerkezeti terhelésű, jóval vékonyabb talajvastagságot kívánó) zöldtető is.

Csak csinálni kellene.

Izsópot a kertbe!

Vadhúsokhoz (is) kiváló

Tulajdonképpen érthetetlen, hogy miközben a rozmaringnak, a kakukkfűnek, a levendulának – nem beszélve a szurokfűről, amit ráérős celebek csakis oregánónak hajlandóak titulálni – , valóságos reneszánsza van a honban, szegény kerti izsóp (Hyssopus officinalis) méltatlanul háttérbe kényszerül.

Sorban, bokrosan
(www.pictokon.net)

Nem most volt, amikor kimutatták, hogy levelein egy penészgomba képes tenyészni, és ideje nagy részét azzal tölti, hogy penicillint termel.

Hogy a régi korok felcserei tudtak-e a penicillinről és a gombáról, nem tudni, mindenesetre előszeretettel ültették izsópos fürdőbe pácienseiket. Közöttük voltak leprások és ízületi bántalmaktól szenvedők egyaránt. De ismert étvágygerjesztőként éppúgy, mint rekedtség vagy torokgyulladás elleni szerről. A leírások között megtalálható még mint vizelethajtó, illetve gargalizáló.

A méhek szívesen látogatják
(www.lepetiteherboriste.net)

Az izsópot persze ennél jóval korábban is használták, a Krisztus után huszonhárom táján született Caius Plinius Secundus egy izsóppal ízesített borról tesz említést. Amúgy a Földközi tenger vidékéről származik, Európába a X. század táján került, a bencés szerzetesek hozták magukkal, kertjeikben mindennapos volt. A középkorban a hűség jelképeként tartották számon.

Izsóp rózsaszínben
(www.coolgarden.me)

Az izsóp 60-80 centiméteresre nő, és különösebb gondozás nélkül kiskertben, balkonládában és az erkélyen is termeszthető.

Vethető magról, ültethető palántázva, egy a lényeg: az izsóp a meleg fekvést kedveli.

Gyökerei viszonylag nagy területen és mélyre hatolnak. Virágai kék (rózsaszín esetleg fehér) színűek, a méhek és a pillangók igencsak kedvelik, úgyhogy ebből a szempontból is jó választás.

Virágzása általában júliusban kezdődik és még szeptemberben is tart. Ha mértékkel szedünk hajtásaiból az első virágzáskor – és ilyenkor a szokásosnál több vizet adunk a növénynek –, ősszel egy újabb szüretet tarthatunk.

Izsóp fehérben
(www.coolgarden.me)

Felhasználható salátákhoz, húsételekhez, pörköltekhez, utóbbiak közül leginkább a nyúl, a bárány és a birka jöhet szóba, de bármelyik vadhúsnak jót tesz, ha az előkészítés során izsóp levelekkel dörzsöljük be.

Zöldséglevesekhez szintén a levelét érdemes gyűjteni. Arra kell csak ügyelnünk, hogy fásodó szárait ne vágjuk vissza túl mélyen, igyekezzünk a fás részek fölött gyűjteni belőle.

Izsóp kékben
(www.gardeninginfozone.com)

Akkor sincs gond, ha magjait elszórva túlszaporítaná magát, levelei adagonként fagyasztva is tárolhatók. Ha izsópunk túlságosan terebélyes bokorrá nőne – ez úgy az ötödik év táján következhet be – , jöhet a jól bevált módszer: a tőosztás, ennek legalkalmasabb időpontja október. (Bár az utóbbi évek meleg őszeit figyelembe véve könnyen lehet, hogy az évelők tőosztására október helyett lassan-lassan november lesz az ideális…) A tél nem viseli meg, eltűri a hideget is, nem szorul pátyolgatásra. Ültethetjük fűszerkertbe, de megállja a helyét a gyengébb talajú doboldalakban, rézsűkben is, s ha ahhoz támad kedvünk, ilyen helyeken akár lemosódás elleni növényfoltként is alkalmazhatjuk.