Díszfüvek: próbálj meg lazítani!

Hibrid nádtippan (Calamagrostis x acutiflora 'Karl Foerster')
(www.sproutswyo.com)

Bár nem ők állnak a népszerűségi lista dobogós helyein, az utóbbi években szerencsére egyre gyakrabban találkozni velük a kertekben, s minden kétséget kizáróan kikerültek az indultak még kategóriából. A díszfüveket különösebb töprengés nélkül kinevezhetjük a legsokoldalúbban használható növények csoportjának: formagazdagságuk, pompás színeik és méretbeli változatosságuknak köszönhetően nincs olyan kertstílus, ahová ne tudnánk beilleszteni őket.

Kerülhetnek a sziklakert pozsgásai közé, az évelőágyások színes forgatagába, megidézhetnek végtelennek tűnő, hullámzó prériket, és biztos szerepük van a modern kertek bujaságot nélkülöző, visszafogott növényesítésében.

Medveszőrcsenkesz (Festuca gautieri)
(www.about-garden.com)

Ugyanúgy számíthatunk rájuk a napos, a félárnyékos és árnyékos kertrészletekben, ültethetjük őket kerti utak, járdák és ösvények mellé, díszei lehetnek egy igényesen kiépített előkertnek, és választhatunk közülük egy-egy meghatározó, méretes cimborát szoliterként a díszkert kiemelt pontjára telepítve.

Deres csenkesz (Festuca glauca)
(www.australianseed.com)

Egy különleges tulajdonságuk miatt viszont kijár nekik az aranyérem: könnyedek, lazák, nincs olyan enyhe fuvallat, ami ne mozgatná meg őket, mozgalmassá, élettelivé téve ezzel a legszigorúbb formákat is. És ez utóbbiakból bőven akad a kertben, ilyen maga a lakóház, a kerítés, a járda, a támfal, de ilyen lehet egy rózsa-, vagy egy magasabb évelőkkel beültetett növényágyás is. Ívben hajló, bókoló száraikkal ilyen helyeken kiváló kísérőnövények, észrevétlenül emelik ki, és teszik látványosabbá, hangsúlyosabbá a főszereplőket.

Gyepes sédbúza (Deschampsia cespitosa)
(www.paramountnursery.ca)

Alkalmazhatjuk őket akkor is, ha a kerti tó környékét szeretnénk autentikus növényekkel beültetni, de remek fajták közül választhatunk, ha csak egy falikút vagy csap környezetét szeretnénk a vizes élőhelyeket idézően kialakítani. És a díszfüvek másik lenyűgöző tulajdonsága, hogy mindehhez alacsony, középmagas vagy éppen óriás méretűek is rendelkezésünkre állnak.

Szálkafű (Hakonechloa macra 'Aureola')
(www.cloverhillrareplants.com)

Nevelésük nem jelent jelentős plusz munkát. Késő ősszel a szárakat érdemes összekötni, ez a tövek kifagyása, rothadása ellen nyújt védelmet. Természetesen akadnak közöttük fagyérzékenyebb fajok és fajták is, nekik téli védelemre is szükségük lehet, ami a tövek takarását jelenti. A szárakat ősszel nem tanácsos levágni, mert a szabaddá váló üreges szárakba bejutó csapadék könnyen rothadáshoz és az egész tő pusztulásához vezethet. Másrészt a bugákon, a virágzatokon megtapadó dér, a rájuk eső hó varázslatossá változtatja a télen amúgy sem túl látványos kertet.

A szárakat tavasszal kell visszavágni, ennek pontos időpontja azonban az utóbbi évek szeszélyes időjárása miatt nehezen köthető naptári időponthoz. „Rendes” tavaszon ez általában március második hetére esik, de érdemes figyelni a talajszinten megjelenő új hajtásokat, ha láthatóvá válnak, jöhet a metszőolló, és az egész csomót úgy tíz-húsz centiméteres magasságban el kell vágni.

Homoki hajperje (Leymus arenarius)
(www.planthouse.hr)

Ha választásunk olyan fajtákra esett, amelyek némiképp agresszív terjedésre hajlamosak – a teljesség igénye nélkül: Bromus inermis, Leymus arenarius, Saccharum ravennae, Phalaris arundinacea, Hakonechioa macra  –, őket érdemes gyökérgáttal körülvenni. Ez lehet erős műanyag, vagy acélgallérral erősített műanyag szegély, de egy-egy tő esetén, megoldás lehet a hajtások folyamatos (és türelmes) visszavágása is.

Füzérajak

Rózsaszín virágpompa (Physostegia virginiana)

Bár meglehetősen kevés az esélye annak, hogy a szép barna lányokhoz szóló zenei opuszokban  belátható időn belül a „sudár jegenyefa van az udvarába’…” sort felváltsa a sudár füzérajak van az udvarába’ kitétel, mindenesetre a Füzérajak (Physostegia virginiana) megérdemli a figyelmet.

És a sudár jelzőt is.

Ez az Észak-Amerikából érkezett évelő ugyanis magasabb régiókba tör, nem ritkán 90-100 centiméterre is megnő. Pazar virágpompáját betyáros jókedvében egészen októberig közszemlére teszi. Júliust mutat a naptár, amikor virágba borul, többnyire rózsaszín árnyalatú virágokat hoz, de néha lilásakat is produkál. A kertészetekben ritkábban fehér virágú fajtákkal is találkozhatunk. Egy-egy virágzati szára legalább 25-30 centiméteres, amit meglehetősen büszkén visel, támasztékot szinte sohasem igényel.

Csoportos telepítés, pazar színfolt

Eredeti élőhelyén a tartósabban nedvesebb talajú réteken tanyázik, ezért a kőkeményre szikkadó lakóhely nem a legideálisabb számára. Kedveli, ha telepítés előtt a föld némi komposztot vagy más talajjavító anyagot – porított szarvasmarhatárgya, Alginit, Bontonit – kap. Túlzásba nem érdemes vinni, mert a fölös tápanyagbevitel miatt szárai kecsesnek nagy jóindulattal sem nevezhető ívben fognak meghajlani, vagy éppen gólyalábszerűen az egekbe törnek.

Kerülhet az évelőágyás hátterébe, de remek hatást érhetünk el, ha nagyobb tömegben ültetjük el őkelmét. Napos kertrészlet az ideális számára – félárnyékot is elvisel –, nem okoz gondot, ha tűző napra kerül, de ügyelni kell rá, hogy földje soha ne száradjon ki teljesen.

Fehérben is remek
(http://www.mr-fothergills.co.uk/)

Neveléséhez nincs szükség különleges figyelemre, de néhány év múltával érdemes szétosztani a töveket, mert rizómáival újabb és újabb területekre merészkedik. Érdekesség, hogy virágait alulról felfelé hozza, s ha kedvezőbb szögben szeretnénk látni azokat, egyszerűen elforgathatjuk őket, a virágok üzembiztosan úgy maradnak majd.

Akár forgatjuk, akár nem, rendszeresen becipelhetünk belőlük jó néhány szárat a vázába is, vágott virágként szintén megállja a helyét.

Csészerojt

Tavaszi virágpompa
(www.growildnursery.co.uk)

Ha akad a kertben egy félárnyékos, árnyékos kertszakasz, a csészerojt alighanem ideális választás lehet efféle helyekre. Főleg akkor, ha a kert természetközeli stílusú, vagy a kerti tó közelébe, annak árnyasabb részére szeretnénk növényeket telepíteni. Szóba jöhet még egy erdei környezetet megjelenítő kialakítás, esetleg a kerítés közeli fekvés.

A Csészerojt (Tellima grandiflora) nem nő óriásira, beéri úgy hatvan centiméter körüli magassággal. Nem okoz számára gondot, ha kissé kötött, nehéz, agyagos a föld, bár a nem vízmegtartó talajokban kétségkívül jobban érzi magát. Jól társítható páfrányfélékkel, árnyékliliomokkal, örökzöld orbáncfűvel, ültethető csoportosan is, igazán remekül mutat egy nagyobb területen.

Félárnyékban érzi jól magát
(www.namethatplant.wordpress.com)

Télizöld, más szóval félörökzöld évelő, ami azt jelenti, hogy pajkos jókedvében hajlamos örökzöldnek mutatni magát, vagyis hiába jelez decembert vagy éppen januárt a naptár, levelei csak nem akaródznak lehullani. Néha egészen a tél második feléig fennmaradnak, s csak az újak megjelenésekor peregnek le. Virágait április végétől, május elejétől júniusig hozza, színük először zöldes árnyalatú, majd fokozatosan rózsaszínesre változik.

Virágszíne zöldből rózsaszínre vált
(www.bethchatto.co.uk)

Szereti a nyirkos talajt, ezért ügyelni kell rá, hogy földjét sose hagyjuk csontkeményre száradni. Telepítésekor érdemes figyelni rá, hogy gyöktörzseivel egyre nagyobb és nagyobb területeket képes meghódítani, bár agresszívnek nem lehet nevezni. Levélformájával, habitusával elvirágzás után is a kert dísze marad.